Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-16

202 16. országos Ülés 1896. deczember 17-éji, csütörtökön. egyetlen egy szava sem a nemzet efölötti érzett határtalan örömének a kifejezésére. Nem emlé­kezett meg azért, mert jól tudta, hogy ha ezt megteszi, akkor a korona, tisztán látván, hogy ezen törvényekhez önmegtagadás árán történt hozzájárulása nem volt a nép érdekében. (Moz­gás a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) A korona cselekményei nem tüntethetők fel úgy, mint az önmegtagadás vagy kényszer ténykedései. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Rakovszky István: Tisztelettel hajlom meg az elnök úr szavai előtt, és kijelentem, hogy legkevésbbé sem akartam a király tekintélye irányában szót emelni, de ezen törvények nem elégítették ki a népet, és ki fog tíínni, hogy épen ezek a törvények okozták azt, hogy az országban nyugalom nem uralkodik. (Ellenmondás és mozgás a jobboldalon. Elnök csenget.) Mert, t. ház, mindenütt a hit és vallás megtámadásával kar­öltve jár az alkotmány és szabadság megtáma­dása. (Ellenmondás jobbfelöl.) Akárhogy hangoz­tatják önök, hogy nem úgy van, hivatkozom a Bethlenek, Bocskayak és a kétRákóczy szabadság­harczaira, a melyeket nemcsak a vallás, hanem a szabadság érdekében is vívtak. Hivatkozom II. József idejére, a jozefinizmusra. De a leg­közelebbi időben is van erre példa. Itt van a porosz kulturharcz, a hol szintén megtámadták a vallást és nemsokára hozták a kivételes tör­vények egész sorozatát, következtek a bebörtön­zések, és miután ezekkel czélt nem értek, kö­vetkezett az alkotmány nyilt megtámadása azzal, hogy Bismarck herczeg az 1850-ik porosz al­kotmánynak bizonyos szakaszait hatályon kivííl helyezte. Minálunk is, a mikor a kormány életbe­léptette ezen törvényeket, csakhamar azt látta, hogy a nép felháborodásával találkozik, (Zajos ellenmondás jobbfelöl.) és ekkor nem riadt vissza az alkotmánysértéstől sem. Hasztalan állítja a t. előadó úr, hogy a választási szabadság nem lett megtámadva. Nem akarok erre kitérni. Ha az ellenzék politikai nézetében el is tér egymás­tól, abban egyöntetűség uralkodott, hogy a vá­lasztási szabadság meg lett támadva. (Zaj jobbfelől) De arra hivatkozhatom, hogy a sajtószabadság meg lett támadva. Nem akarok kitérni azon sajtóperekre, a melyekkel a keresztény sajtót üldözik, (Derültség jobbfelöl.) és a melyek legtöbbször felmentéssel végződnek. Hasztalan hivatkozik a t. előadó ár, hogy a szabad gyülekezési jog meg nem lett támadva. Én nem akarom sérteni a t. előadó urat, mert nem szokásom, hogy én, ha valaki állít valamit, azt mondjam, hogy nem igaz, vagy ha nekem azt mondják, egyszerííftn azzal fele­lek, hogy ezt nem vontam magamra, hanem bo­csánatot kérek, előadó úr, mégis csak különösen veszi ki magát az, a szécsényi uradalom urának szájából, hogy nem lett megtámadva a szabad gyülekezési jog, azon szécsényi uradalom urának szájából, a hol legelőször a leggaládabbúl lett megtámadva a szabad gyülekezési jog. (Nagy zaj jobbfelől.) T. képviselőház, a különbség csak az, hogy Németországban nyíltat) támadták meg az alkot­mányt, minálunk titkon, orvul, a törvényes for­mák leple alatt. (Igaz! Úgy van!a baloldal hátsó padjain.) De nagyon csalódott a t. kormány, ha azt hitte, hogy ezen alkotmánysértések egészen lekötik a mi figyelmünket és szem elől tévesztjük azon nagy czélokat, melyeket kitűztünk, csalat­kozik, ha azt hiszi, hogy ezen kegyetlenségekkel, üldözésekkel minket megtörnek. Mi megtörve nem vagyunk, mi megtörni nem engedjük ma­gunkat. (Derültség jobbfelől.) Mi folyton és folyvást fogjuk az egyházpolitikai törvények revízióját követelni, és követelni fogjuk ezt e teremben, és követelni fogjuk künn. Ebben minket semmi­féle erőszak, gúnyolódás vagy közbeszólás sem fog megakadályozni. Mi meg fogjuk tenni kö­telességünket és nem fogjuk fürkészni, vájjon mások megteszik-e kötelességüket, mert bennünk fog élni az az erő, hogy ezt megteszszük a nép legszentebb ezéljaiért, (Ellenmondás jobbfelől.) a hitért, a keresztény családért és az ország ke­resztény jellegéért. (Zaj.) Mi ezt meg fogjuk tenni szeretetből a mi hitünk iránt, hu ragasz­kodásból a vallásunk iránt és azért, mert ezt a kötelezettséget ránk ruházták a választóink, ezért Marsovszky barátom felirati javaslatát elfogadom és tárgyalásra ajánlom. (Éljenzés a biloldal hátsó padjain.) Meskó Lászlő: T. ház! Részletesen kíván­ván nyilatkozni, engedélyét kérem a t. háznak, hogy beszédemet holnap mondhasam el. (Felkiál­tások jobbfelől: Ma ! Ma! Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, uraim. A t. képviselő úrnak jogában vari kérést előter­jeszteni a házhoz. T. ház! A bázelnézéssel volt egyszer az egyik, máskor a másik oldalon ülő képviselő úr iránt; ajánlottam is, de ma már nem ajánlom, mert még igen nagy a fel írottak száma, az idő is halad ; ma még fél kettő sincsen, ennélfogva # a háznak nem ajánlhatom ezt. (Zaj balfelöl.) A ház határozatától függ, megengedem, s ha kívánják a t. képviselő urak, szavazásra bocsátom a kérdést. (Felkiáltások-. Ma!) Azt gon­dolom, látják a képviselő urak, hogy a ház ma akarja meghallgatni a beszédet. (Helyeslés.) Meskó László: T. képviselőház! Mielőtt beszédem tulajdonképeni tárgyára áttérnék, előt­tem szóló képviselőtársam beszédére vonatkozólag annyit kívánok megjegyezni, hogy egyáltalán nem osztozom abban a felfogásban, a melyet ő

Next

/
Oldalképek
Tartalom