Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-56

188 56. országos ülés 1897. február 23-án, kedden. konstatálom azt, hogyha egy téren, akkor a ló­tenyésztés terén az utolsó 30 év alatt nagy haladást tett az ország. Bátran mondhatjuk mi azt, hogy a kontinensen Francziaországot kivéve a mi lótenyésztésünk áll az első helyen. A tisz­telt miniszter úr erre figyelmét kiterjeszti és a mint az indokolásból látom, egy elsőrendű angol telivér lónak beszerzését, bár nagy áldozatok árán is vette czélba. Egészen helyesen, de én azt hiszem, hogy lenne még egy oly expediens is, hogy mi a tenyészlovak beszerzését közvet­lenül Angolországban egzközölhetnők, ha mi egy tervet meg akarnánk valósítani, melyet én ez év elején olvastam egy szaklapban az »Allgemeinc Sportzeitung«-ban. Az »Allgemeine Sportzeitung* czikkirója azt véli, hogy nagyon helyes lenne, hogyha Magyarország Angliában létesítene egy méntelepet, ott vásárolna telivér kanezákat és ezáltal azt érhetnők el, hogy a legelsőbb rendű apalovakkal párosíthatnánk több kanczát, mint azt az országban tehetnők, és igy olcsóbban jutnánk nagyon jó lóanyaghoz. Ezen beruházás talán nagyon nagy költségekbe keríílne és igy az állam mai financziális állapotánál fogva nem lehetne ezt tanácsolni, és talán nem is lehetne keresztül vinni. Én e miatt egy más eljárási módot kívánnék a t. miniszter űr becses figyel­mébe ajánlani, a melylyel azt a főczélt, hogy minél jobb és több oly anyagot szerezzünk be, mely által a vér felfrissítése eszközöltetik, köny­nyebben és olcsóbban lehet elérni. A kisbéri ménesnél az egyéves csikók eladása évről-évre apad. Az idén is 5000 forinttal kevesebb a be­vétel. Lehet, hogy egy-két esikóval kevesebbet adtak el és az ily nemes állatoknál már mind­járt nagy különbséget tesz ; de lehet, hogy azért csappannak meg az árak, mert már a magán tenyésztés kitűnő anyaggal látja el a közönséget. Nem volna-e helyes, ha a t. miniszter úr Angliá­ban vásároltatna 10—12, magas klasszisa kan­czát? Ezeket könnyen lehetne az ottani ménesek­ben elhelyezni, a hol a legkitűnőbb apa-állatokkal párosíthatnék őket. Az ivadékot különbözőképen lehetne éi tőkésíteni. A kanezákat részint ott lehetne eladni, részint importálni lehetne. A mén­lovakat illetőleg azonban jó volna, ha azokat ott a futtatással foglalkozóknak bérbeaduák. Mert, ha túl a csatornán mutat egy ló nem is legelső formát, e formát mégis sokkal nagyobbra becsülik, mintha a honi gyepen az a ló a leg­nagyobb hőstetteket vinné véghez. Igy úgyszól­ván magunk tenyésztenénk Angliában angol telivér lovakat a mi lótenyésztésünk számára. Ezt, mint eszmét bátorkodom felvetni és a t. miniszter úrnak figyelmébe ajánlani. 0 maga mondta, hogy a földmívelési vitában minden párt­ellentétnek meg kell szűnnie. Itt a legjobb alkalom megmutatni, hogy egy eszme, a mely nem alapuélkűl való, ha az ellenzék részéről vettetik is fel, mégis pártatlan elbírálásban ré­szesül. (Helyeslés iolfelől.) Elnök: Kivan még valaki a tételhez hozzá szólni? Ha senki, a vitát bezárom. Darányi Ignácz földmívelésügyi mi­niszter: T. ház! Rakovszky t. képviselő úrnak megjegyzem, hogy az általa felvetett eszme méltó arra, hogy megfontolás tárgyát képezze. Nekünk a tény észanyag megszerzése Angliában sok gon­dot ad. Ujabban első klasszisa méneket kívánunk beszerezni. Folyton folynak a tárgyalások, de még megfelelőt nem sikerűit találni. Ennélfogva más megoldási módozatokkal is kell foglal­koznunk, és ez esetleg egy megoldási mód lehet, melyet a szakkörökkel megbeszélni szán­dékozom. Ivánovits t. képviselő úr panaszolta, hogy az állami ménesekből bizonyos számú lovat a hadseregnek, illetőleg a honvédségnek szándé­kozom átadni. Ezt azért teszem, mert az orszá­gos magyar gazdasági egyesület lótenyésztési szakosztálya azt kérte, hogy mi az állam részé­ről konkurrencziát a magánosoknak a budapesti árveréseken lehetőleg ne csináljunk. Azért gon­doltam, hogy a herélt lovak közül az átlaganyagot átadnók az egyik évben a közös hadseregnek, a másik évben a honvédségnek. A mi pedig luxusló számba megy, azt hoznók fel az árverésekre. Ezáltal az árveréseken a magánosoknak lovaikat értékesíteni könnyebb lesz. Különben is mind­össze 134 lóról van szó. Tekintve pedig azt, hogy a katonaság szükséglete tudó másom sze­rint az országban körülbelül 8000 ló, ezen 134 ló a kínálati és keresleti viszonyokon lényege­sen változtatni alig fog. Felhozta még a t. képviselő úr, hogy a parasztversenyeknél a díjazásokat meg kellene szüntetni. Ezt nemcsak ő említette fel, hanem az általános vita folyamán Egyedi Arthur t. kép­viselő úr is; ez is olyan kérdés, a melyet meg fogok fontolni és a tanulmányok eredményéhez képest fogok intézkedni. Felemlíttetett az a kérdés is, hogy a tenyész­lovak kivitele megakadályoztassák. A telivér tenyészlovak kivitele a külföldre most sem tör­ténik; a mi pedig a félvér lovak kivitelét illeti, ez vitás kérdést képez, a melyet egyhamar könnyen eldönteni nem lehet. Minthogy már felszólaltam, engedje meg a t. ház, hogy ha nem is a lótenyésztésre vonat­kozólag, de az állattenyésztéssel kapcsolatban Polónyi Géza t. képviselő ár egy kérdésére feleljek. (Halljuk! Halljuk, !) 0 ugyanis azt a kérdést intézte hozzám, hogy Debreezenben mi történt egyfelől a száj- és körömfájás, másfelől a sertésvész miatt elrendelt zár feloldása tekin­tetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom