Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-34

34. ORSZÁGOS ÜLÉS 1897. évi január hó 26-án, kedden, Szilágyi Dezső elnöklete alatt. "'Argyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Feliratok és kérvény bemutatása. — Költségvetés 1897-re, belügyi tárcza. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Dezső, Lukács László, Perczel Dezső, Wlassics Gyula, Baranyi Ignácz, b. Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esterházy Kálmán gr., a javaslatok mellett felszólalókat Josipovich Géza, a javaslatok ellen felszólalókat Lakatos Miklós jegyző urak fogják feljegyezni. Következik a jegyzőkönyv hitelesítése, kérem tessék azt meghallgatni. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a január 25-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van észrevétel a jegyzőkönyvre? (Nincs!) A jegyzőkönyv hitelesítve van. Bemutatom Kolozsmegye közönségének feliratát az államépítészeti hivataloknál mutatko/.ó hiányok tárgyában; Hunyad és Szabolcs megyék közönségeinek feiratait a közigazgatás javítása iránt; a kereskedelmi alkalmazottak egyesületének Mezei Mór képviselő által beadott kérvényét a kereskedelmi és ipari alkalmazottaknak aggkor esetére való biztosítása iránt. Tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adatnak ki. Következik a belügyminiszteri tárcza 1897. évi költségvetésének (Iro o 47) tárgyalása. Josipovich Géza jegyző (olvassa): »Központi igazgatás és földtehermentesítési pénzalap magyar királyi igazgatósága. Rendes kiadások, XVI. fejezet, 1. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 413.723 forint.« Gajári Ödön előadó: T. ház! A belügyminisztérium 1898. évi költségvetésében a kiadások 330.000 forinttal nagyobb összeggel vannak felvéve, mint az előző évben. Már magának ennek az összegnek aránylag csekélyebb volta bizonyság a mellett, hogy ebben a költségvetésben csakis a normális fejlődésnek és a normális fejlődés igényeinek megfelelő tételek vannak felvéve. Ugyanis összesen 619.000 forinttal több a felvett előirányzat; még pedig több a szükséglet: a központi igazgatásnál 6823 forinttal, vármegyei kiadásoknál 140.500 forinttal, a főispánok és főispáni titkárok fizetése és lakpénzeinél 11.137 forinttal, az anyakönyvi kiadásoknál 101.118 forinttal, a színművészeti kiadásoknál 10.000 forinttal, a közegészségügyi kiadásoknál 49.995 forinttal, a közbiztonsági kiadásoknál 238.886 forinttal, az általános közigazgatási kiadásoknál 18.308 forinttal, a beruházásoknál 42.256 forinttal. Ezzel szemben áll kevesebb szükséglet az átmeneti kiadásoknál 166.000 forinttal és nagyobb bevétel 121.000 forinttal, úgy, hogy egészben i*