Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-22

22. országos ülés 1897. január 12-én, kedden. 37 vagy elhagynunk, de mindenesetre sikerült annyi, hogy az univerzális czivilizáezió felé való törekvésben faktor vagyunk, melylyel Európa népei számolnak, mert számolniuk kell. De lássuk a helyzetet, a melyről az ellenzék padjain úgy beszélnek, mintha Magyarország a tönk szélén állana. Valamely ország virágzásának vagy pedig pusztulásának, hanyatlásának nincsen különbb karakterisztikonja, mint ama számcsoportok, melyek az ország külkereskedelmi forgalma, pénzügyi politikája és pénzügyi operácziói körííl képződnek. Lássuk tehát a nemzet haladásának ezen klasszikus mérle gét. Vizsgáljuk, hogy Magyarország közgazdasági, pénzügyi tekintetben tényleg hanyatlott-e? 1885-ben Magyarország külkereskedelmi forgalma 845 millió forint, 1890-ben, tehát öt évvel később, már 1015 millió forint, 1895-ben 1048 millió. Tehát tiz év alatt emelkedett 203 millió forinttal. Ezen számokra nézve köztünk véleménykülönbség nem lehet, mert mindenki tudja, hogy a külkereskedelmi forgalom emelkedése igen sok tekintetben az ország közvagyonossági helyzetének emelkedését is mutatja, nem tekintve azt az általánosan ismert, tagadhatatlan körülményt, hogy a Magyarországból a külföldre kivitetni szokott árúk legnagyobb részének, különösen nyersterményeínk ára az utóbbi esztendőkben alább szállott. Magyarországnak 1895.. év végén egész területén 13.921 kiométerre rugó vasúti hálózata volt. Ezen vasutaknak a személy és teherszállításért járó bevételei 1895-ben kitettek 71 millió forintot, 1890-ben 86 millió forintot, 1894-ben, ez lévén az utolsó év, melyről statisztikai adatok megjelentek, 107 millió forint. Tehát midőn azt látom, hosry Magyarország vasúti vonalainak bevételei 9 év alatt 36 millióval emelkedtek, én Magyarország közgazdasági viszonyainak hanyatlásáról, lakosságának elszegényedéséről nem tudok. (Egy hang balfelől: Tessék vidékre menni I) Jártam én igen sokat, az egész világon, három világrészben. De van még egy csalhatatlan ismérve a nemzet vagyonosodásának és ez : állami értékeink folytonos rohamos emelkedése. Ha az állam pénzügyi politikája igazságtalan, bizonytalan vagy erőszakos, ha tekintet nélkül a lakosság jövedelmi forrásaira igazságtalanul vagy kérlelhetetlenül a nemzet vagyoni tőkéjéből hajtaná be adóit, ki hinné el, vagy ki merne arra gondolni is, hogy a külföldön Magyarország állami értékeirt annyi pénzt lehessen szerezni, a mennyi az észszerű kínálatnak megfelel. T. ház! Mindezen tételekből én azt következtetem és azt hiszem, velem együtt minden elfogulatlan és helyesen gondolkozó és számolni tudó ember csak azt következtetheti, hogy Magyarország pénzügyi viszonyai nem mutatják azt a nyugtalanító hanyatlást, azt az elszegényedést, a melyről gyakran azon oldalról (A szélsőbaloldalra mutat.) hallunk beszélni. Az államnak nem kell hogy legyen külön nagy vagyona, az állam vagyona a lakosság vagyonában gyökeredzik és így mindaz, a mi a lakosság vagyonát emeli, emeli egyúttal az állam jövedelmeit is. Legjobban bizonyítja ezt a vasutainkba befektetett rengeteg tőkék jövedelmezősége, a melyekről tudjuk azt, hogy Magyarország körülbelül 1 milliárd forintnyi tőkét fektetett va sutáiba. Ezeu vasutak, a mint az előbb említettem, 13-921 kilométerre rúgnak és az ország mintegy 10 millió lakosának közvetlen szolgálatára, használatára állanak. De ne méltóztassék felejteni, hogy van az országnak körülbelül 7 — 8 millió oly lakosa is, a kiknek földjei, telkei 8—15 kilométernyi távolságra feküsznek a legközelebbi vasúti állomástól és ha ezeu vasutak ki lesznek építve, a vasutak ezeknek is közvetlen szolgálatára fognak állani. Kétségtelen, hogy itt a nemzeti vagyonosodásnak egy óriási lappangó ereje fog felszabadulni, a melyet érvényesíteni és gyümölcsözővé tenni a jövő fe'adatai közé fog tartozni (Helyeslés johhfelől.) és hogy Magyarország vasúti hálózata nem érte el a fejlődés legmagasabb fokát, azt igen könnyen láthatjuk, ha egy tekintetet vetünk Európa térképére, ha jelesen összehasonlítjuk a külföldi, nagy czivilizált államok vasútivonalaínak hosszával, jelesen ha. vizsgáljuk, hogy Magyarország 1000 lakosára hány kilométer vasút esik és hány esik a külföldön; ha vizsgáljuk a magyar államvasutak jövedelmezőségét, kilométerenkint kiszámítva Magyarországon és a külföldön, a következő képet nyerjük. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Magyarországon 1000 lakosra esik 077 kilométer, tehát valamivel több mint háromnegyed kilométer; vasutaink jövedelmezősége kitett 1894-ben — ez lévén az utolsó év, melyről statisztikai adatokat összes vasutainkra vonatkozólag beszerezni képes volatm — 107 millió forint; tehát minden kilométerre esik 8000 forint bevétel. De, hogy a számok ezen vizsgálatban annál szembetűnőbbek legyenek, a tételeket átszámítottam frankokra, tehát 16 millió frank. Ausztria vasúthálózatának jövedelmezősége .. Visontai Soma: Hát dollárban mennyi ? (Zajos derültség a baloldalon.) Arányi Miksa: Ha tetszik, abban is megmondom. Elnök (csenget): Visontai képviselő urat rendreutasítom. (Derültség balfelől.) Arányi Miksa: Ausztria vasúthálózata 1895 végén kitett 16,349 kilométert, minden 1000 lakosra esett 0"81 kilométer, jövedelmező-