Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-51
51. országos ülés 1897. február 17-én, szerdán. n hogy egy mederbe szoríttassák a víz, akkor gondoskodni kell arról is, hogy az lefolyást nyerjen, a miért is Csepel-szigetet föl kell tölteni, még pedig nemcsak Csepel sziget érdekében, hanem az általános folyamhajózási és árvédelmi tekintetében is, hogy tényleg elérjük azt a czélt, a melyet a zárgát létesítésével elérni akartunk. Ezen és más körülményeknél fogva a szigeti lakosság nem volt akkor sem és ma sincs abban a helyzetben, hogy árvédelmi társulattá alakulva, a szükséges töltéseket létesítse, a dolog pedig hova-tovább nagy fontosságánál fogva sürgős. (Úgy van! jobbfelöl.) Ezen kérdést tehát, igénytelen nézetem szerint, minél előbb meg kell oldani, mert ott olyan állapotok fordálnak elő, a melyek — bocsánatot kérek a kifejezésért — szégyenletesek, mert közvetlen közelében tíz község van árvízveszélynek kitéve. Az volna tehát alázatos kérésem a t. miniszter úrhoz, hogy a mennyiben még e kérdéssel nem foglalkozott, foglalkozzék vele és találjon rá módot, hogy az általános érvekből, úgy a folyamszabályozás, mint a főváros árvíz elleni védelme tekintetéből a Csepel-szigeten építtetni megkezdett védgátak végre-valahára kiépíttessenek (Helyeslés.) és így tényleg a nagy Duna szolgáljon az árvíz lefolyásának medréül. (Helyeslés jobbfelöl,) Kérem továbbá az igen tisztelt miniszter urat, hogy a mennyiben az ügyet kezébe veszi, vegye tekintetbe a szigetnek helyzetét és siessen az állam költségén kiépíttetni azon védgátakat. (Helyeslés jobbfelől.) És a mennyiben, mint remélem, a t. miniszter úr fel fogja karolni Pest vármegye ezen nagy vidékének érdekeit, kérem arra is, hogy ha meg nem nyittatnék a soroksári gát, ha a szakértők még ma is ragaszkodnának azon nézetükhöz, hogy a főváros érdekében az a gát fentartandó, gondoskodjék legalább arról, hogy vizet nyerjenek, mert méltóztassék elhinni, hogy nyáron át nemcsak hogy fel nem keresik a főváros lakói azon vidéket, hanem még azok is kivándorolni szeretnének, a kik ősidőktől fogva annak lakói, mert elképzelhetetlen, hogy mivé tette azt a vidéket a Duna ezen ágának elzárása. Nagyon szeretném, ha a t. miniszter úr arra venné útját és személyesen meggyőződnék az ottani állapotokról. (Tetszés jobbfelöl.) Ezeket kívántam a t. miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani. (Helyeslés.) De ha már felszólaltam, legyen szabad még egy, evvel némileg összefüggő kérdést az igen tisztelt miniszter úr figyelmébe ajánlani. (Halljuk ! Halljuk.') Tudomásom van arról, hogy egyik volt t. képviselőtársunk konczessziót kért a Budapjst-Kecskemét-Csongrád közötti hajózási csatorna építésére. Ugy kontempláltatott ezen csatorna, hogy a Budapesttől Dömsödig terjedő szakaszra fel fog használtatni a Duna soroksári ága. Erről van tudomásom, mert mint a vármegye kiküldötte hivatalosan vettem részt a tanácskozásokban. A csatorna ezen részén már a politikai bejárás is már több mint két éve megtörtént. Hogy azonban ennek daczára a dolog semmi tekintetben sem haladt előre, annak oka, úgy hallottam, a földmívelési minisztériumban van, de nem az igen tisztelt miniszter úr személyében, mert ő akkor még nem is volt miniszter. A t. miniszter úr nagyon jól ismeri Pest vármegyének azon vidékeit, a melyeket ez a csatorna átszelne, Kúnszentmiklóstól egész Kecskemétig terjedő. Ismeri jól azon nagy pusztákat is, melyeket kulturaílag kellőleg kihasználni nem lehet, és így nagyon jól tudja, hogy mit nyerne az ország közgazdasága, ha ezen nagy vidékeket a kultúrának megnyerhetnők. (Úgy van! jobbfelöl.) Ezen csatorna kiépítését tehát ajánlom a mélyen tisztelt miniszter úr figyelmébe és nagyon kérem, hogy ha ez iránt megnyugtató választ adhat: kegyeskedjék azt itt megadni, mert azt hiszem, hogy a midőn Pest vármegye egyik nagy vidékének érdekéről van szó, nem szerénytelenség tőlem, hogy ezt a képviselőházban hozom elő és a t. miniszter úr válaszát is kérem a házban. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A mennyiben pedig ezekkel a kérdésekkel nem foglalkozott, kérem és várom is azon bizalomnál fogva, melylyel iránta politikailag viseltetem, hogy ezen kérdéssel foglalkozni fog és általam itt, a képviselőház előtt az egész vidéknek kellő, megnyugtató felvilágosításokat fog adni. Egyébként a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az idő előrehaladván és még több szónok lévén szólásra feljegyezve, a vitát mára bezárom. A holnap tíz órakor tartandó ülés napirendjét a megszakított tárgyalás folytatása fogja képezni. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. «. 1 óra 50 pereskor.) KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. IV. KÖTET. i<)
