Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-54
126 54. országos ülés 1897. február 20-án, szombaton. a jövedelmet, a mely nélkül azt a 307 forintot I kihozni nem lehet. A míg az az ember napszámba jár, a míg robotol, — a mint ő kifejezte magát, — a míg az ÍIZ ember az összes mezei munkát elvégzi, azalatt az idő alatt kertészetét, házi állatait, apró marháit ki gondozza, ki ápolja? Ki produkálja azt a jövedelmet és azonkívül annak a parasztembernek a ruházatát ki készíti, ki sző, ki fon, ki ápolja a gyermekeket, és ki neveli a jövő nemzedéket? Hát ez nem közgazdasági tevékenység? Hát illetheti-e annak a népnek egész női osztályát az a szemrehányás, hogy nem dolgozik vagy a férje nem engedi dolgozni? Keserves verejtékkel keresi kenyerét, betölti körét, és én azt hiszem, hogy ez a vád.egészen indokolatlan lévén, nagyon alkalmas arra, hogy ott az elkeseredést még fokozza. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Az uzsora és robot czíme alatt említette fel Tallián Béla t. képviselő úr azokat a mellékszolgálmányokat, a melyek a mezei munkásoktól kiköttetnek. Én nem bocsátkozom annak megvitatásába, vájjon az ottani specziális helyi viszonyok közt egyes gazdaságokban indokolt vagy indokolatlan-e a feles művelésre kiadott földek mellé még némi mellékszolgálatokat is kikötni, de mégis mint jogász tiltakozom azon argumentáczió ellen, a mely itt a parlamentben ennek védelmére elhangzott. Nem hallgathatom el, hogy Tallián Béla t, képviselő űr ezt azért nem tartja kifogásolhatónak, mert — úgymond — az illető írunkás a szerződést elfogadta, aláírta. Nagyon fontos kijelentés ez, mert ellenkezik fennálló törvényeinkkel. Én nem állítom, hogy abban az eljárásban, a melyet ők a munkással szemben követnek, uzsora vagy robot foglaltatik; de igenis állítom azt, hogy azért, mert az illető munkás azt a szerződést elfogadta, aláírta, még nem szűnt meg jogi jellege az lenni, a mi volt, és ha uzsora volt a szerződés jogi természeténél fogva, akkor az aláírás vagy elfogadás által nem szűnt meg az lenni. Hiszen, t. ház, az uzsoratörvény világosan rendelkezik e részben és nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy mi az uzsora, és ha az illető, a ki a másikkal szerződött: a mikor szerződött, tudta, hogy a másiknak romlását vonja maga után, ha tudta, hogy a másik kényszerhelyzetben van, hogy magán máskép nem segíthet és azért fogadta el a szerződést, a mellékkikötések az uzsora jellegével bírnak. Hiszen az uzsorásokkal kötött szerződéseket az illetők nemcsak aláírják, hanem közjegyzői okiratba foglalják, váltót adnak róla, betáblázást adnak és kérve-kérik az illetőt, a ki a magas kamatú kölcsönt nyújtja, hogy fogadja el tőlük az ily nyilatkozatot. Nem abban rejlik az uzsora vagy robot fogalmának megítélése, vájjon a másik reáállott-e, hanem abban, vájjon a helyzet oly mértékben használtatik-e ki, hogy e mellékszolgáltatások kikötése folytán a munkaadó a másiknak romlását idézheti elő". Én nem állítom, hogy ez úgy történik, de nem akezeptálhatom azon álláspontot, a melyet e tekintetben Tisza István képviselőtársam elfoglalt, azt mondván, hogy mert a földek ott javultak, mert a feles munka könnyebb lett, a kulturális haladás intenzivebb gazdálkodást eredményezett, könnyebben keresik meg a fél jutalékot, indokolt, hogy e melleit még más szolgálatokat is tegyenek. Én ezt nem akczeptálom és épen Tallián Béla képviselő úr álláspontjáról nem helyeslem, mert ő is mondotta, hogy qualitative és quantitafive nem változott az a szolgálmány, az a jövedelem, a melyet a munkás kap, de értékben változott, már a gazdasági általános hanyatlásszülte árdepresszió folytán, az a munkás, ha látszólag qualitative s quantitative több lerményt kap feles munkája után, pénzértékben kevesebbet kap ma, mint kapott akkor, tehát nem méltányos és nem indokolható, hogy azonkívül kulturális javulás czímén mellékszolgálatokat is teljesítsen. Ez nem akar indokolása lenni annak, hogy uzsora és robot jelszó alatt folytatott izgatások jogosak, ezt semmiesetre sem tartom általában kijelenthetőnek, de nem tartom helyesnek azt sem, a mit indokolásául hozott fel annak, hogy a mellékszolgálmányok szedése jogos, mert ezt a helyi viszonyok helyi megítélése és intenzív megvizsgálása nélkül megállapítani nem is lehet. {Helyeslés a szélső baloldalon) Állíttatott, hogy általános panaszra ok nincs, de a t, túloldalnak sem volt egyetlenegy szónoka sem, maga a t. földmívelésügyi miniszter Úr sem sorakozott olyanok közé, kik azt állítják, hogy gazdasági válság nincs. A gazdasági válság nem helyi, hanem országos tünet. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezen országos tünettel nagyon mellékes az a néhány vármegyében fellépett áramlat, mely úgyszólván abszorbeálja a figyelmet, bármily nagy fontosságot tulajdonítanak is a magyarság szempontjából az alföldi mozgalomnak, az országos érdekhez képest. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én zzt hiszem, ki a baj országos jellegét megszünteti, ki az országosan érzett szükségen segít vagy enyhít az a lokális bajon is segít. (Igaz! Ügy van ! a szélső baloldalon.) Én erre nézve nem pártállásomnál, de egész meggyőződésemnél fogva csak egy orvosszert ismerek s ez az önálló vámterület. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én nem akarok előlegezni egy vámpolitikai vitát, de ismerem az ellenvetéseket s nem fognak meglepni, akármily alakban fognak jelentkezni,
