Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-11

11. országos ülés 1896. deczember 11-én, pénteken. 81 tanúiságot a választásokból azon okokra nézve, a melyek következtében a választás eredménye így alakúit, minthogy tényleg alakúit, a t. kép­viselő urak még most sem vonták le. Meszlény Lajos: Át kell menni oda, az a tanúiság! (Derültség.) Pulszky Ágost előadó: Mert mik ezen okok, t. ház, és mi a levonandó tanúiság ? A választásokból levonandó tanúiság egyszerűen az, hogy a mely párt a választásokba nyilt zászlóval és határozott programmal, a félreértés lehetősége nélkül bocsátkozott be, azon párt azon arányban került vissza a választási urná­ból a képviselőházba, a mely arányban a nemzet valódi érzelmei, a nemzet közérzelmei körében valóban helyet foglalt. (Helyeslés jobbról.) Madarász József: A hatalom, a pénz és furfang! Pulszky ÁgOSt előadó : És nem tagad­hatja a t. ellenzék; hiszen a múlt országgyűlés utolsó ülésében történt arra az ő részükről és a többség részéről is utalás; a kormánypárt, a szabadelvű többség részéről határozott és világos programmot képezett nemcsak annak megtartása a múltban, hanem programmot képeztek e párt tagjainak összes nyilatkozatai is, a melyek a választási idő alatt nyilvánosságra kerültek, és a melyek világosan összhangzók voltak, és talál­koztak a kormány nyilatkozataival, találkoztak azokkal a várakozásokkal, a melyeket a múltból kifolyólag az ország közvéleménye e tekintetben alkothatott. (Helyeslés jobbról.) A függetlenségi és 48-as párt (Halljuk! Halljuk 1 a szélsőbaloldalon.) t. urai részéről szin­tén ki volt zárva a félreértés lehetősége. (Fel­kiáltások a szélső baloldalon: Ne védjen minket!) Kérem, t. ház, én senkit sem védek, tényeket konstatálok. (Mozgása szélső baloldalon. Helyeslés. Úgy van! jobbfelöl.) A függetlenségi és 48-as párt részéről tehát szintén ki volt zárva a félre­értésnek minden eshetősége és alkalma. Ez a t. párt is világos programmot adott és azt tapasz­taljuk, hogy megközelítő mértékben jutott ismét vissza a képviselőház padjaira aízal a program­mal, melyet e tekintetben hirdetett. (Felkiáltások a szélsőbalon: Nem az önök jóvoltából! Félkiáltások jóbbfelől: Est nem is állítja senki!) A néppárt, melyre nézve bizonyára senkisem vádolhatja a kormánypártot konnivencziával, bár nayyon hely­telen izgatással, nem megfontolt és nem kellő­képen alkalmazott eszközökkel, de szintén hatá­rozott és világos programmal indult a választási harczba és minden esetre, hogy nagyobb szám­mal nem került a házba, ezt csak a magyar nép józan felfogásának, (Mozgás balfdöl. Úgy van! Úgg van! jobbfelöl.) nyugodtságának és annak köszönhető, hogy tényleg, a mint láthatjuk, azok az eszközök és az a programm, a melyekkel KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901,1. KÖTET, fellépett, nagyobb körben nem talált visszhangra, de csak oly mértékben, a mily mértékben e nézetek képviseletére ide küldettek. Minden párt tehát, mely nyilt és határozott zászló alatt küzdött a kellő arányban jött vissza av­val az erővel, a melyet az országban valóban képvi­selt. D a azok a pártok, a melyek homályban küz­döttek, azok homályban maradtak. (Mozgás bal­felől. Úgy van! Úgy van! jóbbfelől.) Azok a pár­tok, a melyeknek múltja, a melyeknek a múlt országgyűlésen tanúsított magaviselete, a me­lyeknek az ország elé terjesztett nyilatkozatai kétértelműségnek engedtek helyet, azok a pár­tok az országnak egyenes és világos, határozott czélokra irányuló többségének érzelmei által visszautasíttattak, ezek a pártok megfogyatkozva, vagy megsemmisülve kerültek ki a választási harczból. Volt idő, t. ház, igen, volt idő, mikor a szabadelvűség és a nagy reformok napja az or­szág financziális nagy gondjainak elhárítása és az egyensúly veszélyeztetésének végleges meg­szüntetése után felkelt; volt idő, mikor egyenlő melege a tavaszi verőfénynek hatotta át a ha­zának majdnem minden pártját. (Felkiáltások a szélsőbalról: És a pacsirta csicsergése !) Abban az idő­ben, t. ház, — elfogadom a hasonlatot, mert ezt az éneket, mint kifejezését azon vágyaknak és aspiráczióknak, épen azon ellenzéki padokról hallottuk legszebben, — igen, t. ház akkor, a mikor oly közel állottak, a közjogi kérdés te­kinteteinek figyelmen kivtíl hagyásával, a ház pártjai egymáshoz, hogy alig észrevehető vá­lasztóvonal különböztette meg őket egymástól, volt idő, a mikor a tisztelt ellenzéknek azon részig a melyet Appouyi képviselő úr képvisel és vezérel, szintén napról-napra növekedett az ország közönségének szemében, a mikor az is szimpátiát hódított magának és nagy mértékben és nemcsak azon padokon ülők, illetőleg az azon padokon ülők háta mögött álló országos közönség részéről, hanem azok között is, kik ezen padokat (a jobbóldalra mutat) foglalták el, de azon közönségben is, a melynek képviselői a többséghez tartoztak. Megvolt az az idő s nem is olyan régen volt, a mikor azt hitte az ország közvéleménye, hogy a szabadelvűség és a reformok követelményei épúgy megtestesít­tetnek azon kívánalmak és azon felszólalásokbán, a melyek azon padokról (baloldalra mutat) hang­zanak fel, mint azokban, a melyeket itt (jobbol­dalra mutat) törekednek érvényesíteni. De a mi­kor azután a verőfény ezen napjai elmúltak, mikor a súlyos küzdelmek és megpróbáltatások ideje következett be, akkor egy nagy for­dulat állott be az országos közvélemény­ben akkor az országos közvélemény — és ezt igazolja, a mire az igen tisztelt kép­u

Next

/
Oldalképek
Tartalom