Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-37

72 37. országos ölés 1897. január 29-én, pénteken. hogy sokkal jobb volt az úgynevezett BachrendSzer mert akkor legalább nem ámítottak bennünket azzal, hogy szabadon választhatunk, hanem küldtek Bécsből v;igy Prágából embereket, a kik méltányosan és igazságosan bántak velünk. Ez csinálja a pánszlávizmust, t. ház, és nem a mi eljárásunk, (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) a mely mindig a jónak és igaznak védelmére irányúi. Többet, t. képviselőház, sem én, sem azon párt, a melyikhez tartozom, többé nem fog reflektálni a mi nemzetiségekkel való állítólagos paktálásunk vádjára. Először azért nem, mert meg vagyok győződve, hogy a t. túloldalt, akármilyen zengzetes nyelven, akármilyen erős argumentumokkal védekezzünk is, meggyőzni nem fogjuk ; és másodszor azért nem, mivel nagyon jól tudjuk, hogy minél gyakrabban fog felhangzani ez a vád a t. túloldal ajkain, a közönség józan része, a melynek Ítéletére mi egyedül adunk valamit, úgy tesz majd ezen vádak hallatára, mint az, a kinek folytonosan a »nótáját« húzzák, hogy tudniillik végül úgy megunja, hogy veszi a kalapját és távozik onnan, a hol annak a nótának csak első akkordjait is véletlenül meghallja. Ezeket akartam elmondani Ruffy Pál t. kép viselő úr szavaira, és ezeket elmondván, kijelentem, hogy a költségvetést nem fogadom el. Josipovich Géza jegyző: Lehoczky Vilmos! Lehoczky Vilmos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Előttem szóló Molnár János tisztelt képviselő úr defmiczióját a pánszlávizmusról elfogadom; elfogadom azon állítását is, hogy a pánszlávizmussal azt a tót népet, a mely a Felvidéken lakik, vádolni nem lehet. De midőn definiálva ezt, rámutatott arra is, hogy a néppárt a pánszlávizmussal nem szövetkezett, ezt nem fogadhatom el, mert nem fogja eltagadhatni és megczáfolhatni azon adatokat, a melyeket én erre vonatkozólag egész röviden el fogok mondani. (Halljuk! Halljuk!) A stubnyai választókerületnek egyhangúlag megválasztott képviselője vagyok és nem is azért lettem egyhangúlag megválasztva, mert a néppárt nem akart jelöltet állítani, de mert az ottani nép, az ottani választóközönség a néppártot abszolúte nem akarta ott látni se. De arról biztos tudomásom vau, — be tudom bizonyítani, — hogy a szucsányi esperes Paulovics József házánál Zmeskál Zoltán a néppárt vezértagja épen azokkal, kiket az egész Magyarország olyanoknak tart, mint a kik azoknak a törekvéseknek zászlóvivői, a mely szerint a pánszlávizmust definiálni méltóztatott, többször tanácskozott; ott volt Mudrony, ott volt Hurbán, Pietor, Csajda, Dula. (Felkiáltások jobbfelól: Gyalázat! Nagyon szép társaság! Zaj. Halljuk! Halljuk!) Másik tény az, hogy a stubnyai választókerületben, a hol Turek Károly szklenói plébános mint néppárti jelölt fellépett Justh György megválasztott képviselő ellen, ott a bizalmi férfiakat nem ezen kerületből jelölték, hanem a szucsányi választókerületből Halossa Andrást, Mudrony vejét és dr. Vanovics Jánost, két panszlávot, s ezek voltak ä választásnál a néppárt bizalmi férfiai. Kérdem a képviselő urat, nem szövetkezés-e ez a pánszlávizmussal? Ezt akartam röviden elmondani; a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Félkiáltások: Erre feléljen!) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rakovszky István jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Miután egy konkrét kérdésben szándékozom a t. képviselőházat felvilágosítani, legmélyebb sajnálatomra, bármennyire háladatosnak ígérkeznék is az, e pillanatban nem vagyok azon szerencsés helyzetben, hogy a t. néppárt által felvetett pánszlávizmus kérdésének vitatásába behatóbban bocsátkozhatnám; azonban egy dolgot mégis fel kell, hogy említsek. (Halljuk! Halljuk!) Az minden kétségen kivűl áll, hogy én, a ki a Felvidéken gyakrabban megfordulok és a ki ismerem a Felvidék közhangulatát, nagyon jó hazafiaktól és oly férfiak ajkáról, a kik a néppárthoz talán érzelmek dolgában közelebb állanak, ismételten és ismé:elten hallottam felhangzani azon panaszt, hogy tényleg a Felvidéken a néppárt a pánszlávizmus r apostolaival szövetségben lép fel mindenhol, így különösen Pozsony megyében konkrét alakban hozatott ez fel és magam is meggyőződtem arról a választásokat ellenőrizve, hogy azokat a férfiakat, a kik számos alkalommal állottak pánszlávizmus vádja miatt bíróság előtt, a kik a kievi szent zarándoklatban is résztvettek, mint Mudrony et consortes, ón a néppárt oldala mellett láttam a választások alatt küzdeni. Azonban, t. ház, ez lehet inczidentális véletlen is; a mit azonban nem tartjk véletlennek és a mit én a t. néppárt szíves figyelmébe akarok ajánlani, az az a körülmény, hogy midőn gróf Zichy Nándor, tehát a pártnak elismert vezére, Urményben beszédet mondott, azon alkalommal, az odasereglett hívekkel találkozván, tőlük maguktól hallottam, hogy gróf Zichy Nándor Urményben olyan nyilatkozatot tett, hogy nincs a föld kerekségén olyan nemzet, mint a magyar, mely a nemzetiségekkel szemben olyan eltipró törekvést tanúsítana, mint a magyar. (Félkiáltások jobbról: Nagyon szép !) Ilyen dolgok után talán érdekében lesz a t. néppártnak, hogy legközelebbi politikai tevékenységével mindenesetre eleven bizonyítékát szolgáltassa annak, hogy ezekkel a törekvésekkel sem nem rokonszenves!, sem azokkal semmiféle