Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.

Ülésnapok - 1896-74

74. országos ülés 1897. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa) .• Brassóban a pénzügyi hivatalok elhelyezésére szolgáló épület létesítésére fordítandó és kölcsön útján beszerzendő beruházás 200.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Gr Teleki Sándor jegyző (olvassa): Átmeneti bevételek. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója! Heményi Ambrus előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság megbízásából kérem a t. bázat, méltóztassék a pénzügyminiszter úr kétrendbeli jelentését az állami jószágok eladásáról tudomásul venni és a két jelentést hasonló czélból a főrendiházzal is közölni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Előbb a tételt kell megszavazni. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa): Állami javak eladása, ég pedig: a) állami javak eladásából 1,300.000 forint. Popovics Vazul István! Popovics Vazul István: T. ház! Engedelmet kérek, hogy a t. ház figyelmét azokra a javakra fordítsam, a melyek Horvát- és Szlavónországban sub tituio »vakans földek« eladásra kerülnek. Ezen vakans földek többnyíre ott feküsznek, a hol hajdanában a határőrvidék volt. A határőrvidéken pedig az 1850-ik évből való statútum 17. §-a szerint ezen földek mint pasztaföldek a községek vagyonát képezték de a községek látva, hogy ezeknek a földeknek semmi hasznát nem vehetik, egészen elhanyagolták, hogy a mikor a katasztert és a telekkönyveket behozták, ezen földeket saját neveikre írassák. A csatornázás folytán ezek a földek használhatók lettek, a mennyiben kaszálóknak vétetnek s más ily czélokra használhatók. A földeket a magas kincstár eddig bérbe szokta adui, de ennek folytán sok perlekedések keletkeztek, a mennyiben ezen földeknek, a hol a privát földek közt húzódnak el, nincs átjárójuk, titjuk s így a bérlők a mellettük fekvő más földek tulajdonosaival folytonosan perlekedtek. Ennek folytán a községek kénytelenek voltak a pénzügyminiszterhez folyamodni, hogy engedje meg a pénzügyminisztérium, hogy ezeket a földeket a községek magukhoz váltsák. Ezen kérelmük folytán, ha nem csalódom, 1895-ben elrendelte a pénzügyminisztérium a földeknek megbecslését, és nem volt hajlandó ezen községekkel ezen földek eladáea iránt megalkudni, hanem azokat nyilvános árverésre bocsátotta, hogy azoknak a forgalmi áruk megtudassék. Az árverések megtartattak Szlavonországban, és kitűnt, hogy a községek az árverésen nem voltak képesek ezen vakans földekért annyit kínálni, mint a mennyi a becslési ár volt. Ezen becslési ár és a forgalmi ár közt 165 ezrekre menő különbségek voltak, ügy látszik, hogy azok a földek, a melyek nem mindenütt egy darabban fektisznek, hanem talán száz és néhány parczellát képeznek, túlbecsülve lettek, így példának okáért Karlovcsics községben a 410 holdnyi vakans földek 21.296 forintra lettek becsülve, de a község a nyilvános árverésen csakis 12.000 forintot adhatott értük, mert többet nem értek. Má=i helyeken is ilyen nagy különbségek voltak a becslési és a forgalmi árak közt. A községek panaszkodnak, hogy a becslés alkalmával azok a földek túlmagasra lettek becsülve. Bátor vagyok felhívni a t. miniszter úr figyelmét erre a körülményre és felkérem őt, hogy ezen földek eladásánál ne tartsa szem előtt csak a fiskális szempontot, hanem méltányolja, hogy azon községek évek óta áldoznak a csatornázásra és hogy azon községek marhatenyésztésüket, ha ezen földeket meg nem tarthatják, nem tudják fen tartani. Vegye tekintetbe, hogy ezen községek e földeket nem veszik spekuláczióból, hanem közérdekből, hogy azon úgyis agyakori árvizek által igen sújtott vidéken legalább a marhatenyésztésüket feltarthassák. Ha a megszerzett vakans földekből netalán túladnának is valamin, abból legfeljebb egyik vagy másik gazdának jut egy darabka föld, melylyel a saját földét ki fogja egészíteni; haszonnal az sem fogja másnak eladni, mert ott csakis kis darabok vannak. Ha a t. miniszter úr a fiskális szemponthoz ragaszkodik, akkor lehetetlen lesz azon a vidéken a község érdekeit megóvni. Tekintettel arra, hogy Szerémmegyében, Szlavonországban fekvő községek ezen földek hasznosításárasokat áldoztak és hajlandók azokért méltányos árt is fizetni, bátor vagyok a t. miniszter urat felkérni, hogy az eladásnál a községi ajánlatokat elsőbbségben részesíteni és azokat figyelembe venni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani a tételhez? Senkisem; a vitát bezárom. Lukács László pénzügyminiszter: Horvátországban a vakans földek helyzete raa a következő : Közigazgatásilag azok megállapíttattak és három csoportba osztattak be. Az egyik csoportba tartoznak azok, melyekre a kincstár korlátlan tulajdonjoga konstatáltatott, a másik csoportba tartoznak azok, a melyeket uzurpálnak ugyan egyesek, de elismerik a kincstár tulajdonjogát és hajlandók azokat a kincstártól megszerezni. A harmadik csoportba tartoznak azok. a melyekre nézve az uzurpálók egyáltalán nem hajlandók a kincstár tulajdonjogát elismerni. így lóvén a dolog, a különböző csoportba tartozó földekkel szemben különböző eljárást is kell követni. Az elsőkre nézve, a melyekre a kincstár tulajdonjoga nem kérdéses, elrendeltetett airezins 19-én, pénteken.