Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-56

Í80 56. országos ülés 1897. február 28-án, kedden. búzakiviteli jutalom a gyakorlatban leszállt talán felére, talán harmadára és époly koczkajátékká teszi a búzakivitelt, mint volt a czukorki vitel abban az időben, midőn a czukorkiviteli jutalom kontingentálva volt. Ezért kontingentált búzakiviteli jutalomról nem lehet szó, époly kevéssé, mint arról, hogy előre határozzuk meg azon összeget, a melyet a búzakiviteli jutalomra szánni akarunk. (Úgy van! jobbfelől.) Most áttérek arra a kérdésre, hogy melyik azon ár, melyet t. képviselőtársam föl akar emelni. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő űr helyesen jegyezte meg, hogy ő nem kívánja az áralakító tényezők hatását korlátozni, ő ezen áralakító tényezőkhöz, a melyekhez igazodik a búza ára, csak egy újat akar adni, a búzakiviteli jutalom alakjában. Ennélfogva az ő javaslata szerint is, ha az áralakító tényezők hatása következtében a búza ára a mai nyolca forintról leszállna hét forintra; csak nyolcz forintra való áremelkedés idéztetnék elő. A t. képviselő úr tehát nem állandósítani akar valamely árt, ezért indítványozott fix-prémiumot és nem variábilis prémiumot, mert ilyen is lehetséges lett volna. Vegyük elő gróf Tisza István képviselő úr könyvét és vizsgáljuk az abban foglalt adatokat, (Mozgás a szélső baloldalon.) ezekből azt látjuk, hogy 1894. évben Angliában az átlagos búza-ár 61 krajczárral olcsóbb volt, mint Budapesten; ide tehát egy forint prémium mellett sem lehetett volna egy szem búzát sem kivinni. A franezia búza nyolcz krajczárral volt drágább, mint a budapesti, vám nélkül számítva a franezia árakat. A poroszországi, vám nélkül számított búza ára egy forint öt krajczárral volt olcsóbb, mint a budapesti, egy forintos prémium tehát ide sem lenne elegendő. A gróf Tisza István képviselő úr könyvében foglalt adatokból, a melyeket a mai nap árjegyzéseivel is ki lehetne egészíteni, konstatálható, hogy Budapesten a búza ára jóval magasabb, mint akár Angliában, akár Poroszországban, akár legtöbb európai piaezon, egyes svájezi és bajor államokat kivéve, a hol van még némi búzakiviteliink, (Mozgás a bal- és szäső baloldalon.) mondom, búzakivitelünk, mert hisz kivitelünk zöme nem búza, hanem liszt alakjában történik. Azt állítja a t. képviselő úr, hogy ezeken a helyeken az általunk nyújtott prémium daczára sem változik a búza ára, mert hiszen a menynyiség, a mit mi piaezra dobhatunk, igen csekély. Igaz, hogy ez igen csekély szemben az egész világ kínálatával, a mely megszabja az árakat, de nemcsak ezt, hanem azon piaezoknak fogyasztóképességét is kell figyelembe venni és pedig speczialiter magyar lisztben és búzában való fogyasztó közönséget, mely szintén nagyon csekély, úgy, hogy ha mi a prémium segítségével e korlátolt piaezokra, a melyeknél? korlátolt a felvevő képessége a magyar búzában és magyar lisztben, az eddigi mennyiségnek csak kétszeresét dobjuk, ez azon korlátolt piaezon az árak esését nem abban az arányban fogja befolyásolni, mint a mely arányban a mi kínálatunk az összkínálathoz áll, hanem abban az arányban a mi a magyar búza eddigi kínálata és a prémium folytán megnövekedett kínálat következtében keletkezik. Egész kétségtelen, hogy ezen piaezokon, a melyeknek, mint említettem, felvevő képessége iä igen csekély, nagy mértékben legalább is a prémium egész összegével hanyatlik a búza ára, sőt valószínű, hogy az árhauyatlás még nagyobb lesz a prémium összegénél, a mi azt eredményezi, hogy a prémium hatása a belföldi piaezon az első pillanat után teljesen megsemmisül. Ezek, t. ház, megengedem, teljesen theoretikus feltevések,, de ezeket a múlt gyakorlata számtalan példával igazolta. (Igaz!) A mi búzánk árát az a korlátolt vevő közönség, a mely a búsát egyáltalán keresi, például Rosachban kéthárom frankkal magasabban fizeti meg, mint az orosz vagy amerikai búza árát és épen így vagyunk a liszt árával akár Angliában, akár Francziaorszägban (Zaj a szélső baloldalon.) vagy bárhol, mert a magyar lisztnek ára mindig néhány frankkal, illetve néhány shillinggel drágább, mint akár az orosz, akár az amerikai lisztnek vagy búzának ára. Valószinű-e az, hogy ha mi kétakkora mennyiséget dobunk a magyar búzából vagy magyar lisztből a piaezra, hogy ezt a kétakkora mennyiséget változatlan áron, — mert ez a t. képviselő úr kiindulási pontja, erre esik érvelésének egész súlypontja, — hogy kétakkora mennyiséget is változatlan áron adhatunk el. Ez épen nem valószinű, sőt egészen bizonyos, hogy a kínálatnak arányában fog csökkenni a magyar lisztnek, a magyar búzának az ára azokon a piaezokon. Ezen tapasztalati tények által sokszorosan megerősített adatok és tételek előttem feltétlenül hizonyossá teszik, hogy a búzakiviteli jutalmaknak állandó hatása a magyar búzaárak alakulására nincsen, állandó hatása csakis egy irányban van, hogy egyenesen leszállítja a búzának, a lisztnek árát azokon a piaezokon, a hová mi lisztet vagy búzát ki akarunk vinni. Azokat az érveket, a melyek a gyakorlati vámpolitikából folynak, nem is veszem figyelembe ; hogy ugyanis Oroszország és Amerika is hasonló eljárást fog követni. Legyünk optimisták és tételezzük fel, hogy ezt nem fogják követni. Olyan optimisták azonban ne legyünk, hogy azt is feltegyük, hogy azok az államok, a melyek ezáltal érdekelve vannak, Svájcz, Francziaország és a bajor piaezok, a mi eljárásunkat közönyösen vennék. A mai vámpolitikai áramlatok mellett, midőn a védvámok hatása alól egyetlen egy