Képviselőházi napló, 1896. V. kötet • 1897. márczius 11–április 24.
Ülésnapok - 1896-73
122 73. országos fllés 1S97. márezins 18-án, csiltörtőkön. Miután a t. pénzügyminiszter úr több ízben határozott Ígéretet tett, hogy behozza a tőzsdeadót, miután a mi programrounk a tőzsde-adó behozatalát követeli, s miután készen van a tőzsde megadóztatásáról szóló törvényjavaslat, bátor leszek beszédem végén két határozati javaslatot beadni, melyek egyike a tőzsdeadó behozatalára kéri utasíttatni a kormányt. (Helyeslés balfelöl.) A mily elnéző és türelmes a t. miniszter úr a tőzsde irányában, ép oly ridegen zárkózik el azon könnyítések elől, melyeket életbe léptethetne a nép széles rétegeinek megnyugtatására. Értem a földadót. Mielőtt a földadóra áttérnék, legyen megengedve, hogy kitérjek egy kissé és engedélyt kérjek Gajári Ödön t. képviselő úrtól, sajnálom, hogy nincs jelen, ki múltkor gyengéd apai szeretettel figyelmeztetett engem, hogy nem jó lesz folyton Ausztriára hivatkozni. Nem kértem volna tőle engedélyt, de miután láttam, hogy saját ura-öcscse nagyszabású epochális beszédében, melyet a siketnémákról múltkor a ház közfigyelme mellett tartott, több ízben hivatkozott Ausztriára s ugyanezt megtette a t. pénzügyminiszter úr is tavalyi felszólalásában, én is rá akarok térni. En oly fontosnak tartom a földadó kérdését, hogy meg kivánom világítani úgy hazai szempontokból, valamint azon viszonynál fogva, melylyel Ausztriával vagyunk, és a ház engedelmével egy párhuzamot kívánok vonni, miként foglalt állást Ausztriában a pénzügyminiszter és a parlament hasonló kérdésekben s minálunk a pénzügyminiszter és a parlament Ezzel kivánom kezdeni. (Halljuk! Halljuk!) Ausztriában, mint tudni méltóztatik, két és fél millióval szállították le múlt évben a földadót. A földadó ott inczidentaliter jutott szőnyegre a kataszter-revízió alkalmával, melyet minden tizenöt évben kell ott keresztülvinni. Erre nézve beterjesztetvén tavaly a törvényjavaslat, az osztrák pénzügyminiszter a törvény 23. §-ában a 37 x /2 millióban megállapított földadót fentartani kívánta. Elismerte ugyan a mezőgazdaság válságos helyzetét s azt is, hogy ezen segíteni kell, de ezt azon időpontra kívánta halasztani, a mikor a »directe Personal-Steuer«-t be fogja hozni s ez alkalomra nagy adóleszállítást helyezett kilátásba. Igazolta, hogy a Z1 X J2 millió földadó esak a papíron annyi, de valójában sokkal kevesebbet fizetnek. Igazolta, hogy mivel időközben a termőföld három millió katasztrális holddal gyarapodott s ezután is két millió forint adót kellett volna fizetni, ezt ő ki nem vetette s már ezzel is nyertek a földbirtokosok. De azáltal, hogy Ausztriában a magasabb adótételeket esak tiz évi időközökben léptetik életbe, míg az alacsonyabbakat nyomban: szintén két millióval kevesebbet, tehát valójában csak .Sö 1 /^ milliót fizettek. Mindazonáltal az osztrák adóbizottság mégis sürgette a 2V2 millióval való leszállítást. Szavaztak s a bizottság kilencz tagja a pénzügyminiszter álláspontja mellett, kilencz tagja ellene szavazott; az elnök döntött, még pedig a pénzügyminiszter álláspontja mellett. Most a parlament elé került a javaslat s ekkor, a mi a parlamentarizmus történetében ritka eset, pártkülönbség nélkül, még a pénzügyminiszter saját pártja, a lengyel klub és az egész ház állást foglalt a pénzügyminiszter ellen s a kisebbség javaslata szerint az adót 2Y2 millióval leszállította. Ezt az urakháza ÍB elfogadta és ő Felsége szentesítette. Alig, hogy a néppárt elfoglalta helyét e házban, Major Ferencz t. barátom sürgette a földadó leszállítását. Akkor Lukács pénzügyminiszter úr január 15-én felelt (olvassa): »Az, hogy a földadó leszállíttassék-e vagy sem, attól a körülménytől függ, vájjon mindazok az adatok, melyek itt figyelembe veendők, azt mutatják-e, hogy a földadó a fenforgó gazdasági viszonyok között, és összehasonlítva más, szintén e fundált vagyonra nehezedő adóval, súlyos-e Vi! gy igazságos-e? A Szerint lesz a kérdés eldöntendő, mikor az összes idevágó adatok össze lesznek gyűjtve.« T. ház! A tőzsdeadóról szóló javaslat már másfél éve van készen s máig sem került tárgyalásra. Mennyi idő kell hát majd, a mig a földadóra vonatkozó törvényjavaslatot beterjesztik, hol az összes adatokat majd ezután kell csak összegyűjteni! Ez annál különösebb, mert hiszen határozott igéret is történt erre nézve, a mennyiben Wekcrle volt pénzügyminiszter a földadónak egy és fél százalékkal való leszállítását helyezte kilátásba. A pénzügyminiszter akkor államtitkár volt és talán szintén résztvett e javaslat készítésében. Míg Ausztriában már leszállították, mi abban a szerenesés helyzetben vagyunk, hogy a t. pénzügyminiszter úr még állást sem foglalt a január 15-iki felszólalása szerint; még nem tudja, vájjon leengedheti vagy le nem engedheti valamikor a földadót. Annál feltűnőbb ez, mivel a t. miniszter úr e kérdésről múlt évi április hó 18-án ekkép nyilatkozott (olvassa); » Készséggel elismerem azonban, t. ház, s nekem is mint finánczminiszternek alkalmam van tapasztalaim, hogy a közgazdasági viszonyok különösen a földbirtok termékeinek árhanyatlása következtében igen súlyosodtak, g ennélfogva készséggel elismerem, hogy igenis a földbirtok túl van terhelve, hogy e megterhelésen valahogy segíteni kell.« Hogy ezen utolsó mondat nem áll és hogy lehetséges ezen segíteni, azt beigazolta és bebizonyította a t. pénzügyminiszter úv osztrák kollégája, a ki a leengedés ezímén két és fél millióval enyhített a szegény földbirtokos osztályon. De ez nem is felel meg
