Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-48

48. országos ülés 1897. február 13-án, szombaton. 339 Schmidt Gyula elöaöó: T. ház! Az ipolysághi törvényszék kéri Ivánka Oszkár kép­viselő úr mentelmi jogának felfüggesztését. Ké­relmének okát és alapját képezi azon párbaj, mely egyrészről Ivánka Oszkár képviselő úr között, másrészről pedig Horváth Béla úr között Ipolysághon a múlt évben Julius 26-án vívatott. A bűnvádi vizsgálat ezen párbaj vívása miatt megindíttatván, a királyi ügyészség, miután ezeti párbaj vétségének elkövetése a vizsgálat során beigazoltatott, a vizsgálat folytathatása és a büntető pernek szabályszerű befejezhetése czéi­jából, Ivánka Oszkár képviselő úr mentelmi jo­gának felfüggesztését kérelmezi. Tekintve, hogy a párbajviadal vétsége miatt Ivánka Oszkár úr csakugyan vád ala helyez­tetett, és hogy illetékes bíróság helyezte vád alá; tekintve, hogy a beterjesztett vizsgálati iratok­ból kétségtelenül kiderül az, hogy ezen párbaj­vétség Ivánka Oszkár úr részéről valóban el­követtetett, a ház által követett régi gyakorlat­nál fogva s tekintettel arra, hogy a párbaj vét­ség valóban oly bűncselekményt képez, mely elbírálás és marasztalás tárgyát képezheti, a mentelmi bizottság Ivánka Oszkár képviselő űr mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. Van szerencsém ezen javaslatát a t. háznak előter­jeszteni és elfogadásra ajánlani. Elnök: Elfogadja-e a ház a bizottság je­lentését? (Igen!) A ház elfogadta. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom, 82) Pulszky Ágost képviselő úr mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. ház! Balassa­gyarmat határában a múlt évben nem ugyan Pulszky Ágost képviselő úr, azonban Simonyi Dénes szügyi és Laszkáry Gyula romhányi lakosok között párbaj vívatott, mely párbajnál többek közt dr. Pulszky Ágost képviselő úr is, mint párbaj-segéd működött közre. Ezen párbaj­ból kifolyólag, miután annak megtörténte az illetékes rendőrhatóság által, továbbá az orvosok és segédek kihallgatása által beigazoltatott, a balassa-gyarinati törvényszék az ügyész indít­ványára a bünvád vizsgálat megindítását elren­delte, nemcsak a párbajt vívó felek ellenében, hanem a párbaj-segédek s ezek közt Pulszky Ágost képviselő úr ellenében is oly c/sélból, hogy Pulszky Ágost képviselő úr terheltként meg­idézhető és kihallgatható legyen. Az 1878. éviV. törvényczikk 300. §-a igen világosan azt rendeli, hogy habár az előző — gon­dolom — a 291. §-ban ki van mondva, hogy a büntető eljárás a segédek ellen is megindítható és a segédkezés is bizonyos viszonyok közt vét­ség tárgyát képezheti és büntethető, a párviadal­nál jelen volt segédek, ha annak megakadá­lyozására törekedtek, nem büntettetnek. Ebből kifolyólag, de miután tudjuk gyakorlatilag is, hogy a párbaj szabályok értelmében a segédek rendszerint mindig felhívják az illető feleket arra, hogy esetleg a kibékéltetés elérhető legyen, a beterjesztett iratokból pedig ki nem tűnik az, hogy Pulszky Ágost, mint segéd, ezen szokás ellenére a felhívást elhallgatta volna, vagy nem teljesítette volna, s tekintettel arra, hogy a bün­tető törvénykönyv világosan mondja, hogy a segédek ily esetben nem büntettetnek, a men­telmi bizottság azon véleményben van, hogy ez esetben Pulszky Ágost mentelmi joga fel ne függesztessék. Van szerencsém a mentelmi bizottságnak ezen véleményét a t. háznak elfogadásra ajánlani. Elnök: Kivan valaki szólani? senkisem kívánván, felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság véleményét, mely arra van irányozva, hogy a mentelmi jog ne függesztes­sék fel? {Igen!) A ház elfogadta. Következik Pulszky Ágost és Szentiványi Árpád képviselő urak mentelmi ügye (írom. 83). Schmidt Gyula előadó: T. ház! Szentiványi Árpád és dr. Pulszky Ágost képviselő urak párbajt vívtak és ebből kifolyólag a büntető eljárás a budapesti büntető bíróság által mindkét képvi­selő ellen megindíttatott; megelőzőleg azonban, miután már akkor mindketten képviselők voltak, az illetékes bíróság a t. házhoz fordult és men­telmi joguk felfüggesztését kérelmezte volt. Ta­valy a mentelmi bizottság ezen ügyet tárgyal­ván, oly véleményt terjesztett a t. ház elé, hogy mindkét képviselő mentelmi joga függesztessék fel és ennek folytán a t. ház a múlt ország­gyűlésen 1896. évi április 23-án tartott ülésében (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) úgy Szentiványi Árpád, valamint dr. Pulszky Ágost képviselő urak mentelmi jogának felfüggesztését elhatározta. Tudvalevő dolog, hogy különösen a kúriá­nak e tekintetben keletkezett döntvénye szerint a mentelmi jog felfüggesztése csak azon ország­gyűlés tartamára szól, a mely országgyűlés fo­lyama alatt a mentelmi jog felfüggesztése kérel­meztetett és a felett a t. képviselőház határozott. Tekintve azt, hogy a múlt országgyűlés folyama alatt, daczára annak, hogy ezen képvi­selő urak mentelmi joga fel volt függesztve, a büntető bíróság nem fejezte be ezen büntető pert, végtárgyalást sem tartott, annál kevésbbé hozhatott ellenük ítéletet, a törvényszék büntető osztálya újabban kéri mintegy a tavalyi képvi­selőházi határozat megújítását, és azt, hogy ugyanazon ügyben, a melyben egyszer már a t. ház határozott volt, Szentiványi Árpád és dr. Pulszky Ágost képviselő urak mentelmi joga felfüggesztessék. Tekintve, hogy a kérelem tárgya és alapja azóta nem változott, hanem ugyanaz maradt, 43*

Next

/
Oldalképek
Tartalom