Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-48

342 48. országos filés 1897. február 13-án, szombaton. ságához intézett ezen jelentést ő szerkesztette, azonban annak kinyomatására nézve a felelősséget megtagadta, azt mondván, hogy ez a kinyomatás az ő befolyása és előzetes tudomása nélkül történt. Ebből kifolyólag a vizsgálóbíró tovább folytatván a vizsgálatot, ezen szövetkezetnek vezérigazgatóját, bizonyos dr. Raffingert és a többi személyzetet is kihallgatván, különösen dr. Raffinger, ezen szövetkezet vezérigazgatója, azt jelentette be a vizsgáló bírónak, hogy a bevádolt jelentés kinyomatása iránt Papp Elek országos képviselő úr, igazgatósági elnök, intézkedett. Ebből kifolyólag a budapesti királyi büntető törvényszék sajtóügyi osztálya Papp Elek ellen, mint ezen nyomtatványért a törvény értelmében felelősségre vonható úr ellen kívánja a vizsgálat folytatását. Miután tény az, hogy a sajtóügyi törvény 16. §-a értelmében felelősség terheli Papp Elek képviselő urat, ha e vád beigazoltatnék, és miután ezen közlemény valóban olyan, a mely Éles Gusztávot becsületében, jóhirnevében megtámadja, és az összefüggés Papp Elek képviselő úrral gyanítható, dr. Raffinger vezérigazgató úr ezen vallomása alapján, és mivel nem áll érdekében magának Papp Elek képviselő úrnak sem, hogy e tekintetben a tiszta igazság ki ne deríttessék: ezek folytán a mentelmi bizottság azon véleményben van, hogy Papp Elek képviselő úr mentelmi joga ez alkalommal függesztessék fel. (Helyeslés balfelől.) Ajánlom a bizottság véleményének a ház részéről való elfogadását. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) Elnök: Elfogadja a ház a bizottság indítványát? (Igen!) A ház a bizottság indítványát elfogadta. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 88) hatóság elleni erőszak miatt vádolt Zmeskál Zoltán képviselő mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T ház! A múlt évben Trencsénmegyében Várna helységében egy politikai népgyűlés tartatott meg. Ezen politikai népgyűlés szabályszerűen bejelentetett az illető politikai hatóságnak, az illetékes zsolnai főszolgabírónak, a ki a megtartás idejére maga helyett szolgabíráját, bizonyos Rada Ignácz szolgabírót küldte volt ki. Ezen népgyűlés napján — délután fél négyre volt kitűzve a néppárti népgyűlés ideje — Rada Ignácz szolgabíró úr máireggel megjelent a népgyűlés színhelyén, mert előreláthatólag nagy népcsődfílet készült ezen népgyűlésre, — és utóbb ki is derűit, hogy nemcsak Trencsénmegyéből, hanem a szomszéd Turóczmegyéből is sokan érkeztek ezen néppárti politikai népgyűlésre, — és miután látta, hogy a város erősen fel van lobogózva, de nemcsak magyar nemzeti színű lobogókkal, hanem vörösfehér-kék színű szláv lobogókkal is, ő hatóságilag úgy intézkedett, hogy bevonassa ezen szláv színű lobogókat a helységben, (Élénk helyeslés.) a mi akadálytalanul meg is történt és ezen néppárti gyűlés elnöke, bizonyos Zlatári János is, a ki, úgy gondolom, czímzetes kanonok és odavaló plébános, kimentette magát előtte, hogy nem tudtával, hanem az éjjel folyamán történhetett a szláv lobogók kitűzése. A néppárti gyűlés nem zárt helyiségben, hanem nyílt helyen tartatott meg, hol egy nagyobb tribün készült, a melyen helyet foglaltak az illető vezérszónokok és vezérférfiak és a néppárti gyűlést vezető Zlatári János elnök, a jegyzők és azután Rada Ignácz szolgabíró is. Megjelentek ezen néppárti gyűlésen, mint politikai vezérférfiak gróf Zichy Nándor, Zmeskál Zoltán és Csvinesek János és még többen a szomszéd Turóczmegyéből, és alig hogy megindult volna a néppárti gyűlés kezdete, igen nagy néptömeg jelenlétében, mely körülvette az emelvényt a piaczon és megkezdődött volna a beszédek tartása, két csendőr bizonyos ügyben megjelent az emelvényen és Rada Ignácz szolgabírónak bizonyos ügyben jelentést kivánt tenni. Erre igen nagy zaj támadt és különösen gróf Zichy Nándor és Zmeskál Zoltán urak a miatt nagyon megtámadták a szolgabírót, hogy mit keresnek az emelvényen a csendőrök. De ez oly nagy zaj és lárma közt történt, hogy jóllehet váltig bizonyítgatta a szolgabíró, hogy csak jelentéstétel végett jöttek azok a csendőrök ideiglenesen a tribünre, oly nagy mérvet öltött a fölháborodás és zaj, és a szolgabírót oly megtámadásokkal és szitkozódásokkal illették, hogy ő magát személyében és testi épségében ezen nagy zűrzavarban és zajban mintegy megtámadtatva és veszélyeztetve találta, a népgyűlés további megtartását megszűntette, a népgyűlés feloszlatását kimondta és lement az emelvényről. Mindamellett, hogy a szolgabíró hatóságilag beszűntette a népgyűlés megtartását, úgy gróf Zichy Nándor, mint Zmeskál Zoltán urak a néphez intézett beszédeket tartottak, szóval a hatósági felfüggesztés daczára folytatták a népgyűlést és ezzel nem elégedtek meg, hanem mintegy üldözőbe vették, vagyis követték a szolgabírót a körjegyző lakására, s ott a körjegyző lakásán Zmeskál Zoltán, Rakovszky és többen kérdőre vonták a szolgabírót a tekintetben, úgy hogy miután a csendőrök is utána mentek a körjegyzői lakásba, az előleges vizsgálati iratok szerint Rada szolgabíró kénytelen volt a csendőröket felhívni arra, hogy a szobát ürítsék ki és ezen csendőrök felhívása következtében távoztak csak az illető urak, a kik folytonos megtámadásokkal és szitkozódásokkal illették Rada szolgabírót.