Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.
Ülésnapok - 1896-32
32. országos ülés 1897. január 23-án, szombatos. 271 1. Csíkmegye felsőcsíki szolgabírói járás összes községeiben a farsangi szokásos tánczmulatság el van tiltva ? 2. Tudja-e azt, hogy bár e községekben sem verekedés, sem járványos betegség nem fordult és fordul elő, e tilalom a Csík-Szeredában lakó főszolgabíró Önkénykedéséből eredt, mely az ellenzéki szellemű néppel szemben hatalmi túlkapásból származó politikai üldözésnek és megpuhításnak veendő? 3. Hajlandó-e a nép sérelmét sürgönyileg szanálni s a vétkes főszolgabíró ellen a fegyelmi eljárást megindítani ?« (Zaj a jobboldalon.) Én az igen t. belügyminiszter úr igazságszeretetéről meg vagyok győződve. Semmi okom, semmi alapom sincs hinni, hogy neki erről tudomása lett volua, s ezért kérem, hogy az ügyet szíveskedjék rövidesen megvizsgálni és e tekintetben az igazság szerint intézkedni. Elnök: Közöltetni fog a belügyminiszter úrral. Lehoczky Vilmos jegyző : Gr. Szápáry László ! Gr. Szápáry László: T. ház! A világ bőségszaruja; India, a honnan a kincsek és a vészek egyaránt hordatnak szét az egész világba, újra rettegéssel tölti el Európa népeit. Elő-India keleti partján levő nagy kereskedelmi városokban naponkint százával halnak el a fekete halál áldozatai, és ezrével menekül a szélrózsa minden irányába boldog-boldogtalan, magával hordva egy nagy európai katasztrófa csiráit. E katasztrófa ellen a leghatározottabb akczióra van szükség. Ez akcziónák két főirányban kell megindulnia. Az egyik az államoknak közösen megállapítandó elvekből folyó, inkább nemzetközi ténykedése, melynek czélja a vésznek bizonyos helyekre való korlátozása s az európai kontinensnek attól való megóvás;!. Ily ténykedésből folyt az 1854-iki úgynevezett pestis-rendszabály, mely azonban a tudomány jelen színvonalának nem felel meg. Ilyen intézkedéseket akart életbe léptetni az 1894-iki nemzetközi konferenczia is, melynek azonban tényleges eredménye nem volt. Ezért örvendetes, hogy most épen Ausztria-Magyarország indítványozására a velünk szövetséges Olaszországban akczió indult meg, hogy gyűljön össze nemzetközi konferenczia, mely e vészes ragály ellen a leghatározottabb rendszabályokat czélozza. Azonban e nemzetközi eljárás mellett még szükség van arra is, hogy az egyes országokban, azoknak földrajzi helyzete és egyéb specziáíis viszonyai következtében külön intézkedések is tétessenek. Minél nagyobb a veszély, annál nagyobb szükség van arra, hogy a közös működés mellett az államok külön működése is érvényesüljön. Hazánk földrajzi helyzete folytán, nem úgy, mint a többi nyugati államok, a hova csak a tengeri szállítás által hurczolhätó be a ragály, a szárazföldön is, még pedig két oldalról is ki van téve e veszélynek. Először délen. A Balkán-félszigeten lakó mohamedánok Mekkába zarándokolván, ott közvetett vagy közvetlen érintkezésbe jutnak Indiából jövő hitsorsosaikkal, kik épen a próféta sírjánál keresnek védelmet a soraikat pusztító pestis ellen. Magyarország lakosai ezekkel igen siiruen érintkeznek, s így igen nagy a veszély, hogy a pestis, ha nagyobb mértéket ölt, délről jön hozzánk. 1770. táján igen erős döghalál dühöngött nálunk. Ez keletről jött ide. A perzsa öblön és Perzsián áthaladva, Oroszországon keresztül jutott el hozzánk. Ennek folytán ezen geografikus helyzetünknél fogva, és tekintetbe véve azt is, hogy Magyarország lakossága egyáltalában a nyugati államokéhoz arányítva, nagyon gyér, és tekintetbe véve azt is, hogy az 1873-iki kolera nagy befolyása és utóhatása következtében az ország népessége csak nagynehezeu birt menekülni, ennek folytán bátor vagyok a t. belügyminiszter úrhoz a következő kérdéseket intézni (olvassa) : »Interpelláczió a magyar királyi belügyminiszter úrhoz: Tekintettel arra, hogy Elő-Indiában a fekete halál rémséges mérveket kezd ölteni, továbbá tekintettel arra, hogy ezen pusztító vész nemcsak mint Nyugat-Európába tengeri szállítások útján, de szárazföldön is, még pedig két oldalról hurczolhätó hazánkba; tudniillik délről a Mekkába zarándokló mohamedánok által, a kikkel a Balkánfélszigeten érintkezésben állunk; keletről pedig, mint az a múlt században történt, egyenesen Perzsia és Oroszország útján, kérdem a tisztelt belügyminiszter úrtól: 1. történtek-e már intézkedések a döghalál esetleges behurczoltatásának megakadályozására? 2. Elégségesnek tartja e a tisztelt belügyminiszter úr a jelen esetben az országos közegészségügyi tanács által hozzá beterjesztett »A közveszélyes hevenyfertőző betegségek terjedésének meggátlásáróí« szóló javaslatot avagy ezen specziális esetben külön javaslatot fog a ház elé terjeszteni ? 3. Szándékozik-e, mint az most Bremerhavenben történt, vesztegzárt rendelni el, egyetértésben a kereskedelemügyi miniszter úrral Fiúméban és a magyar litorálén az indiai proveniencziák ellen? 4. Mi intézkedéseket czéloz foganatosítani a fekete halálnak délről vagy keletről való behurczoltatása ellen? 5. Szándékozik-e a belügyminiszter úr orvosokat kiküldeni Parisba a Pasteur-intézetbe a pestis tanulmányozására ?« (Helyeslés.)
