Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-32

32. országos ölés 1897. jaj most lefolyt választások alkalmából Magyar­ország polgárai is, midőn jöttek a zsarnokok és jöttek pribékjeik. Ha a szolgabíró vagy a kör­jegyző valamely községben megjelent, nagyobb csapásnak, rettenetesebb istenlátogatásnak tar­tották a dögvésznél, árvíznél, a tatárjárásnál, (Derültség és mozgás jobbfelől.) és igyekeztek el­zárkózni, ki a padlásra, ki a pinczébe vagy a kamrába, vagy bárhová, mert mindenütt bátor­ságosabbnak érezték magukat, mint a kormány szolgáinak oldala mellett. Magyarország nem igen volt szerencsés eddigi kormányaival. A legnagyobb, leghatal­masabb és legerősebb kormányai a legkevésbbé mozdították elő üdvösségét, boldogságát. De, t. ház, oly kormány, a mely Magyarország ér­dekéit nagyobb könnyelműséggel áldozta volna fel oly kormány, mely a magyar nemzet vágyai és szükségletei iránt kevesebb érzéket tanásí­tott volna, kormány, mely a hatalomért minden eszközt képes megragadni, kormány, mely a közszabadság kincseit a legnagyobb gondatlan­sággal pazarolja el; kormány, mely a vérrel szerzett jogokat a jogtalanság sarába képes taposni; (Derültség és mozgás jobbfelől.) kormány, mely arra törekszik, hogy a népet minél job­ban kezében tarthassa és minél jobban a saját ezéljaira felhasználhassa: ily kormány, t. ház, azokon a székeken még nem ült soha, Bánffy Dezső kormányáig. Azt mondják, hogy a politikai korrupczió­nak ősapja Tisza Kálmán. 0 szülte, ő dajkálta és nevelte nagygyá. Azt mondják, hogy Tisza Kálmán volt az, a ki a kormányzás arcznlatáról letörülte az őszinteség jegyét, és ő vezette be ide a furfang rendszerét. De, t. ház, be kell vallani, bogy még Tisza Kálmán kormányzása valóságos gondviselés volt a kormányzás ama rendszeréhez képest, mely ma Bánífy Dezső dirigálása mellett ül tort a magyar nemzet le­gázolt jogai fölött. Tisza Kálmán mégis leg­alább igyekezett az alkotmányosságnak külfor­máit megőrizni. Tisza Kálmán legalább még erőszakoskodásaira is igyekezett a törvényesség­bélyegét nyomni. Ámde, t. ház, ma — hiszen mindnyájan hallottuk — nyíltan, arűzpirulás nélkül onnét, ama székekről hirdetik a bűnt, onnét ama székekről vallják be a politikai er­kölcstelenség szabadságát s hallatlan eziniz­mussal ismerik be a törvónytiprást, (Derültség.) a jogsértést. És, uraim, arra a rettenetes őszin­teségre, a mely megfagyasztja az ember ereiben a vért, azok a képviselő urak nem pirultak el, nem takarták el arczukat és nem zúgtak, fel a megbotránkozás hangján. Nem, sőt ellenkezőleg, a midőn bevallották a vétket, beismerték a tör­vényszegést, még tapsban törtek ki, éljeneztek és helyeseltek. Hát hová lett ama pártnak er­nnár 23-án, szombaton. 253 kölcsi érzéke, (Derültség.) t. ház, a mely a tör­vényszegést nemcsak megtűri s elnézi, hanem még ünnepelni is tudja? Hová lett ama pártnak erkölcsi érzéke, a mely a törvényszegőnek hom­lokát virággal és babérral koszorúzza? Hová lett ama pártnak erkölcsi érzéke, hogy a meg­torlásra még csak gondolni sem tud? Hová sülyedt ama párt, hogy óriási táborában nem találkozott egyetlenegy ember, a ki felállt volna és így szólott volna: oly kormányt, a, mely a törvényszegést nyiltan bevallja és még önmagá­nak is megengedi, oly kormányt én lelkiisaaere­tem nyugalmának feláldozása nélkül nem támo­gathatok! (Zaj jobbfelől) Senki sem beszélt így, t. ház, mert hát a fazék, a fazék! (Élénk moz­gás és zaj jobbfelől) Senki nem szólott így, mert hát a koncz, a sáp, a jutalék, a konczesszió. (Élénk nyugtalanság és nagy zaj jobbfelől ) Elnök (csenget): A házszabályok tiltják a durva sértést egyének és a ház egyes ré.szei irányában. A képviselő urat másodszor rendre­utasítom és a szót elvonom tőle. (Zajos helyeslés jobbfelől. Élénk mozgás és zaj a bal' és a szélső baloldalon.) Gajáry Géza: Bolondok házába való! (Folyton tartó nagy zaj.) Pap Géza: Kényszerzubbony kell az ilyen­nek ! (Folytonos nagy zaj.) Madarász József: T. ház! (Folytonos zaj.) A házszabályokhoz kérek szót. A házszabályok 169-ik szakasza szerint a ház t. elnöke először is elvonhatja a szót a képviselőtől, a mint rendreutasítja, ha az a szakaszban előadott go­rombaságot tanúsítja, vagy durva kifejezéseket használ. De ezen szakasznak végén ott van, hogy akkor vonhatja csak el a szót, midőn mindkét esetben mentségét a képviselő előadta. Éu hát a t. ház elnökét arra kérem fel, hogy a 169-ik szakasenak e rendeletét ez esetben és minden más esetben kötelességének tartsa telje­síteni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: T. ház! A képviselő úr, mielőtt engem kötelességemre emlékeztetne, azt az egy kötelességet teljesítse, hogy ő maga jöjjön tisztába a házszabályok rendelkezésével. (É'énk helyeslés jobbfelől) A képviselő úrnak ezen felszó­lalását, hogy a szabályokat nem tartottam meg, visszautasítom. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Innen, erről a helyről a kötelesség teljesítve lett. Méltóztassanak a szakaszt meghallgatni. Bizonyos durva kifejezések, bizonyos szabályta­lanság esetében, ha a hibát ismétli a szónok, »a szó tőle okvetlenül megvonandó«, min len feltétel nélkül. Most következik tovább (ol­vassa): »sőt a körülményekhez képest, ha a szó­nok mentségét elegendőnek nem találja — ez már a szó elvonása után következik —• a ház az elnök kérdésére vita nélkül,, egyszerű szava-

Next

/
Oldalképek
Tartalom