Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.
Ülésnapok - 1896-42
42. országos ülés 1897. február 6-án, szombaton. 207 köteles példányokat és azt kérik, hogy csak a sajtóreridészeti és múzeumi köteles példányok beszolgáltatására legyenek kötelezve. Én természetesen, ha meg tudjuk oldani a tudományos czélt úgy is, hogy kevesebb köteles példányt kell beszolgáltatni, hajlandó vagyok a köteles példányok számának leszállításához hozzájárulni. Az ügy ily állásában tehát megfontolás tárgyává tettem azt, vájjon a sajtórendészeti példányt nem lehetne-e tudományos czélra felhasználni, hogy a sajtórendészeti példány bizonyos időn túl áteugedtessék a vidéki múzeumok részére. Erre nézve tárgyalásba bocsátkoztam az igazságitgyminiszter úrral. Az igazságügyminiszter úr felszólította a főügyészségeket, hogy adják tudomására, hogy a sajtórendészeti példányok kezelése miként foganatosíttatik ? Megtartják-e a küldeményeket, miféle módszer szerint kezelik, mert ha a sajtórendészeti példányoknak nincs más feladatuk, mint hogy egyik vagy másik ügyészség beküldi a fegyházak könyvtárába, vagy eladják makulatúrának, akkor igen természetes, hogy ha az ily sajtórendészeti példányt fel tudom használni tudományos czélra, részben az a kívánság is teljesíthető, hogy kevesebb köteles példányt kell u nyomtatóknak beszolgáltatni. Mert annyi bizonyos, hogy túlsók köteles példány beszolgáltatására a külföldi törvényhozásokban alig van példa. Az igazságügyminiszter úrral e részben tárgyalván, remélem, hogy ebben az irányban meg fogom oldani a kérdést. Méltóztassanak elhinni, igazán a legrövidebb idő választ el attól, hogy kész törvényjavaslattal jöhessek a ház elé. Ezért az a kérésem a t. képviselőházhoz, hogy méltóztassék gróf Zichy Jenő képviselő úrnak javaslatát, úgy miként ezt annak idejében 1893-ban gróf Csáky Albin hivatal elődöm is indítványozta, a. közoktatási bizottsághoz utasítani és azután a közoktatási bizottság az én törvényjavaslatommal együttesen fogná ezt tárgyalni és fog jelentést tenni a házuak arról, hogy a tárgyalás alapjául az én javaslatomat, vagy az övét tartja-e elfogadhatónak. Még azt akarom megjegyezni, hogy ily keretben, a minőt én jeleztem, megoldani a kérdést, ez nem oly könnyű, mint a milyennek a képviselő úr méltóztatik látni, hogy hisz az ember egy nap alatt elkészítheti. Neki ez napi munka volt. Gr. Zichy Jenő: Hát három esztendő kell hozzá ? Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter: Én nem foglalkozom vele három esztendeig.(Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak közbe! Wlassies Gyula vallás- és közoktatás Ügyi miniszter: Azt is szemügyre kell venni, hogy most legközelebb is a német birodalmi gyűlésen egy hasonló kész törvényjavaslatot le kellett venni a napirendről, épen azért, mert ez a kérdés nem oly könnyű, nem oly egyszerű, mint a miként azt a képviselő úr látja, mert akár a taxativ, akár a negatív felsorolást fogadjak el, az nehézségekkel jár. Úgy mint a t. képviselő úr mondja, hogy mindenféle nyomtatványokat tessék beküldeni, azután csak a múzeumról beszélni és mást kizárni, az igen egyszerű, de ebből azután kijön az az abszurdum, a mire rámutattam , . . Gr. Zichy Jenő: Az az abszurdum, a mit mond! (Zaj.) Wlassics Gyula vallás és közoktatás Ügyi miniszter: Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a képviselő úr indítványát a fentebb kifejtett föltétellel a közoktatási bizottsághoz utasítani, de azt ki kell jelentenem, hogy nem mondok le arról, hogy magam is nyújtsak be e tekintetben törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Gr. Zichy Jenő: T. ház! (Zaj. Halljuk!) A t. miniszter úr . . . Elnök: Kérem a képviselő urat, mi czímen kivan szólani? Gr. Zichy Jenő: Egész egyszerűen felelni fogok rövid szavakkal . . , (Zaj.) Elnök: Kérem érdemleges tárgyalásnak nincs belye. (Zaj.) Gr. Zichy Jenő : Szavaimat kiyánom megmagyarázni. (Zaj.) Elnök: Tessék, de tárgyalást a házszabály abszolúte nem enged meg. Gr. Zichy Jenő". A miniszter úr tárgyalt! (Zaj.) Elnök: A miniszter úr kifejtette a maga álláspontját, a képviselő úr is; további tárgyalásnak nincs helye. (Helyeslés a jobboldalon.) De ha a képviselő úr szavai értelmét akarja helyreigazítani, arra mindig joga van. Gr. Zichy Jenő: Szavaimat kivánom kimagyarázni. (Derültség. Halljuk!) Kegyeskedjenek meghallgatni. A t. miniszter úr azt hiszi, hogy én erőszakkal akarok itt nyakukra egy törvényjavaslatot parancsolni. Nem így van, mert három év előtt is így végeztem beszédemet, mikor a miniszter azt mondta, hogy ő neki is van javaslata (olvassa): »Ha a t. kormánynak jobb, czélszertíbb törvényjavaslata lesz, én fogok annak legjobban örülni, mert czélom nem az volt, hogy minden áron törvényjavaslatot adjak be, hanem az, hogy az elv, az ügy, melyet képviselek, meg legyen óva. Engem ez vezetett és ez fog vezetni is mindig ezen kérdés tárgyalásakor,