Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-48

4S, országos Blés 1897. február 13-án, szombaton. 351 és királynénk hamvai, a nemzet méltóságához, megfelelően eltakaríttassanak ?« Elnök: Közöltetni fog a miniszterelnök úrral. Ki következik ? Molnár Antal jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! Felesleges rámutatnom arra, hogy milyen rendkívüli fontos körülmények igazolják az én mai interpeilácziómat, azért röviden meg is jegyzem, hogy Kréta szigetén új, még pedig nagymérvű vérengzés foly a keresztény és mohamedán lakosság között, vagy más szóval, a görög és török polgárok között. Ezen vérengzésnek nagy mérve arra indította a hatalmasságokat, hogy hadi hajókat meneszszenek Kréta szigetének vizeire. Főképen Görögországban keltett a vérengzés rendkívül nagy hatást a faj és vallásazonosság folytán, mely ez ország és Kréta görög lakói közt fennáll. Görögország Kréta vizeibe különleges körülmények között küldött egy erősebb hajórajt. Hogy micsoda utasítást adott Görögország a hajóraj parancsnokának, eddig nem tudjuk, de az bizonyos, hogy a körülmények, melyek a hajórajnak az összeállítását és elindítását jellemzik, rendkívüli nagy jelentőséggel bírnak. A hajóraj parancsnoksága egy görög királyi herczegre bízatott, ki az orosz uralkodó legjobb barátja, és életét mentette meg Japánban; továbbá a hajóraj elindulását harczias jelenetek jelezték, a királyi herczeg pedig úgy viselkedett, mint a ki háborúba indul 5 és anyja, a görög királyné sírva búcsúzott fiától. Fontos jelenség az is, hogy miképen lett összeállítva a görög hajóraj s ez összeállítás azt mutatja, hogy meghatározott czéllal küldetett Kréta vizeibe; tudvalevő, hogy a hajóraj torpedó-naszádokból állíttatott össze, bár Görögországnak vannak sokkal nagyobb pánczélos hajói, már pedig a torpedó-naszádok hivatva vaunak arra, hogy hajókat siilyeszthassenek el. A görög hajóraj összeállítása tehát magán hordja azt a jelleget, hogy ezen hajóraj valószínűleg azért küldetett Kréta sziget vizeibe, hogy ott az esetleg kiszállni akaró török csapatoknak kiszállását meggátolja, és a transzporthajókat, a melyek soha sincsenek nagy ellentállási erőre berendezve, a görög torpedó-naszádok levegőbe röpíthessék. De nemcsak ezen lokális jelek mutatják azt, hogy a helyzet komoly, hanem saját monarchiánkban is vannak olyan jelek, melyek a helyzet komolyságára matatnak ; épen ma közöltek az újságok olyan hírt, mely megdöbbentő, hogy Bécsben tanácskozások folynak a vezérkar körében bizonyos hadosztályoknak bekövetkezhető mozgósítására nézve. E hadtestek mind magyarok és megjegyzem, hogy mint magyar ember, megütközéssel látnám azt, ha a híresztelés való., ! hogy kizárólagosan magyar hadosztályok lennének mozgósítva, még pedig hegyvidéki esetleges hadjáratra, melyre a tiroli hadosztályok alkalmasabbak lennének, mint a magyarok és mégis magyar vérnek kellene folyni elsősorban, ha beállana a híresztelt veszély. Az a tény, melyre felszólalásom elején rámutattam, hogy tudniillik kihíváshoz hasonló demonstráczióval küldött Görögország egy hajórajt egy szomszédország vizeibe, ez a tény normális nemzetközi viszonyok közt annyit tenne, mint háborúüzenés; de tudjuk, hogy Törökország nincs normális nemzetközi viszonyok közt és be kell vallani, hogy Törökországot egy idő óta rászoktatták az európai hatalmak arra, hogy ügyeiben nagyon szokatlan módon beavatkoznak. Meglehet tehát, hogy az említett tény Török- és Görögország közt a háború tényleges kiütését még nem fogja eredményezni. De mindeneserre igen fontos Görögország lépése, mert kétségtelen az, hogy ha Kréta szigetén a helyzet olyan, hogy ott komoly lázadás van, akkor Törökország e szigetet csak úgy tarthatja meg, ha oda segédcsapatokat küld, mert a keresztény és mohamedán lakosság számaránya olyan, hogy csak 90.000 mohamedán van és 210.000 keresztény s a keresztények számarányi többsége csakhamar el fogja nyomni a törököket és a felkelés, mely görög nemzeti felkelés jellegével bír, eléri czéiját, mely nyilván az, hogy Krétán a Görögországhoz való csatlakozás kikiáltassék. Természetesen Törökország a maga érdekében nem engedheti ide fejlődni a krétai helyzetet és kénytelen lesz csapatokat küldeni a szigetre; ha pedig csapatokat küld és a görög hajóraj a csapatokat hordó h jókat torpedóival felröpíti, elő fog állani a háború esete Torökés Görögország közt. Ez a háború nem csak oly jelentőségű', mint a milyen két állam közt kitörő háború szokott lenni, mert a keleti kérdés évtizedek óta európai kérdéssé lett. A Keleten Európa hatalmai versenyeznek a fölényért, melynek megszerezhetése óriási politikai és anyagi előnyökkel járna; monarchiánknak érdekei kiválóan a Balkán félszigeten domborodnak ki, már pedig annyi bizonyos, hogy ha háború üt ki, ez szükségszerííleg a Balkán félsziget területén fog lefolyni, mert lehetetlen az, hogy Török- és Görögország megütközzenek a szárazföldön a nélkül, hogy a Balkán félsziget lángba ne boruljon. Már pedig ha a Balkán félszigetre terjed ki a háború, akkor nem szükséges sokat bizonyítgatni azt, hogy a monarchia érdekei igen komolyan lesznek koczkára téve. Engedje meg a t. ház, hogy megjegyezzem azt, hogy a Balkán félszigeten egy esetleges háború sokkal kevesebb fontossággal birna