Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-46

46. országos ülés 1897. február 11-én, csütörtökön. 311 oldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Kérem a t. házat, hogy mindezek után méltóztassék válaszomat tudomásul venni; (Helyeslés a jobboldalon.) sajnálom, hogy az interpelláló képviselő úr nines jelen. Elnök: Felteszem a kérdést: tudomásul veszi-e a ház a miniszter úr feleletét, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház tudomásul vette a választ. Következik a második interpelláczióra adandó válasz. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Ugyancsak Sima Ferencz képviselő úr a képviselőház múlt hó 20-án tartott ülésében hozzám és a pénzügyminiszter úrhoz interpellácziót intézett, melyre nézve a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg, az ő nevében és megbízásából is, van szerencsém a következő választ a t. ház tudomására hozni. (Malijuk!) Az interpelláló képviselő ár első kérdésében azt kérdezi (olvassa): * Van-e tudomásuk a belés pénzügyminiszter uraknak arról, hogy Szentesen pusztán ellenzéki emberekből álló két részvénytársaság adóhátralék biztosítása czéljából az adóügyi tanácsnok által eszközölt foglalásnál Vadnay Andor Csongrádmegye főispánja személyesen adott utasítást a tanácsnoknak, hogy a társaság üzletberendezésénél mit foglaljanak le, s hogy mikor az ekként tett foglalásra, — mely törvénytelen volt — az adóügyi tanácsnok a végrehajtást, a pén; ügyigazgatóság rendelkezéséig fel akarta függeszteni, a főispán magához rendelte a tanácsnokot s kijelentette előtte, hogy ha az árverést meg nem tartja azonnal, felfüggeszti ál'ásától.« T. ház! Már akkor, midőn erre az előleges nyilatkozatot tettem, sajnálatomat fejeztem ki a felett, liogy a képviselő úr azt a pénzintézetet — miután tudvalevőleg minden pénzintézetnek megvan a maga ezége — interpellácziójában meg nem nevezte. Azt hiszem, mindamellett eltaláltam azt a két pénzintézetet az adott viszonyok Összevágóságánál fogva, s nem merülhet fel kétség, hogy melyik az a pénzintézet, melyet ő interpellácziója tárgyává kívánt tenni. Az egyik, a melyről legelőször is szólni kívánok, az 1896. évi október 15-étől fogva »a szentesi munkások és termelők tésztakészítő egyesülete mint részvénytársaság** czíme alatt a szegedi kereskedelmi törvényszéknél bejegyzett íéi-zvénytársaság lehet. Erre nézve a megejtett vizsgálat kiderítette azt, hogy ez a vállalat 1893-ban Sima Ferencz által mint gőzmalom alapíttatott, 1894-ben mint »Sima Ferencz és társai közkereseti társaság« jegyeztetett be; 1895. október 1-én mint »Sima Ferencz-féle gőzmalom, gépműhely és fakereskedés részvénytársasága alakúit, (Derültség a jobboldalon.) s mint volt szerencsém mondani, 1896. évi október 15-e óta mint »a szentesi munkások és termelők tésztakészítő egyesülete mint részvénytársaság« szerepel. (Élénk derültség a jobboldalon.) Van szerencsém a t. híznak tudomására hozni, hogy ez a vállalat sem október 15-étől fogva, vagyis a legutóbbi ezégbejegyzés óta, sem azelőtti három változatában, tehát három év alatt egyetlen egyszer egyetlen egy krajezár adót nem fizetett, (Mozgás a jobboldalon.) sem ez a részvénytársaság, sem jogelődei egyetlen egy mérleget nem készítettek és nem adtak be, d ..czára annak, hogy a kereskedelmi törvényszék erre ismételten felhívta, sőt e miatt meg is bírságolta. Ezekhez képest az való, hogy Csongrádmegye főispánja a város adóügyi személyzetét, különösen a város adóügyeit kezelő tanácsnokot felszólította, s miután a felszólítás nem használt, nyomatékosan, felfüggesztés terhe mellett, utasította, hogy ez év végéig a foglalást vagy a behajtást eszközölje. Mert az a kép, melyet most leszek kénytelen a t. háznak lerajzolni, a lehető-egszégyenletesebb és leghihetetlenebb. (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Méltóztatnak tudni azt, hogy Szentesen a város kezelvén az adót, a városi adóügyi tanácsnokot és azt a személyzetet, amely az adók behajtásával foglalkozik és a zálogolásokat eszközli, az adóügyi statútum érteimében bizonyos előnyök illetik meg, mint másutt is. Ksmit látunk? Látjuk, hogy Szentes városában az 1896-ik esztendőben a hiteles naplókból általam eszközöltetett kiírás szerint történt zálogolás az I. tizedben 4821 esetben, a II-ban 222 7, a líl-ban 3756, a IV-ben 3050 esetben; tehát 1896. folyamán a Szentes városi adóügyi személyzet részéről 13.854 zálogäs és foglalás történt. Hogy mily botrányos az a kép, a melyet ittnekem — mivel a kérdést az interpelláló képviselő úr felvetette — rajzolnom kell: az is mutatja, hogy bár épen Csongrádmegyében voltak a szoczialisztikus mozgalmak Békésmegye után talán ab ginkább észlelhetők, e foglalások és záloglások majdnem kizárólag a legszegényebbeknél hajtattak végre, azoknál, a kik nem tartoztak a Sima Ferencz vezetése alatt álló v'.rosi többséghez s nem birtak szavazati joggal a városi képviselő-testületben. Csak a legfiagransabb eseteket említem. Egy Szabó Lajos nevű egyénnél, kinek egész évi adója 4 forint 59 krajezár, zálogolás történt márczius 14 én 59 krajezár miatt, június 3-án 1 forint három krajezár miatt, szeptember 3-án pedig még egy zálogolás, bár már akkor semmi hátraléka nem volt. Vecseri Istvánnál, kinek egész évi adója 3 forint 30 krajezár,