Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-11

11. országos ülés 1896. deczember 11-én, pénteken. 33 e tekintetben kifogásol, nem is annyira a külügyi politika nem érintése, mint inkább a külügyi politika iránya maga, — legalább a tegnapi szavazásból, (Élénk ellenmondás a bal- és szélsőbaloldalon.) legalább azokból, a mik tegnap e részről a más oldalról jövő felszólalás tekintetében mondattak, ez a következtetés nagyon könynyen leszármaztatható. Horánszky Nándor: Gyanúsítás! Pulszky ÁgOSt előadó: Nem gyanúsítás, hanem talán épen a t. képviselő uraknak a saját magatartásuk által kétségessé vált politikai iránya tisztázása tekintetében kívánatos volt ezt az alkalmat felhasználni, (Zaj a baloldalon.), hogy a t. képviselő uraknak módjuk legyen arra nyilatkozni, hogy vájjon még a delegáczióban általuk képviselt nézetek és eszmék most is, a jelen alkalommal is támogatásukra számíthatnak, vagy pedig, hogy azok közé kell őket soroznunk, a kik, a mint mondám, az ország illetékes faktorai és tényezői, a kormány és a jelen országgyűlés nagy többsége által is támogatott és helyeselt külügyi iránynyal szemben állást kívánnak foglalni. De, t. ház, világos ezen kívül, hogy Apponyi Albert gr. t. képviselő úr, a mikor e felirati javaslatot szerkesztette, uem volt tisztában e felirati. . . (Zaj és derültség a bal- és szélsőbalóldaltm. Ralijuk! Halljuk! a jobboldalon.) Én, t. ház, engedelmet, én a magam részéről sohasem arrogáltam magamnak a csalhatatlanságot, de azt egyszersmind a magam részéről a t. ház bármely tagjában, bármily tendeneziái legyenek és bármily állást foglaljon is el ékesszólásán ál és személyének . ulyánál fogva, el nem ismerem. (Helyeslés a jobbóldalon.) Tehát világos, hogy gróf Apponyi t. képviselő úr nem volt tisztában a felirati javaslatában foglaltak végkonzequencziájával ; mert azt látjuk, hogy a követelmény, a melyben ezen váiaszfelirat konkludál, az, hogy a király bocsássa el a kormányt. (Helyeslés a bál- és szélső baloldalon, derültség a jobboldalon.) Ezt a kisebbség részéről teljesen értjük, teljesen alkotmányos követelésnek fogadhatjuk el; de ha azután tovább megyünk, mit tapasztalunk ? (Halljuk! Halljuk.') Annak daczára, hogy ezen országgyűlés gyökereit megtámadja, felirati javaslatában nem azt követeli, hogy ezen országgyűlés ismét oszlattassék fel, és új választásokra, a nemzet véleményének új nyilvánítására adassék alkalom, hanem azt követeli, hogy minden egyéb teendők félretételével, ä választási reformra vonatkozó javaslatok haladéktalanul terjesztessenek elő. (Helyeslés balfelöl.) A t. képviselő urak azt hiszik s azt várják, hogy egy többség, a mely a nemzet akaratából jött ide, (Élénk ellenmondás a hal- és szélső baloldalon.) a mely tudja, hogy gyökerei a nemzet szivéig érnek, minden egyebek félretételével hajlandó és kész lesz oly választási reform tárgyalásába bocsátkozni, a melynek sem irányadó elvei, sem egyéb mozzanataira nézve a ház semminemu oldaláról még határozott tájékozás, határozott útbaigazítás nem adatott, hogy egy bizonytalan és általános felszólításnak engedve, minden egyéb tekinteteket félretéve, oly választási reform esélyeinek latolgatásába fog bocsátkozni ezen tisztelt ház, a melynek eredményei iránt senki e házban, még a t. képviselő ár sem lehet egyáltalán tisztában. Nejátszszunk a nagy programokkal és a nagy szavakkal, (Zaj balfelöl. Helyislés a jobboldalon.) kivált akkor, a mikor azoknak határozott magvát kibontani, meglátni, a közvélemény felvilágosítására a közvélemény előtt feltárni nem bírjuk. A választási reform mindenütt, minden országban a legnagyobb parlaine.iti feladatok közé tartozik. A választási reform minden országban csak ott és csak akkor lehetett jogosiílt, mikor a közvélemény egy nagy, egy tekintélyes része hosszú agitácziók után a jogát arra, hogy az ország törvényhozásában, a melyben esetleg képviselve nincs, képviseltessék, bebizonyította, de a választási reform nem oly jelszó, melyet könnyelműen felszínre dobni, melyet előtanulmány, az ország közvéleményének kellő előkészítése nélkül az ország elé tárni lehetne. (Igaz ! Úgy van! a jobboldalon.) És, t. ház, azt tapasztaljuk, hogy e tekintetben némely részről hangoztatva lett, de meglehetős bizonytalan hangon, az általános és egyetemes választási jognak követelése, de még azon oldalról is bizonyos óvatosság és habozás forgott fenn e tekintetben, és csak egyrészről lett tartaléktalanúl és feltétlenül az követelve; azon részről, a melylyel, úgy hiszem, a t. képviselő úr, velünk együtt, a legkevésbbé kívánja magát azonosítani, azon részről, a mely valóban nem nemzeti czélokat követ, a mely csakis és bevallottan kizárólag kozmopolitikus eszmékért rajong, a melynek részéről a jelen választási kampány alatt is talán tizenkét vagy tizennégy, de határozottan szocziálista jelöltet láttunk állítani. Mikor tehát ez a kérdés oly kevéssé van még megvitatva nemcsak az országgyűlési többség, de a nemzet nagy közönsége által megérlelve, mikor egyáltalában semmi részről azon elleuállhatlan agitácziót, azon ellenállhatlan politikai törekvést és áramlatot nem láttuk, mely az ily reformoknak egyedül adhatja meg jogos alapját és szentesítését, akkor, azt hiszem, legalább is elkorállott, és legalább az előzményekkel összhangban nem álló az ilyen követelések felállítása államunk létérdekeiben, nemzetünk legvitálisabb követelményeivel ellentétben állanak. (Helyeslés jobbfelöl.) Mert mit mond a kisebbségfelirata? Azt, hogy »az államgépezet zavartalan IV'