Képviselőházi napló, 1896. III. kötet • 1897. január 26–február 13.

Ülésnapok - 1896-38

1 1 g 38. országos tüés 1897. január 30-án, szombaton. ságot ha nem is egészen, de részben figyelembe vehetjük. (Helyeslés) Ebben, de csakis ebben az értelemben, a mint én értelmezem, elfogadom Komlóssy t. képviselő Úr indítványát. (Általános, élénk helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha senkisem kíván, a vitát bezárom. A ház előtt fekszik két javaslat. Az egyik a bizottsági javaslat, a másik Komlóssy Ferencz képviselő úré, mely ellenindítvány természetével bir. Felteszem a bizottságét. Kérem azokat, a kik a bizottság javaslatát elfogadják, álljanak fel. Á bizottság javaslatát senkisem fogadja el. Következik már most Komlóssy képviselő úr javaslata. Elfogadja a ház? (Igen!) Elfogadtatott. A szabályok értelmében kérem már most a ház tárgyalásait a jövő hét szombatjára halasztani. (Helyeslés.) Mielőtt az interpelláczióra rátérnénk, egy kis figyelmet kérek, mert javaslatot teszek a jövő ülés napirendje iránt. Több oldalról jövő óhaj folytán azt javaslom, hogy a ház legközelebbi ülése szerdán 10 órakor legyen. Ezen ülésre ki lesz tü'zve először a belügyi tárcza tárgyalásának folytatása és, a mennyiben idő marad, a kereskedelmi tárczáé. Elfogadja a ház ezen indítványt? (Helyeslés.) Ezt tehát mint határozatot kimondom. Következik már most az interpelláezió. Városy Gyula: Jelen rövid interpellácziómat, mely kapcsolatos az előbb tárgyalt kérvénynye], az igen t. kultuszminiszter úrhoz intézem. Az előbbi kérvényben a néptanítók anyagi feljavításáról volt szó, és a t. ház igen méltányosan határozott a tekintetben, hogy a kultuszminiszter úrhoz pártolólag utasíttatván a kérvény, a néptanítók nyugdíj tekintetében kedvezőbb helyzetbe juthassanak. Ezen interpelláezió tárcza is egy egyszerű néptanító esete, mely tán kicsinyesnek látszik, de azt az embert, a ki kötelességét hűen és pontosan teljesíti, állásra, hivatalra és méltóságra való tekintet nélkül egyáltalában kötelességünk mindnyájunknak becsülni. (Helyeslés a szélsSbalóldalon.) És habár hivataláról vagy társadalmi felfogás szerint alacsonyabb rangúval is történik bármi törvénytelenség vagy igazságtalanság, az igazság és jog iránt érzékkel bíró embereknek ez orvoslást megadni kötelességük. Nem jó szívvel teszem, de a csongrádmegyei híres állapotoknak egy csücskét kell itt fellebbentettem, és egy ujabb sarjadékát bemutatnom őr. Tergina Gyula, a megye királyi tanfelügyelőjének személyében, ki nemes és szép jogkörét arra is fölhasználja, nem hogy a tanítók anyagilag és erkölcsileg megnyugtató állapotban legyenek, hanem hogy e mondhatni kenyérért küzdő tanítók politikailag üldöztessenek. Úgy hiszem, nincs e házban senki, ki a tanfelügyelőkre vonatkozó törvényes intézkedésekben csak egy pontra is mutathatna, a mely szerint politikai jogkörük van; és mégis dr. Tergina Gyula körutazásai alkalmával határozott politikai, kortesmissziót végez. De ez privát dolga volna, ha ennek szomorú kifolyását üldözés és brutalitás alakjában egyik-másik, politikai téren szabad, önáló gondolkozást eláruló tanító keserűen nem érezné. Csongrád vármegyében az 1892. januárban lezajlott országos választások alatt a tanfelügyelő úr, bár politikai jogköre nincsen, s így annál kevésbbé lehet feljogosítva a tanítók, iskolaszéki elnökök stb. közt való presszionáló korteskedésre, Zsák Frigyes kisteleki tanítóhoz a következő expresszlevelet küldötte: ^Tekintetes Zsák Frigyes tanító úrnak, Kisteleken; A szabadelvű párti dr. Lévay érdekében elvárom a szavazáshoz és azon felül is reménylem, hogy hazafias teendője tudtában törekedni fog az említett jelölt úrnak érdekében fáradozni. »Más szóval : korteskedni. Ugyanilyen levelet kapott a kisteleki iskolaszéknek akkori elnöke, az ottani gyógyszerész. Hát mi van ebben a levélben és mi ennek a morálja . A tanfelügyelő felszólítja, hogy korteskedjék a kormánypárti képviselő mellett a tanító, és evvel a felszólítással meg is magyarázza neki, hogy: Te tanító, te néptanító! Neked nem csak az iskolában vanuak kötelességeid; az iskolán kívül jogaid is vannak. Te szabad országnak honpolgára vagy; szavazati joggal bírsz, sőt politikai meggyőződésedet, hitvallásodat terjesztheted, abban fáradozhatsz ; a törvény korlátai közt mindent elkövethetsz, hogy prozelitákat gyűjthess. Szóval ez felvilágosítás arról, hogy a néptanítónak is joga van korteskedni, de persze abban a levélben a kormánypárti képviselő melletti korteskedésrőí van szó. Zsák Frigyes neveltetésénél, születésénél fogva, de még hozzátehetem, mert egy nagyon szép példával állunk szemben: neje szül. Greskovics Mária is, a ki szintén tanítónő s az egész család az úgynevezett függetlenségi és 48-as eszmék magasabb ideális légkörében volt nevelve; azt Szítta magába mindenütt, a családban és künn az életben, és ezt is követte, és ebből a levélből az okulást levonván, de amúgy is tudván, hogy a honpolgárnak joga van elveit terjeszteni: ő igenis korteskedett; megtett mindent arra nézve, hogy politikai elvei érvényestíljenek, de nem a tanfelügyelő úr részére, hanem igenis a függetlenségi és 48-as elveknek igyekezett többséget szerezni. És megtörtént az, a mi a dolog hisztórikuma, hogy 1892. januárban csakugyan a függetlenségi és 48-as párti Sima Ferencz nyerte