Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.
Ülésnapok - 1896-23
23. országos ülés 1897. jannár 13-án, szerdán. SS kifejtettem — harmadik-negyedik kézből kapja s ne kerüljön az neki 9—10—12 százalékba. Kubik Béla : Magyar nemzeti bank! Gr. Benyovszky Sándor: igen, az önálló nemzeti bank is. De erről majd annak idején leszek bátor a t. háznak nézeteimet elmondani. Hanem — mint előbb is mondtam — nem az ellenzék hivatása javaslatokkal állani elő, ez a kormány hivatása. Én csak úgy röviden rámutattam ezekre a dolgokra. A mi különben a költségvetést illeti, az igazság érdekében kifejezem meggyőződésemet, hogy én a költségvetést elég reálisnak tartom, mindazonáltal pártállásomnál fogva nem fogadom el, mert el sem fogadhatom; pártolom egyébiránt pártunk határozati javaslatát. (He lyeslés a szélső haloldalon) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem, (Szünet után.) Elnök: Kérem, tessék helyöket, elfoglalni. Az ülést újra megnyitooi. Molnár Antal jegyző: Kristóffy József! (Halljuk! Halljuk!) Kristóffy József: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk!) Midőn a költségvetés általános tárgyalása során a t. ház nagybecsű türelmét igénybe venni szerencsém van, teszem azt azon oknál fogva, hogy szavazatomat, melylyel én a költségvetést elfogadom, megindokoljam ; másrészt, hogy némely dolgokra nézve, melyek a t. házban felhozattak, szerény nézetemet tiszteletteljesei^ kifejthessem. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Önként értetődik, t. ház, hogy azon lojalitást és tiszteletet, melylyel egymás meggyőződésének kölcsönösen tartozunk, a mely a hasznos parlamenti tanácskozásnak előfeltételét képezi, szorosan szem előtt tartani én is kötelességemnek fogom tartani. (Helyeslés a jobboldalon.) A mi magát a költségvetést illeti, azo után, mik az előadói székből elhangzottak, mik annak realitására nézve felhozattak, nekem alig marad valami hozzá tenni valóm, ha csak a magam részéről is ki nem emelem a költségvetés azon jellegzetes vonását, hogy a kiadások emelkedése az előbbi évekhez képest tetemesen kisebb lett, a nélkül azonban, hogy az állam fejlődő kormányzati, politikai, gazdasági és kulturális igényei csorbulást szenvedtek volna. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Sőt ha azt látom, hogy a kiadások emelkedése elé emelt szoros korlátok daczára gazdasági politikánk érvényesítésére egy millió százezer forinttal több, á közoktatási és kulturális czélokra két millióval több van fel véve; ha látom, t. ház, hogy a kiadások megszorítása mellett a költségvetés a politikai és egészségügyi adminisztrácziót is jobban dotálja, és ha látom végül, hogy az előirányzat, az állami alkalmazottak javadalmazásáról szóló törvény intézkedésének is nagyobb mérvben felel meg: úgy minden ellenmondás nélkül érlelődik meg bennem azon politikai meggyőződés, bogy a t. kormány, mely ezeu költségvetést beterjeszté, a szellemi és anyagi erőfejlesztés terén és az állam fokozódó szükségleteinek kielégítése korul megtalálta azon helyes utat, mely az ország anyagi erejének túlbecsülése nélkííl és csak az erők egybevetése mellett vezet biztosm azon nagy politikai czélok eléréséhez, melyek együtt és összevéve a magyar állam politikai és társadalmi konszolidácziójában csúcsosodnak ki. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nem akarom én ezzel a t. ház vizsgáló szemét elfedni azon bajok és ^ebek elől, melyek gazdasági és társadalmi életünk terén kétségkívül feltárulnak, sőt azt hiszem, nekünk, az uralkodó pártnak kiknek, a nemzet kezünkbe adta a közhatalom gyakorlatát, kétszeres kötelességünk megtalálni, sőt alkalmazásba yenni azon eszközöket, a melyek gazdasági és társadalmi életünk általános bajainak orvoslásara szükségesek. (Helyeslés a jobboldalon.) De ha azt látom, t. ház, hogy azon hazafiak, kiket a korona és Síabadelvü párt együttes bizalma az ország hajójának kormányrúdja mellé állított, az általam jelzett bajok orvoslására nyilt és őszinte programmal lépnek az ország közönsége elé; ha látom, hogy az egyenes adók reformja tárgyában tanulmányok és tanácskozások folynak, a melyektől éu gazdasági fejlődésünk egy lidéreznyomásának eloszlatását reménylem; ha látom, hogy a közigazgatás reformjának az egész vonalon czélba vett megvalósítása a kormány-politika egyik sarktételét képezi, a melytől én politikai és társadalmi életünk regenerálását várom, és ha látom végül, épen az előttünk levő költségvetés tételeiből, hogy a nemzeti konszolidáczió érdekéből már meghozott törvények szigorú és pontos végrehajtása a kormánynak szintén kiváló gondját képezi, úgy azt hiszem, mindazokkal egyetemben, melyeket a költségvetéssel kapcsolatban elmondottam, elegendő indokát adtam annak, hogy én a t. kormány politikája iránt Őszinte bizalommal viseltetvén, az általa beterjesztett költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadjam. (Helyeslés a jobboldalon.) A politika természetéből következik azonban, t. ház, hogy jóllehet az állami szükségletek kielégítését mindannyian mellőzhetetleneknek tartjuk, a költségvetés tárgyalása és elfogadása körül azonban a t. háznak minden tagja azon elvekből indul ki, a melyeket pártállásának politikai tartalma szigorúan elébe szab. így a j t. függetlenségi párt, — bocsánatot kérek, hogy
