Képviselőházi napló, 1896. II. kötet • 1897. január 11–január 25.

Ülésnapok - 1896-26

26. országos ülés 1897. végrehajtásánál, az ódiumot elterelték a kormánypárttól és a kik a revízió hívei voltak, most már a revízió ellen fordólnak. T. ház! A mi az eszközöket illeti, azokat épenséggel nem mondhatjuk épületeseknek. Alkalmazásuk folytán mit eredményezett a néppárti akczió. Azt, hogy megbolygatta a mi józan gondolkodó népünknek gondolkozásmódját, mert hiszen tény az, hogy a mi népünk jó és vallásos s kész vallásáért szenvedni és áldozatot hozni, de, mélyen tisztelt uraim, legyünk óvatosak a néppel szemben. A nép jóhiszeműségével csak egyszer lehet visszaélni (Zajos helyeslés jóbbfélől.) és az a nép, ha azt látja, hogy önöknek esetleg még sincs igazuk, akkor önök sohsem fogják őket, majd mikor nagyobb szükség lesz a népre, megnyerhetni. (Tetszés jóbbfélől.) Az antiszemita közbeszólásokat ne méltóztassék annyira hangoztatni. Igenis, teljes önérzettel vallom, hogy antiszemita voltam, erre engem a közvélemény bizalma vitt. Mi nem mentünk faluzni és házalni, nem tartottunk népgyűléseket, hanem a közvélemény hívott meg bennünket .... Polónyi Gézaí Keezelen házaltak bizony barát uram! KomlÓSSy Ferencz: . . . . mikor a mi antiszemita programmunknak megvolt a kellő hatása. És mikor a közvélemény aztán látta, hogy azokat a vádakat, a melyeket felhoztunk mi antiszemiták, az érdekeltek maguktól elhárították és kimutatták azt, hogy ők tudnak áldozni kulturális czélokra, tudnak hazafiasán érezni, és gondolkozni, a közvélemény megvonta tőlük a bizalmát, és nem jöhettek be a házba. Ez a különbség az antiszemita és a néppárti mandátum között. T. ház! Én. igen jól ismerem a népet, kétélű fegyver az a néppárt kezében. Én a népet szeretem, annak érdekeit képviseltem a múltban is e házban, és képviselni akarom a jövőben is, vallási kérdésekben azonban nem akarom akczióba vonni a népet, ezt inkább az intelligencziára akarom bízni. A népnek bizalmát könnyen meg lehet nyerni, a népet könnyen fel lehet lelkesíteni, könnyen lehet a népnél az étvágyat felgerjeszteni, de nagyon nehéz azt lecsillapítani, (Igaz! Ügy van! jóbbfélől.) és én attól félek, hogy önök sem lesznek képesek ezt kielégíteni. Az eredményeknek ez eklatáns része, a mely engemet legjobban alterál és alterált a múltban is, hogy az intelligens elem ellenében, az úgynevezett kaputos osztály elem ellen valódi hadjáratot indít a nép. (Ügy van! jobbról.) Én, a ki respektálom a népet, mégis jobb szeretem, hogy a vallási ügyeket — például az autonómiát, melyet meg akarunk teremteni — az intelligens január 16-án, szombaton. J27 osztály vegye kezébe. Vagyis a régi közmondás szerint, hogy »többet észszel, mint erőVel«, nem a nyers tömegre akarom bízni a valláskérdéseket, (Élénk helyeslés jobbról és a szélső baloldalon,) hanem a higgadtan gondolkozó intelligeneziára. A néppárti akczió megbolygatta a nép közti szolidaritást, egyetértést, a vallásos meggyőződést. A néppárt két osztályba sorolta a katholikus választókat, a néppárti és nem néppárti kathoíikusokra. Amazoknak megígért mindent, a mire a katholikus a túlvilágon számíthat, a nem katholikusoktól pedig megvonta mindezt, (Ellenmondás a baloldal felső padjain.) Én saját tapasztalataimból a magam kerületéről beszélek; a kinek nem volt része ily akezióban, ne vegye magára. Megzavarták papok között a testvéries egyetértést. Oly intoleránsul léptek fel, hogy azt a papot, a ki nem a néppárt mellett foglalt állást, katholikusnak sem engedték deklarálni. (Zajos helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás a baloldal felső padjain.) Megtörtént Stomfán, az én kerületemben is. Ha kell, megnevezem az illetőt. Sajnos, a többi keresztény felekezetet is provokálták az ő fellépéstikkel, holott nekünk katholikusoknak szükségünk van, hogy a többi felekezetekkel barátságos együttműködésben éljünk. Már pedig így megcsinálva a válaszfalat őket ellenakczióra provokálták. Mert ha ők kevesebben vannak is, szervezve sokkal jobban vannak, és ez is hátrányunkra üthet ki. Nagyon sokat beszélt az ellenzék arról, hogy főképen a kormánynak tudja be, hogy az ellenzéki mandátumok száma megcsökkent. Meg vagyok győződve, — mert példákra hivatkozom, — hogy ha az ellenzék ily kevés számmal jött he a parlamentbe, ezt a néppártnak köszönhetjük. (Nagy mozgás.) A mi a revíziót illeti, méltánylom a t. néppártnak azt a törekvését, hogy a revíziót felszínre hozza; hisz ez mindenkinek jogában áll. Épúgy, mint például én, mikor képviselő voltam ezelőtt, minden alkalommal tiltakoztam az egyetemi vagyonnak az állami költségvetésbe való bevonása ellen. Módjában áll tehát minden képviselőnek, akármelyik párton, hogy a revíziót magáévá tegye. Hogy a néppárt miért tart erre kizárólagos privilégiumot nem tudom. (Felkiáltások a baloldal felső -padjain: Hát tessék önnek is!) Bocsánat, én a revíziót óhajtom, de az urak igen el siettették a dolgot. Kritikát mondtak, és ítéltek, még mielőtt a publikumnak alkalma lett volna nyilatkozni A revíziót hangoztatni én is fogom, de ahhoz, hogy az meglegyen, még hosszú idő kell, ezt igazolja a tapasztalás és a történelem. Hivatkoztak Belgiumra. Belgiumban tiz és 1 néhány esztendő múlt el addig, míg az iskola