Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.
Ülésnapok - 1896-48
3gg 48. országos ülés 1897. február 13-án, szombaton. pellácziót vagyok bátor intézni az igen tisztelt belügyminiszter úrhoz (olvassa): »Interpelláczió a nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter úrhoz, Winkler Árpád lopassói (Nyitramegye) és Náthán József ledniczi (Trenesénme^ye) anyák önyvvezetők szabálytalan eljárása tárgyában. 1. Van-e tudomása a nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter árnak, hogy Züazsó Máté és Brezula Karolin steruszi lakosok, szabályszerűen kihirdetett jegyesek polgári kötését Winkler Árpád lopassói anyakönyvvezető folyó évi január 31 ikére vasárnapi napra s annak bármely órájára tíízte, ki, de midőn a jegyesek tanúikkal délután fél 4 órakor megjelentek, azzal &z indokolással, hogy miért nem jöttek reggeli 9 órakor? a kötést megtagadta, s azt február hó 4-ikére, a következő csütörtökre halászta, mely intézkedésének megváltoztatására a jegycsek minden esdeklésükkel se tudták rábírni. 2. Helyes és törvényes intézkedésnek tartja-e a nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter úr, hogy midőn a nevezett jegyesek másnap, tehát február hó í-én, reggeli 9 órakor is megjelentek tanúikkal a hivatalos helyiségben és esengve könyörögtek a polgári kötés eszközléséért, ismét rideg elutasításra találtak s megint csütörtökre utaltattak? 3. Van-e tudomása a nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter úrnak, hogy Gereg Pál és Gsizmár Mária kvassói lakosok, mint jegyesek, folyó hó fel ruár 8 án, hétfőn, reggeli fél 10 órakor polgári kötés végett tanúikkal együtt megjelentek Náthán József ledniezi körjegyző és anyakönyvvezetőnél, ki a kötést megtagadta azzal a megokolással, hogy ő csak szerdai napon köt házasságot. S hiába hivatkozott a vőlegény arra, hogy nem maga ura, szegény szolga levén, nem jöhet akkor, mikor az anyakönyvvezető kívánja, hanem a mikor gazdájától szabadságot kap: Náthán József anyakönyvvezető azonban mindennek daczára elutasította őket. 4. Ha a nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter úrnak nincs ez esetekről tudomása, szándékozik-e azokról tudomást szerezni s a kötekedő anyakönyvvezetőket föladatuk pontos teljesítésére szorítani, eddigi mulasztásukért pedig érdem szerint megfenyíteni ? 5. Miután hasonló zaklatások miatt majd mindennap olvashatunk panaszokat a lapokban, nem tartauá-e a t. belügyminiszter úr üdvös intézkedésnek ezek meggátlására szigorú rendeletet adni ki, melyben utasítaná az anyakönyvvezetőket, hogy a törvényben meghatározott szabályszerű idő letelte után azon a napon és azon hivatalos órában tartoznak a kötést eszközölni, melyben a jegyesek tanúikkal előttük megjelennek ? 6. Hasonló zaklatás megszüntetése czéljából nem tartan i a t. belügyminiszter úr helyesnek megengedni, hogy h:i az anyakönyvvezető a törvényszabta idő letelte után huzni-halogatni akarná a kötést, erről a jegyesekkel és tanúikkal fölvett szabálys^erííjegyzőkönyv kiállítása után a lelkész jogot nyerjen az egyházi házasság kiszolgáltatására, mely esetben a polgári kötés utólag pótoltatnék?* Ajánlom interpellácziómat a belügyminisz ter úr figyelmébe. Perczel Dezső belügyminiszter: Nem vagyok abban a helyzetben, hogy az interpelláczióbau felhozott konkrét esetekre nyilatkozhasS-tm; azokat meg fogom vizsgálni. Az utolsóra azonban már eleve kijelentem, hogy nem tehetem meg, bármit konstatálhat is a vizsgálat, mert én a törvény által vagyok kötve. Az az óhaj pedig, a mely az interpelláczió végszavaiban nyilvánul, a törvényen való túlterjeszkedés lenne, ezt nem kérheti senki, annál kevésbbé egy törvényhozó itt a törvényhozás termében. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügyminiszternek. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 35 pereskor.)
