Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-16

198 16. országos ülés 1898, deeneitiber 17-én, csütörtökön. vezérlete alatt álló pártnál még ilyenről sem volt szó. Bejelentem azt a tényt, hogy midőn a választási harez megindult, az első sürgönynek 50 krajczáros árát utalványoztuk a központ pártkasszájából és ez nem volt abban a helyzetijén, hogy azt kifizethesse. (Élénk derültség és felkiáltások jobhfelöl: Hát mégis volt pártkassza!) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon i Polónyi Géza: Tiszta dolog, t. képviselőház, hogy minden politikai párt tart fenn klubot; ennek költségeit a mennyország nem fedezi, ezt a képviselők szokták fedezni. Ilyen kassza volt. De most választási kasszáról beszélek, és ha egy miniszterelnök feláll, a nélkül, hogy e tekintetben tájékoztatva lenne és megvádol egy pártot, hogy saját bűnét leplezhesse azzal, hogy az is ilyen eszközökkel dolgozott: ez röviden a czinizmusnak olyan foka, mely a mai sülyedt parlamenti tekintélyhez teljesen méltó. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: T. ház!, . . Elnök: Kérem, előbb kért szót Kossuth Ferencz képviselő úr, minthogy ő meg volt említve. Kossuth Ferencz: T. ház! Az én nevem meg lett említve, mint pártvezérnek és mint pártelnöknek a neve, és ha jól értettem a t. miniszterelnök urat, azt mondta, hogy ez a párt is csak úgy intézkedett és rendelkezett a választások alatt, mint a kormánypárt és hogy ennek a pártnak is volt pártkasszája, a melyet arra használt fel, hogy ennek a pártnak a tagjait a választásoknál támogassa. Én kinyilatkoztatom, hogy ennek a pártnak egy krajczárnyi kasszája sem volt olyan, a melyet ezen czélra használt volna fel. (Úgy van! a széls'ó baloldalon.) Nincs jogom a házszabályok szerint ez alkalommal többet mondani, csak azt jegyzem meg, hogy csodálkozással hallottam azt ma és azt hiszem, először történt meg az országházban az, hogy Magyarország miniszterei' öke bevallotta azt, hogy pénzzel dolgoztak a választásnál. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez törvényellenes dolog és a törvény szava és szelleme ezt világosan tiltja, sőt bűnnek jelenti ki. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Horánszky Nándor képviselő urat illeti a szó. Horánszky Nándor: Én szorosan személyes kérdésben kívánok szólani, . . . (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Elnök: (Csenget.) Lukáts Gyula képviselő urat rendre utasítom; ismételten zavarja a rendet. (Helyeslés jobbfelől.) Horánszky Nándor: ... a mennyiben a t. miniszterelnök úr az ő beszédében megemlítette a szepsi választókerületet is és ezen választókerület választási elnökének az eljárását, olyasvalamit mondván, — a homályban nem tudtam kivenni, — mintha az ottani választási elnök valami diffikultálható dolgot követett volna el, a mely esetleg a választás eredményét alterálhatta volna. Az, a mit körülbelül a miniszterelnök úr mondott, annyi volt, hogy a választási elnök valami lakmározáshoz nem engedte oda a választók táborát. Éin t. képviselőház, a választásnál magam ott nem voltam és először hallok most olyasvalamit, a mi ezen választásnát az elnöki eljárást észrevételre méltóvá tehetné. Igyekezni fogok azonban magamat informáltatni minden irányban és biztosítom a miniszterelnök urat, hogy az ott történtek felderítésével nem fogok adósa maradni. Csak ezt akartam ez alkalommal megjegyezni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: (Csenget.) Kérem, foglalják el helyöket. Az ülést újra megnyitom. Lázár Árpád jegyző: Gróf Benyovszky Sándor! Gr. Benyovszky Sándor: T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) Örömmel konstatálhatom, hogy pártunk felirati javaslata országszerte igen kedvező megítélésben részesült, (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nagy sajnálkozásomat kell azonban kifejeznem, hogy a túloldalon levő t. képviselőtársaim pártunk programmjával sehogy sem tudtak megbarátkozni. Pártunk programmja ellen ezeket az ellenvetéseket és kifogásokat hozták fel. (Halljuk! Halljuk!) A túlsó oldal egy része azt mondja, hogy mi nem vagyunk igazi politikusok, mi idealisták vagyunk és pártunk programmja elérhetetlen utópia; másik része pedig pláne azt a kifogást hozza fel pártunk programmja ellen, hogy az még hazánk jövőjére nézve is veszélyes. Ok így okoskodnak: Kis nemzet lévén, környezve vagyunk hatalmas nemzetektől; azonkívül idegen elemek, idegen nemzetiségek által; ha egyszer megszűnnék a kapcsolat Ausztriával, ez még állami fennállásunkat és létünket is koczkáztatná. Ezen ellenvetésre, illetőleg kifogásra elég azonban azt előhoznom, hogy ezen ellenvetés, ezen kifogás egyáltalában nem áll; (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert hiszen, ha kivívnák hazánknak függetlenségét, azáltal sem a szövetség, sem a jó szomszéd viszony Ausztriával meg nem sztínnik. Ellenkezőleg: a jelenlegi rossz szomszédsági viszony, — mert a jelenlegi szomszédsági viszonyt, azt hiszem, valami jónak mondani nem lehet, (Úgy van I a szélső baloldalon.) mert sem az osztrák minket nem szeret és mi