Képviselőházi napló, 1896. IV. kötet • 1897. február 15–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-52

94 S2 « országos ülés 1897. február 18-án, osfltBrtCkSn. működjék közre a magyar gazda szükségleteinek kielégítésében. Ezen speeziális intézkedések után megfon­tolandónak tartok minden oly momentumot, a melyet figyelembe ajánlanak, hogy a, hazai mező­gazdaság érdekeit biztosítsuk és elősegítsük mindazt, a mi javulásunkra vezethet. Itt figye­lembe jön az is, a mit Tisza István t. kép­viselőtársam mély elmével és nagy éleslátással megírt munkájában mond, de a mit én csak mementónak tekintek a jövendőre, s a mely ked­vező fordulat abban a tekintetben, hogy súlyos helyzetünkben mindenképen védőieg lépjünk fel mezőgazdaságunk ügyeinek intézése körűi. Ámde akkor, midőn már oly nemzetközi érdekvéde­lemre gondolunk, a mely ma még nem való­sítható meg, csakis kettőzött erélylyel kell érvényesíteni azon igyekezetünket, hogy belső erőink összesítése és gazdasági életünk belszer­vezkedése által törekedjünk megkeresni mind­azon tényezőket, a melyek erősbülésünkre köz­rehathatnak. (Úgy van! Úgy van!) Már talán unott is lesz a t. képviselőház előtt, — de miután az új választások után igen megifjodtunk, — újból felemlítem, hogy specziá­lisan gabonakereskedelmünk és gabonaforgal­munk érdekében felhasználható igen sok olyan tényező hever ma még parlagon és kihasználat­lanul, a melyeknek hatásai, ha összesítenők, a magyar gazda javára az ország határain belül meglehetős eredménynyel érvényesülnének. így már több izben voltam bátor felemlíteni és ki­mutatni azt, hogy a gabonaszállításaink és ga­bonakereskedelmünk szervezetlensége körében rendkívül sok az a mellékköltség, a mely min­ket megterhel. Ezen mellékköltségek megmentését elérhet­nők egy szervezett elevátorhálózat által, mely a közraktári intézménynek a forgalomba való átvitelét elevenné tehetné, és e mellett a ma már eléggé kifejlődött államvasúti hálózatunknak egy rendkívüli hathatós tényezőt nyitna meg. Épen ezen tényezők, kapcsolatosan a szállítás körül felmerülhető más intézményekkel, nem krajezárok töredékeivel, hanem a 10 krajezárok többszörösével emelhetné búzaárainkat a belföld területén. Ezért akkor, midőn oly dolgok ajánltatnak, a melyekről például Rosenberg Gyula képviselő úr szólott, a kiviteli prémiumokat, a melyeknek közvetlen előnyös hatását a kellőleg ellenőriz­hető végrehajthatás szempontjából a gazdaközön­ségre nézve megítélni alig vagyok képes, csak figyelmeztetőknek tekinthetek, a melyek arra utalnak, hogy felette súlyos mezőgazdasági hely­zetünkben mindazon eszmékkel foglalkozzunk, a melyek hazai speeziális viszonyaink között mezőgazdaságunk érdekeit vélik szolgálni. Ezen eszmék felvetésének szerintem tehát politikai jelentősége van és ezek, mint események, min­denki előtt alkalmasak arra. hogy mindent, még ha talán nem elfogadható módon és talán nem biztos czélzatokkal van is egy-egy ilyen eszme előadva, felhasználjunk és megragadjunk, hogy segítsünk súlyos és válságos helyzetünkön. Én azonban ezen eszközöket, mint messzefekvőket, ma és rögtön alig tartom alkalmazhatóknak és ezért utalok azon intézkedések sorozatára, me­lyekből erőink folynak és melyek erőink ki­használását teszik első sorban szükségessé. A szállítási költségek tekintetében a hazai tarifáiig ügyeink körül még nagyon sok ked­vező momentumot tudnánk felhasználni arra, hogy olcsóbbá tehessük a búzaforgalmat. (Úgy van! jobbfélöl.) Thaly Kálmán képviselő úr fel­említett egy vizi utat, a melynek nagy jelentő­ségét és horderejét mindnyájan tudjuk és el­ismerjük. A kormányzat már a múltban czélzott is rá a törvényhozás körében felmerült egy in­dítvány folytán, hogy hajózásunk útján sokkal olcsóbban és könnyebben juthatnak el tömeg­árúink czéljukhoz; de e mellett igyekeznünk kell helyesen választott öntöző- és hajózási csa­tornák kiépítése által a mai nehéz forgalmi terheket a gazda vállairól levenni. Mindezt ezen alkalommal csak azért jelzem, hogy illusztráljam azon helyzetet, a mely a szállítási kezelések körül felvethető és vázol­hassam ez irányban is gazdasági helyzetünket mindazok előtt, a kik viszonyainkat kedvezőbb színben óhajtják feltüntetni, mint a milyenek, és hogy illusztráljam ezáltal azt, hogy elég sok a teendő a kormányzat, a törvényhozás és a tár­sadalom körében is azon végrehajtandó intéz­kedések tekintetében, melyek által belső erőink erősbödése nyilvánvalóvá válik és az egymás­hoz való tömörülés a lehetőségig erőt kölcsönöz bajaink orvoslására, (Helyeslés jobbfélöl.) A gazdatársadalom széttagoltsága és az érdekeinek védelmére, czéljaink megvalósítására vezető utak, a felfogások szétágazó volta miatt oly bizonytalanok, hogy azokat helyes vonalba kijelölni a jogos kívánalmaknak szerves egészszé fűzött alkotásokkal a törvényhozásnak intézke­dései, a kormánynak irányító vezetése és a tár­sadalom összműködése által mielőbb szükséges. Én nem óhajtom a t. ház figyelmét most hosszabban igénybe venni és a részletekkel un­tatni; (Halljuk! Halljuk!) sok elmondatott a vita folyamán, melyek a részletekhez tartoztak volna; én a felszólalásom által csak azt kívántam je­lezni, hogy a boldogulás útját ne keressük messzebb, mint a hol azt találjuk: önmagunk körében, mert különben boldogulásunkat elérni nem fogjuk soha. (Úgy van! Helyeslés jobbfélöl.) Az éles ellentéteket, a melyek talán e kérdés

Next

/
Oldalképek
Tartalom