Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-54

126 54. országos ülés 1897. február 20-án, szombaton. a jövedelmet, a mely nélkül azt a 307 forintot I kihozni nem lehet. A míg az az ember napszámba jár, a míg robotol, — a mint ő kifejezte magát, — a míg az ÍIZ ember az összes mezei munkát elvégzi, azalatt az idő alatt kertészetét, házi állatait, apró marháit ki gondozza, ki ápolja? Ki produ­kálja azt a jövedelmet és azonkívül annak a parasztembernek a ruházatát ki készíti, ki sző, ki fon, ki ápolja a gyermekeket, és ki neveli a jövő nemzedéket? Hát ez nem közgazdasági te­vékenység? Hát illetheti-e annak a népnek egész női osztályát az a szemrehányás, hogy nem dol­gozik vagy a férje nem engedi dolgozni? Ke­serves verejtékkel keresi kenyerét, betölti körét, és én azt hiszem, hogy ez a vád.egészen indo­kolatlan lévén, nagyon alkalmas arra, hogy ott az elkeseredést még fokozza. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Az uzsora és robot czíme alatt említette fel Tallián Béla t. képviselő úr azokat a mellékszolgálmányokat, a melyek a mezei munkásoktól kiköttetnek. Én nem bocsát­kozom annak megvitatásába, vájjon az ottani specziális helyi viszonyok közt egyes gazdasá­gokban indokolt vagy indokolatlan-e a feles művelésre kiadott földek mellé még némi mel­lékszolgálatokat is kikötni, de mégis mint jo­gász tiltakozom azon argumentáczió ellen, a mely itt a parlamentben ennek védelmére el­hangzott. Nem hallgathatom el, hogy Tallián Béla t, képviselő űr ezt azért nem tartja ki­fogásolhatónak, mert — úgymond — az illető írunkás a szerződést elfogadta, aláírta. Nagyon fontos kijelentés ez, mert ellenkezik fennálló törvényeinkkel. Én nem állítom, hogy abban az eljárásban, a melyet ők a munkással szemben követnek, uzsora vagy robot foglaltatik; de igenis állítom azt, hogy azért, mert az illető munkás azt a szerződést elfogadta, aláírta, még nem szűnt meg jogi jellege az lenni, a mi volt, és ha uzsora volt a szerződés jogi természeté­nél fogva, akkor az aláírás vagy elfogadás által nem szűnt meg az lenni. Hiszen, t. ház, az uzsoratörvény világosan rendelkezik e részben és nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy mi az uzsora, és ha az illető, a ki a másikkal szerződött: a mikor szerződött, tudta, hogy a másiknak romlását vonja maga után, ha tudta, hogy a másik kényszerhelyzetben van, hogy magán máskép nem segíthet és azért fogadta el a szerződést, a mellékkikötések az uzsora jel­legével bírnak. Hiszen az uzsorásokkal kötött szerződéseket az illetők nemcsak aláírják, hanem közjegyzői okiratba foglalják, váltót adnak róla, betáblázást adnak és kérve-kérik az illetőt, a ki a magas kamatú kölcsönt nyújtja, hogy fo­gadja el tőlük az ily nyilatkozatot. Nem abban rejlik az uzsora vagy robot fogalmának meg­ítélése, vájjon a másik reáállott-e, hanem abban, vájjon a helyzet oly mértékben használtatik-e ki, hogy e mellékszolgáltatások kikötése folytán a munkaadó a másiknak romlását idézheti elő". Én nem állítom, hogy ez úgy történik, de nem akezeptálhatom azon álláspontot, a melyet e te­kintetben Tisza István képviselőtársam elfoglalt, azt mondván, hogy mert a földek ott javultak, mert a feles munka könnyebb lett, a kulturális haladás intenzivebb gazdálkodást eredményezett, könnyebben keresik meg a fél jutalékot, indo­kolt, hogy e melleit még más szolgálatokat is tegyenek. Én ezt nem akczeptálom és épen Tallián Béla képviselő úr álláspontjáról nem helyeslem, mert ő is mondotta, hogy qualitative és quantitafive nem változott az a szolgálmány, az a jövedelem, a melyet a munkás kap, de értékben változott, már a gazdasági általános hanyatlásszülte árdepresszió folytán, az a mun­kás, ha látszólag qualitative s quantitative több lerményt kap feles munkája után, pénzértékben kevesebbet kap ma, mint kapott akkor, tehát nem méltányos és nem indokolható, hogy azon­kívül kulturális javulás czímén mellékszolgála­tokat is teljesítsen. Ez nem akar indokolása lenni annak, hogy uzsora és robot jelszó alatt folytatott izgatások jogosak, ezt semmiesetre sem tartom általában kijelenthetőnek, de nem tartom helyesnek azt sem, a mit indokolásául hozott fel annak, hogy a mellékszolgálmányok szedése jogos, mert ezt a helyi viszonyok helyi megítélése és intenzív megvizsgálása nélkül megállapítani nem is lehet. {Helyeslés a szélső baloldalon) Állíttatott, hogy általános panaszra ok nincs, de a t, túloldalnak sem volt egyetlenegy szónoka sem, maga a t. földmívelésügyi miniszter Úr sem sorakozott olyanok közé, kik azt állítják, hogy gazdasági válság nincs. A gazdasági vál­ság nem helyi, hanem országos tünet. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezen országos tü­nettel nagyon mellékes az a néhány vármegyé­ben fellépett áramlat, mely úgyszólván abszor­beálja a figyelmet, bármily nagy fontosságot tulajdonítanak is a magyarság szempontjából az alföldi mozgalomnak, az országos érdekhez ké­pest. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én zzt hiszem, ki a baj országos jellegét megszünteti, ki az országosan érzett szükségen segít vagy enyhít az a lokális bajon is segít. (Igaz! Ügy van ! a szélső baloldalon.) Én erre nézve nem párt­állásomnál, de egész meggyőződésemnél fogva csak egy orvosszert ismerek s ez az önálló vám­terület. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én nem akarok előlegezni egy vámpolitikai vitát, de ismerem az ellenvetéseket s nem fognak meglepni, akármily alakban fognak jelentkezni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom