Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.
Ülésnapok - 1896-22
24 22. országos Ülés 1897. január 12-én, kedden. nyugati helyi érdekű gőzmozdonyú vasút engedélyezése tárgyában benyújtott törvényjavaslatra nézve. Kérem, méltóztassék ezen jelentést kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni. Elnök: A beadott jelentés kinyomását a ház elrendeli. Következik a mérsékelt árú marhasóról szóló törvényjavaslat (írom. 5, 56) harmadszori olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa). Elnök: Elfogadja-e a h törvényjavaslatot harmadszori olvasásban? (Felkiáltások; el!) A ház harmadszori olvasásban elfogadja a javaslatot. Átküldetik a főrendeknek tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik az 1894 évi közös zárszámadásokra vonatkozó törvényjavaslat (írom. 4, 55) harmadszori olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa). Elnök: Elfogadja-e a ház harmadszori olvasásban a törvényjavaslatot ? (Igen! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház harmadszoriolvasásba]] elfogadta, átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a tiszalök-biidszentmihályi helyi érdekíí gőzmozdonyú vasútvonal engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 22, 41) harmadszori olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa). Elnök: Elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban? {Igen!) Elfogadtatott s átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a számvizsgáló bizottság jelentése (írom.. 33) a képviselőházi pénztár 1896. évi január hó 1-től június 30-ig terjedő számadásainak megvizsgálásáról. Bausznern Guidő, a számvizsgáló bizottság előadója: T. ház! A számvizsgáló bizottságnak a múlt évi január 1-éjétől június végéig vezetett számadásokra, valamint a múlt országgyűlés egész tartama alatt kezelt letétekre vonatkozó jelentése, a mely jelenleg tárgyalás alatt áll, bővebb indokloásra nem szorulván, kérem egyszerűen tudomásul venni és ennek alapján a képviselőházi pénztárnokot és ellenőrt a további számadási felelősség terhe alól felmenteni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani ? Senkisem kívánván, a kérdést felteszem. Elfogadja-e a ház a bizottság jelentését, igen vagy nem ? (Igen!) A ház elfogadta. Következik már most az 1897-ik évi állami költségvetés (írom. 45) általános tárgyalása. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Az 1897. évi költségvetésre vonatkozólag nem szándékozom a költségvetés részleteit a t. ház előtt elősorolni, miután azok a pénzügyi bizottság jelentésében különben is megokolva vannak; tisztán és kizárólag szorítkozni kívánok némely pontokra, melyek úgyszólván államháztartásunk arányait és karakterét jobban kitüntetik, és fel akarok említeni ezekkel kapcsolatosan némely pénzügyi és politikai feladatokat, melyeket igénytelen nézetem szerint, szem elől téveszteni nem szabad. (Halljuk! Halljuk!) Tagadhatatlan, hogy az első pillanatra mindenkinek feltűnik, a ki évek során át visszatekint államháztartásunk fejlődésére, annak roppant mértékben való növekedése, duzzadása és minden arányokban a számoknak nagy növekedése. Azonban azt hiszem, hogy ez az első benyomás csak akkor helyes, hogyha a részletekbe behatolva, az arányoknak természetét vizsgálat alá veszszük, és egyúttal vizsgálat alá veszszük azon feladatokat, a melyeket az állam azokban az előirányzatokban magára vállalt és teljesít. Mert tagadhatatlan, hogy ha esak azt mondjuk: Magyarországon a költségvetés 47ö 1 /^ millióra megy, és a mint rendesen hozzá szokták tenni, ezt a nagy terhet viseli az ország; ez bizonyára még a haladás tekintetbe vétele mellett is, melyet nemzetgazdaságilag és pénzügyileg egyaránt tettünk, megdöbbentő jelenség. De hogy ha mélyebben vizsgáljuk a dolgot és tekintetbe veszszük ezen nagy számnak egyes alkatrészeit, legalább főbb csoportokban, észre fogjuk venni, hogy a terhek is növekedtek ugyan, de tagadhatatlan, hogy a költségvetést felduzzasztottá az államnak sok olyan feladata, mely a régi felfogás szerint nem képez szoros értelemben vett állami feladatot. Én hat csoportba egyesítem ezeket a dolgokat, és minthogy bruttó nagy összegekkel akarok dolgozni, természetes, hogy a fedezeti részt fogom felvenni, mert különben is a fedezetnek megfelelő kiadások a tevékenységet magát is jellemzik. 47 ö 1 ^ millióból magok a monopóliumok a fedezetben 71 3 /4 milliót tesznek ki. í\ monopóliumok csak bizonyos részben, és nem is nagyobb részben képviselnek adót, mert szolgáltatást jelentenek az állam részéről, mely fogyasztási czikkeket szolgáltat a közönségnek. (Helyeslés johlfelöl.) Egy másik csoport az állami üzemek, vasművek stb 27Y2 milliót tesz ki; ez, azt lehet mondani, bányászati és kohászati foglalkozása az államnak, mely szoros értelemben vett állami feladatot nem képvisel, de egyúttal a közönség terhét sem jelenti. A posta, távírda és állami zálogházak Összevéve 20 milliót tesznek ki. Ez egy közszolgálat, minden ágában melyet a közönség igénybe vesz, melyéit megfizetteti magát az állam, megfelelő
