Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-40

10. országos illés 1897. február 4-én, csütörtökén. 167 és könnyen hamis következtetésekre juthat az, ki valamely politikai szituáeziót egy véletlenül feltűnően szembeötlő külső jelenségnek nézpont­jából akarja megítélni. (Helyeslés jobbfelől.) Én azért a t. képviselő úr által felhozott úgynevezett szenzáczionális eseménynek nem tudom azon fontosságot tulajdonítani, mint a képviselő úr, és azt hiszem, hogy annak kijelen­tésére szorítkozhatora, hogy külügyi hivatalunk teljes tudatában van kötelességeinek és minden­kor igyekezni fog minden körülmények közt a monarchia érdekeit s ezzel egyúttal az európai békének érdekeit megóvni, (Helyeslés jobbfelöl.) de nekem úgy tetszik, hogy ezen érdekek gróf Muraviev utazása által nincsenek semmi tekin­tetben fenyegetve, sőt inkább azon reményt táp­lálom, hogy ezen orosz államférfiúnak találko­zása a velünk oly szoros kapcsolatban levő német birodalom vezérlő egyéniségeivel — az Oroszország és a hármas szövetség közt fenuálló jó viszonynak s így egyszersmind az osztrák­magyar monarchiához való viszonynak csak elő­nyére szolgálhatnak. Tisztelettel kérem, méltóztassanak ezen vá­laszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés jobb­felől) Kossuth Ferencz: T. ház! A miniszter­elnök úr válaszát tudomásul veszem annyiból, hogy, ámbár azt jelentette ki, hogy az én kér­désem nem volt komoly, azért mégis komolyan válaszolt rá. Már a mi az én kérdésem komoly­ságát illeti, megjegyzem, hogy, midőn Európában oly szokatlan tény történik, mint az, hogy egy új orosz külügyminiszter és nagykanczellár császárjának egyenes parancsára látogat meg egy idegen államfőt, ennek a látogatásnak lesz-e olyan hatása a mi a mi monarchiánkat érdekli; hogy ez a kérdés komoly-e, erre nézve fentartom a véleményemet, tuduiilik hogy ez a kérdés nagyon is komoly és nagyon is közelről érdekli Magyarországot. (Ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) A mi pedig azt illeti, hogy ezen országgyűlés, vagy bármely más foglalkozzék azzal, hogy Törökországban lesz-e, vagy nem lesz alkotmány, erre nézve én azon állásponton vagyok, hogy az országok egymás ügyeibe ne avatkozzanak bele: de minthogy Európa beavat­kozik Törökország ügyeibe, (Úgy van! a szélső baloldalon.) és minthogy az ottani nagykövetségek mind abban az irányban avatkoznak be, hogy nagy változások létesüljenek Törökországban, annak következtében helyes és jogos, hogy a magyar parlament érdeklődjék a felől, hogy Törökországban is meghonosúljon az a szabadság és népképviseleti eszme, a mely a magyar par­lamentnek kellene, hogy alapját képezze, és hogy ne terjesztessék ott az orosz befolyás és hata­lom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Következik már most a szavazás. Ugy veszem észre, a képviselő úr is tudomásul veszi a választ. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem veszssűk !) Kérem azokat, a kik a miniszter­elnök úr válaszát tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház a választ tudomásul vette. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 40 perczkor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom