Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-57

57. országos ülés 1897. február 24-én, szerdán. 199 okvetetlenül szükséges legelőterületek, de hosz­szabb időre, mint három esztendőre, mert ter­mészetes, hogy olyan gazdaságban, mely három esztendőnként változhat, hosszabb időre szóló gazdasági berendezést tenni nem lehet, hanem bérbe adassanak tíz esztendőre, úgy, hogy egy­esztendei felmondási határidő köttessék ki az államnak, úgy, hogyha az a község nem teljesí­tené a szerződési föltételeket, vagy teszem maga nyerészkednék mellette, és nem adná azt lako­sainak úgy tovább bérbe, hogy épen csak a bérösszeg és költségek fedeztessenek, felmond­ható lehessen. Nagyon kérem a t. miniszter urat, méltóz­tassék a községek ezen kérését tekintetbe venni, mert igazán a nélkül kis határaikon megélni nem volnának képesek, és kénytelenek volnának vagy elmenni onnan, vagy pedig esetleg olyan irányzat befolyása alá fognának kerülhetni, a mely határozottan káros volna rájuk nézve, de káros volna a vidék nyugalmára nézve is. Egy másik kérése is van azon községeknek, hogy azon esetben, ha a legelők bérbeadhatók nem volnának, az állam nekik megfelelő terüle­teket örök áron adjon el. Bocsánatot kérek, hogy előre véleményt mondok, eltekintve attól, hogy egyes erősebb, nagyobb községek képesek volnának kis területeket a maguk anyagi viszo­nyainak megbontása nélkül megvenni, de a leg­több község nem volna olyan helyzetben, hogy ily területeket megvegyen, a nélkül, hogy ház­tartásának mérlege ezáltal zavarba ne jöjjön, annál kevésbbé, mert az ottani épülő vasút foly­tán, a hol törzsrészvényeket jegyeztek az egyes községek, pénzük és jövedelmük igénybe van véve, hanem azok méltányos bér mellett meg­felelő szerződési kötelezettségeiknek hosszú időn keresztül pontosan meg tudnának felelni, és le­het, hogy olyan helyzetbe jutnának, hogy később meg is tudnák venni a területet az államtól, a nélkül, hogy anyagi viszonyaik megbolygattat­nának. Ezek előrebocsátása után ismételve kérem, méltóztassék az előadott kérelmet figyelembe venni s a szerint intézkedni. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnöki Kivan valaki szólani? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Baranyi Ignácz földművelésügyi mi­niszter : T. ház ! Szende Béla t. képviselőtár­sam beszédére mindenekelőtt arra kérném a í. házat, hogy méltóztassanak óvakodni attól, hogy a nyilvános árverési eljárás, állami birtokok, állami jogok, értékesítésénél mellőztessék. Az államnak nemcsak legelői vannak, az állam­nak van erdeje, vannak terményei, vannak válla­latai. Én azt tartom általános elvül, hogy a nyilvános árverések megtartásától állami keze­lésnél eltekinteni nem lehet. (Helyeslés.) Nem egy eset van, a hol, ha én magánbirtokos vol­nék, ezélszerííbben értékesíthetnék szabad kézből egyetmást, de még sem teszem, ha mindjárt ve­szít is az állam valami keveset, mert szerintem nagyobb érdek az, hogy az állami kezelés iránt a közönségben a teljes és feltétlen bizalom meg­legyen. (Helyeslés és tetszés.) A mi már most a községek érdekeit illeti, igaz, vannak spekulánsok, a kik, mikor olyan birtokok árvereztetnek, a hol községek is érdekelve lehetnek, megjelenek; megjelennek csak azért, hogy felverjék a községeket. Erre nézve nem emlékszem figyelmet érdemlő esetre, hogy ha mindjárt a község nem is volt a leg­többet igérő, hogy én csekély különbözet miatt a községnek egy ilyen spekulánssal szemben előnyt ne adtam volna. (Helyeslés a jobboldalon.) De van másféle spekuláczió is. Akadnak községek — nem a felhozott esetről szólok — melyek állami birtokot, állami vagyont árverésen kivííl, harmad- és negyedrész áron akarnak kapni daczára annak, hogy kedvező viszonyok közt vannak. Előfordul oly eset is, hogy község kivesz ilyen birtokot és rögtön albérbe adja nyereséggel. Ilyeneket tűrni nem lehet. (Helyeslés.) Azon szegény községeknél, a melyek más­kép magukon segíteni nem tudnak, lehet adott körülmények közt ezen elvtől egyes kivételes esetekben eltekinteni, de csak úgy, hogy ennek helyességét és méltányosságát mindenki különb­ség nélkül be kell hogy lássa, el kell hogy ismerje. (Helyeslés.) Még csak azt kívánom meg­jegyezni miszerint a képviselő úr által felhozott kérdéssel speczialiter foglalkozni szándékozom és örvendenék, ha az ottani hazafias román lakos­ság méltányos érdekeire a kincstár érdekeinek megóvása mellett tekintettel lehetnék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tétel meg nem támadtatván, meg van szavazva. Terényi Lajos előadói T. ház! A téve­désből az előbbi tételnél előadott, indokaimnál fogva kérem, hogy az átruházási jogot ezen tétel egyes rovatai közt megadni méltóztassék. Elnök: Én nem akarok ugyan beleavat­kozni e kérdésbe, de mihelyt egy tételben sza­vaztatnak meg a kiadások : az átruházási jog ennek természetes következménye. (Igaz! Ügy van!) Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel : 327.328 forint. Elnök: Me^szavaztatík. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). A kincstári birtokok peres ügyeinek kezelésével járó perköltségek. Rendes kiadások: XIX. feje­zet, 17. czím. Rendes bevételek: VI. fejezet, 13. czím. Kiadás; 6000 forint. Elnök: Megszavaztatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom