Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-52

52. országos ülés 1897. február 18-án, csütörtökön. rőí és törvényhatóságilag elősegítse. (Helyeslés jobb felöl.) És itt jutok el, t. ház, az úgynevezett kö­tött birtokokhoz. Ez elől a kérdés elől kitérni nem kívánok, (halljuk! Halljuk!) De mielőtt magukról a kötött birtokokról szólnék, előre bocsátom, t. ház, hogy úgy a kultuszminiszter úrral, mint a pénzügyminiszter úrral megálla­podásom van az iránt, hogy a kezelésük alatt álló javak kezelése és értékesítése tekintetében gazdasági szempontból véleményemet és nézete­met meg fogják kérdezni. Nemkülönben meg­állapodtam a belügyminiszter úrral az iránt, hogy a községi nagybirtokok miként kezelésére gazdasági szempontból szintén befolyást gyako­roljak. (Helyeslés.) A mi az annyiszor emlegetett és legutóbb Komjáthy Béla t. képviselő úr által felemlített hitbizományok kérdését illeti, az igazságügy­minisztériumban nagy arányban folynak az elő­munkálatok és tanulmányok a hitbizományokat szabályozó törvény létesítése tárgyában. Polónyi Géza: Már régen! Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: Ezen tanulmányokat és előmunkálato­kat gazdasági szempontból részemről is előmoz­dítani és kiegészíteni kívánom. (Helyeslés.) Én, t. ház, érzem azt, hogy az ország egyes vidékein a kötött birtok túlnyomó volta ked­vezőtlen gazdasági helyzetet teremt és addig is, a míg a t. háznak módjában fog állni e kér­déssel foglalkozni, iparkodni fogok társadalmi úton egyes ily helyeken a hitbizományi birtok kezelésére befolyást gyakorolni. (Helyeslés jobb­felöl. Ellenmondás balfelöl.) Úgy látom, hogy ezen kijelentésem bizonyos kételkedéssel talál­kozik. Engedje meg a t. ház, hogy egy példával szolgáljak. (Halljuk! Halljuk!) Magyarország egyik legnagyobb hitbizomány-birtokosával tár­gyalásaim folynak, a melyek a siker minden reményével kecsegtetnek, hogy a Felvidéken" egy oly megyében, a hol a birtok felette meg van kötve, egy nagy területet ad át a kor­mánynak azért, hogy a kormány azt minden nyereség nélkül, mint egy >-»becsületes közben­járóhoz« illik, 56 község közt kioszsza. (Egy hang balfelöl: Hol van?) Beregmegyében. (Egy hang bal felöl: Hiszen az kopár vidék!) Hátha a t. képviselő úr azt tartja, hogy kopárak, akkor a t. képviselő úr nem ismeri azokat. Buzáth Ferencz: Kohner vette bérbe a javát! Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter : Hát mindenesetre fogom kérni, hogy mielőtt pozitív nyilatkozik, méltóztassék azt a birtokot a helyszínén megtekinteni. Igenis, azon a birtokon vannak kitűnő kaszálók, már pedig azok alkalmasak arra, hogy azon vidék állat­tenyésztésének hatalmas lendületet adjanak, (Igaz! Úgy van! jobbfelöl. Zaj.) és ha az állam viszont tenyész - apaállatokról gondoskodni fog, és e részben az állam a maga kötelességét teljesíteni fogja, akkor azon vidéknek felvirágzását méltán lehet remélni. És itten meg kell jegyeznem, t. ház, hogy ezt az egész tervet gyakorlati emberek a helyszínén bírálták meg, és ne mél­tóztassék gondolni, hogy ilyen dolgokat a papi­roson intézünk el. Ott volt, úgy az állattenyész­tési főfelügyelő, valamint a gazdasági főigazgató, a kik ennek gyakorlatiasságáról a helyszínén meggyőződtek és csak azt akarom hozzá tenni, hogy ámbár a költségvetés formai keretébe ezen egész terv nem látszik illeni, azért az a pénz­ügyminiszter űr részéről a legmesszebb menő támogatásban részesült, (Helyeslés.) és ha más nagybirtokosok is az állammal és a társada­lommal szemben ilyen kérdésekben, ilyen előzé­kenységet fognak tanúsítani, ha úgy gondolkoz­nak a nagy birtokosak, mint a minő nemes gondolkodásnak például Semsey képviselő úr kifejezést adott. . . , Polónyi Géza: De gyakorlatilag is adjon! Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter. • • akkor azt hiszem, hogy ez nem egymagában álló dolog lesz, hanem a helyes példa követésre is fog találni. (Helyeslés) Mielőtt hosszúra nyúlt előadásomat bevé­gezném, (Halljuk! Halljuk!) egy érvre, a mely itt Komjáthy Béla képviselő úr részéről érinte­tett, de a melyet a lapokban is olvastam, kívá­nok reflektálni, és ez az, hogy a kormány és különösen én, a földmívelésügyi miniszter, a nagybirtoknak kedvező politikát követünk. Én azt az érvet és meggyőződést agyonhallgatni nem kívánom, mert ennél igazságtalanabb vád miniszter ellenében nem emeltetett. (Halljuk! Halljuk!) Igaz az, hogy én mesterséges ellentéteket a nagybirtokkal szemben nem keresek. (Helyes­lés.) Könnyű volna nekem olcsó népszerűségre ilyen úton szert tenni; ebből a népszerűségből én nem kívánok. (Tetszés jobbfelöl.) Politikámat lehetőleg a nagybirtokkal is egyetértésben kívá­nom megvalósítani. Hogy csak egy példát hozzák fel, a minisztérium közbenjöttével egyik nagy hitbizomány birtokosa 600 holdat rendezett be öntözésre. Azt méltóztatnak gondolni, hogy annak a 600 holdas öntöző telepnek nincs az egész vidékre kihatása? De igenis hibáznám, ha én a nagybirtoknak egyoldalúlag kedveznék. Hogy ezt nem teszem, azt igazolja a trón­beszéd és igazolja annak szövegezése; hogy azt nem teszem, azt igazolja az, hogy a költség­vetési többlet összes tételei majdnem kivétel nélkül a kis- és középbirtok, a kisebb és kö­zépbirtokos érdekében vannak felvéve: a szőlő

Next

/
Oldalképek
Tartalom