Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-68

2Q 68. országos ülés 1897. mireiins 11-én, csütörtökön. ideje. Ha nincs ideje, akkor hiába írjuk elő, még sem fogja rögtön elintézni. Az én véleményem szerint, t. ház, elvileg úgy áll a dolog, hogyha valamit meg tudunk valósítani a rendes eljárás keretében, akkor kár erre nézve egy külön eljárást létesíteni. Ehhez járul, t. ház, hogy vannak egyes peres természetű ügyek, a melyekben a törvény kiváló gyors külön eljárást szab meg. Ilyen a birtokháborítási eljárás, ilyen a lakáskiürítési és felmondási eljárás, ilyen továbbá a vásári eljárás, ilyen lehet az okiratos eljárás is. Ehhez járul azután az előzetes végrehajtás lehetősége, egyebek közt az is, hogy a teljes hitelt érdemlő okiratban foglalt követelések, helyettesíthető dolog iránti követelések s értékpapírok iránti követelések azonnal végrehajthatók, a felebbezésre való tekintet nélkül és az összegre való tekintet nélkül. Egy jó részét ezen sürgős intézkedéseknek a zárlat és a biztosítás alá lehet vonni, legfeljebb annyiban lehetne még segíteni, hogy a bírónak egy kissé tágabb hatáskört adunk az előzetes intézkedések megtétele körűi, a hol a bíró veszélyt lát. Ennek kimondása különben a végrehajtási eljárásba tartozik. T. ház! Felolvasom még azt, hogy Emmer Kornél t. képviselő úr hogyan képzeli magának a dolgot abban az irányban, hogy milyen ügyekben van helye ezen eljárásnak. Sürgősségi eljárási javaslatának 2. §-a intézkedik erről, melylyel az 1887-ben megjelent reféré-eljárás 2. §-a lényegileg megegyezik. Ide tartozik először a birtokvédelem. Erre nézve ma is van egy gyors eljárás, úgy hogy ugyanarra a napra kitűzhető a tárgyalás, épen úgy, mint a sürgősségi eljárásnál. A teljes perrendtartás javaslatának 501. §-ában meg van továbbá mondva, hogy »ha a bíróság a birtokba helyezés, vagy háborítás kérdésében a tárgyalás folytatását elhalasztja, bármelyik fél kérelmére azonnal foganatosítható ideiglenes intézkedéseket tehet a birtokállapot oltalmára.* Az is meg van mondva, hogy a birtokháborítást pénzbüntetéssel is megtilthatja, Ez a határjárás és megyeigazítási perekre is ki van terjesztve, melyekről a sürgősségi eljárásban nincs is szó. A birtokvédelmi eljárásban tehát nincs szükség a reféré-eljárasra. Egyike ez épen azon ügyeknek, melyek ab ovo a legrégibb idők óta kivételes gyors eljárásban részesültek, ez eljárás tudniillik a spóliumos per, mint a hogy a kánonjogban nevezték és nevezik ma is Erdélyben a birtokvisszaheiyezési eljárást. A második pont a peres tárgynak minden változástól való megóvása. Ez a zárlat és biztosítás alá tartozik. A harmadik pontban említett ^biztosítási letiltás és a zárlat esetei« most is gyorsabban intéztetnek el, mint ezen eljárás szerint, mert ennél mindig meg kell hallgatni az ellenfelet, tágyalást kell kitűzni, holott ma egyoldalú kérelemre rendeltetik el a biztosítási zárlat. »Az időszakonkénti jövedelmek folyóvá tétele, ha főkötelezettség fennállása igazoltatik«. Erre nézve ma a sommás eljárás van rendelve és az ítélet meghozatala előtt félévnél nem régibb és a per folyama alatti ily tartás, élelmezés tárgyában hozott ítélet rögtön végrehajtható, a felebbezésre vató tekintet nélkül. Itt tehát ma is segítve van. A megkötött kereskedelmi ügyletek teljesítése körűi felmerült kérdések tekintetében nem osztom a javaslat nézetét; mert nem tudom, hogy miért legyen a kereskedelmi ügyeknek privilégiuma a közpolgári ügyek felett. Ha sürgős az egyik, sürgős lehet a másik is. A »hagyaték birtokbavétele*. Ez részben az előleges intézkedéshez, részben az örökösödési eljáráshoz tartozik, részben pedig veszélyes is e pontot felvenni, a hagyatékot oly nagyon kiadni. « A házasfelek válása eseteben a gyermekek elhelyezése és tartása, valamint a házasfelek vagyoni kérdések. Erre kétségtelenül sürgős eljárás szükséges, de ezt megoldani a házassági eljárás lesz hivatva. Házassági per bírája kell ide, a ki mindig tudja, hogy hogy áll a per, köteles-e vagy nem tovább tartani a férj feleségét stb. »Építkezések és vízmunkák folyamán felmerült kérdósek«; ez nálunk részben a közigazgatáshoz tartozik. Valami olyan mmta lebeghetett a képviselő úr előtt, a melyben csak az ügyek kivétel nélkül a birói útra tartoztak. »A bérlet és haszonbérleti viszonyból eredő viták. « Ezek ma is a sommás eljáráshoz tartoznak, habár nem ily nagy mértékben, a mire különben nincs is szükség. A bérletügyekre egyébiránt van egy gyors eljárás is, a mely 1894-ben a törvényhozás felhatalmazása alapján kibocsátott igazságügyi rendeleten alapszik: »A végrehajtás akadályának el hárítása.« T. ház! Ha ma a végrehajtásnak az az akadálya van, hogy nem tudják kinyitni az ajtót, elküldenek a lakatosért, és nem kell a bíróhoz elmenni. Ha ellenszegülnek, akkor a végrehajtó a legközelebbi rendőri hatóságot fogja megkeresni és annak a közege fog asszisztálni. Ha karhatalomra van szükség, akkor az illető bíróság vezetője rendeli el azt szintén egyoldalú kérelemre, az ellenfél meghallgatása nélkül. Minek tehát a référé eljárás? Lehetne talán az intézkedést más módon szövegezni. Lehetne, különöse i arra az esetre kiterjeszteni, ha oly dolgot foglalnak le, a mely dolog másénak állíttatik, vagy olyat, a melyet lefoglalni nem lehet. Ha szükség lehet a gyors eljárása. A franezia jogban ez különösen ki is van emelve ^fogadósok, vagy szállásadók és utasok között ezen viszonyból felmerült kérdések«. Ezen ügyek ma a sommás