Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-14

M, országos ülés 1896. deezember 15-én, kedden. 151 ellen a mi pártunk mindig tiltakozott és fennen fogja lobogtatni azt a zászlót, a melyre a választási jog kiterjesztése van írva. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) A választási jogról beszélvén, lehetetlenség, hogy pár szóval és kellő rövidséggel — mert már volt alkalmam a képviselőházban a visszaélésekről nyilatkozni — ne szóljak arról a korrupczióról, a mely ebben az országban felütötte fejét. Az ideát különben arra, hogy a korrupczióról beszéljek, egy tegnap elhangzott beszéd adta meg, mert mondhatom, hogy én még ügyesebben, szebben, mesterségesebben összeállított és tetszetősebb beszédben sohasem hallottam a korrupcziót védeni, mint azt tegnap Ábrányi Kornél t. képviselő úr tette. (Derültség a szélsőbalon.) Azon kezdte beszédjének a korrupczióról szóló részét, hogy tagadhatatlanul van Magyarországon korrilpczió, azonban ha ezen segíteni akarunk, az első, hogy ne igyekezzünk azt rossz szemüvegen át nézni és arra is ráfogni, hogy korrupczió, a mi nem az. Ez igaz, de ha egy ország, mely a korrupcziótól menekülni akar, talán szigorúbban bírál is meg egy cselekményt lehet, hogy ez sokaknak érdeke ellen van, de az ország érdekéuek tesz szolgálatot. De akadnak emberek, a kik a létező korrupcziót is el akarják tagadni és enyhébben akarjak feltüntetni, az ily irányzatok épen a legnagyobb melegágyai n korrupcziónak. (Úgy van ! a szélső baloldalon) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy ha a korrupczió igazán úgy állana, mint a hogy itt különösen az ellenzék padjain mondottuk, akkor jobb volna hallgatni, jobb volna — saját szavait idézem — lemondani a nemzet jövőjéről. Hát bizony t. képviselő úr, nagy a korrupczió; azt hiszem: tudja. (Derültség a szélső baloldalon.) De ebből nem az következik, a mit ő akar, hogy hallgassunk; mi beszélni fogunk a korrupczióról s üldözzük azt Akkor a mikor mi a korrupczióról beszélünk, kötelességet teljesítünk, mikor tudjuk, hogy — fájdalom — a hivatalos társadalom tényleg korrumpálva van, és ha ezt felhozzuk, azzal még nem törünk pálczát az egész nemzet felett. A nemzet másképen gondolkodik mint Ábrányi úr; és minket épen azért küldtek ide, hogy a nép nevében tiltakozzunk a korrupczió ellen. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy a korrupcziót nem úgy kell támadni, mint azt ezen az oldalon teszik, mert hát az nem olyan, mint a szú, a mely úgy lassan láthatlanúl őrli meg a fát, hanem olyan, mint a kúszónövény. Ezt én is elismerem, mert tapasztaltam, hogy rendesen a korrupcziót azok szokták Magyarországon terjeszteni, a kik méltán hasonlíthatók a kúszónövényhez. (Úgy van! a szélső báloldalon,) Érdekes dolog volt különben a képviselő úr tegnapi beszédében az a rész, a mely engem azon kijelentésre késztetett, a mit az előbb mondottam, hogy soha még ügyesebben, tetszetősebb szavakkal nem hallottam a korrupcziót védelmezni. 0 tudniillik a korrupcziónak a létezését, keletkezését össze igyekezett vegyíteni a szabadulvfcéggel és a régi konzervativizmussal. Méltóztassanak a tegnapi beszédét, ha valaki ezt a fáradságot akarja venni magának, elolvasni és meg fogják látni a következő kijelentéseket: azt, hogy 1848-ig, míg a konzervativizmus uralkodott, tagadhatlanúl kevesebb volt a korrupczió; de nyomban, nehogy ez által a koozervativek maguknak valamivel többet, magyarázzanak ki, mert úgy látszik, újabb szabadelvű irányban óhajtotta magát kedvezően bemutatni, rögtön hozzátette : ha azonban ma a konszervativek jönnének uralomra, akkor bizonyára az a korrupczió sokkal nagyobb lesz és annak az is eredménye lenne, hogy stagnáczió állana be, mert mindaz a haladás, a mi a szabadelvííség alatt látható volt, megsemmisülne. T. képviselőház! A korrupczió megvan; hogy honnan eredt, nem kutatom, elég az, hogy megvan. Ennek az országilak az európai népcsaládok között csak akkor vau létjogosultsága, ha minden irányban az erkölcsi érdeket képviseli; már pedig a korrupcziót minden irányban a tiszta erkölcscsel lehet kiirtani é-i annak egyedüli módja az, hogy önmagukon kezdjük. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azokat az embereket, a kik a társadalmi és politikai téren szerepet akarnak vinni, és a kik ezen szerepre a korrupczió által akarnak igényt szerezni, le keli arról a térről szorítani, és mindig csak a tisztesség, mindig csak a becsület az irányadó. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Nem tudom, mi czélból, mi érdekből tegnap a képviselő úr még ellenünk, ezen párt ellen is igyekezett erős vádat emelni. Azt mondotta többek között, hogy a reakcziónakjiem csak azok tesznek szolgálatot, a kik a szabadelvűség nyilt ellenségeinek vallják magukat, de azok is, a kik oly közjogi programmot képviselnek, a melynek érvényesítése rázkódtatásokkal jár nemcsak a közjogi rendben, de Európa egyensúlyában is. E feltevést a leghatározottabban visszautasítjuk. (Igaz! Úgy van! a szélső bololdalon.) Ez a párt minden alkalommal tiltakozott ellene, hogy bármely irányban zavart akarunk előidézni. Igaz, hogy ez a párt, — ha zavart idézne elő is e törekvése, — még akkor is megmaradna e törekvése mellett, mert ez a törekvés szent. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tudjuk azt, hogy igenis sokan félnek a mi törekvéseinktől, mert vannak emberek, a kik. ha Ma-