Képviselőházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-13

134 13, országos ölés 1890. deczember 14-én, hétfőn. nemcsak Magyarország, hanem a dualizmus ellenségeit is; látjuk a reakezió titkos és nyílt támadásait; látjuk azokat az aberrácziókat, melyek Ausztriát már sokszor sodorták először a természetellenes politika, azután pedig a katasztrófa felé. És ez aberrácziók közt feltámad az a fantóni, mely a dualizmusban csak a magyar állam erősödését látja, a szabadelvűségben pedig a kozmopolitizmus védelmét. Nem csoda tehát, ha azon európai egyensúly helyett, mely a protestáns uralkodóval bíró Németország és a pápa világi uralmával ellentétes Olaszország között kötött szövetségből merít erőt, oly egyensúlyt keres, mely Ausztria misszióját nem abban látja, hogy az alkotmányos szabadság irányában fejlődjék, hanem hogy katholikus szláv állammá legyeis, melynek hiveiíü Magyarországon a faji rokonságnál fogva meg lehetne nyeri az orthodoxokat és a katholikusok egységénél fogva a magyarok egy részét. Mit törődik ez irányzat azzal, hogy Magyarországot a keleti kérdés folytatásául dobja oda ? Mit törődik a dinasztia érdekeivel, mely a dualizmushoz van kötve, és a mely azt kívánja, hogy a koronával egyesűit államok ne egymás ellen, hanem egymás mellett fejlődjenek? Olyan ez irányzat, mint a vak Sámson, a ki vak gyűlöletében nem törődött a saját életével sem és magát is a romok alá temette. Ne ott keressük tehát az összefiiggé seket, a hol azok nincsenek, vagy ha vaunak is, csak pókhálószerűek, hanem oda nézzünk, a hol az összefüggések megvannak, vagy igen vastagon készülnek meglenni és ha egyszer a tápláló középpontot megtalálták, polyp- karokként nyúlnak szét. Ez összefüggéseket a közvélemény erejével meggátolni nem lehet. E polypkarokat míg a czélt meg nem ragadták, a törvény pallosával lenyesni nagyon könnyű; de a veszély akkor áll be, ha később ismerik fel a helyzetet, a helyett, hogy előrelátók lettek volna. Igaz, hogy nincs okunk sem félni, sem megijedni, mert a vak gyűlöletnek bármilyen nagy ereje van is a rombolásra, de van egy nagy gyengesége, a melynél fogva könnyű vele megküzdeni. Ez a nagy gyengesége pedig az, hogy csak egy veres posztónak megy neki s nincsen olyan verem és árok, a melybe bele nem szaladna, ha a veres posztót tartják eléje. (Nagy zaj.) De ez minket arra int, hogy mi se adjuk át magunkat a vak gyűlöletnek, nehogy hasonló sorsra jussunk. Nincs okunk félni és megijedni azért sem, mert ilyen alattomos intrikákkal soha sem lehetett a világtörténelem irányát kizökkenteid, vagy egy nemzet történeti fejlődését meggátolni, ha a [nemzet történelméből két szó ki volt törölve. (Nagy zaj.) ez a két szó: véletlenség és meglepetés. (Zaj.) Ha tehát sem véletlenségnek, sem meglepetésnek kitéve lenni nem akarunk, akkor az a feladatunk, hogy nyugodt és normális viszonyokat teremtsünk, és hidegvérünket el nem veszítve, az akadályokat, melyek ennek útjában állanak, ha nem is egyszerre, de legalább is gyors egymásutánban igyekezzünk az útból elhárítani. (Nagy zaj a baloldalon.) Ezen akadályok sorrendjében elsőnek és legfontosabbnak tartom: a gazdasági kiegyezést Ausztriával és főként a quótát. (Halljuk! Halljuk ! a haloldalon.) Főként a quótát, mert, hogy a vámés kereskedelmi szerződést megkössük, vagy meg ne kössük: ez fenn van tartva nekünk; de a quótát egy bizonyos ponton túl el kell fogadnunk még akkor is, ha nem egyeztünk bele és bele kell egyeznünk, ha nem is fogadtuk el. fÉlénk felkiáltások a szélsőbalon: Ohó!) Ha a király, ha a korona döntött: akkor az az eset áll elő, hogy bele kell nyugodni, akárhogy dönt, még iia nem is fogadtuk el. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Ivánka Oszkár: Azt azonban nem szabad szupponálni, hogy a király igazságtalanul dönt. (Nagy zaj.) Ábrányi Kornél: Tehát a quóta, az a fegyver, a melyet a mi mellünknek szegezhetnek és pedig nemcsak vak gyűlölettel, hanem hideg számítással és tervszerűséggel, (Nagy zaj a szélsií haloldalon.) mert ezt a fegyvert nemcsak a mi mellünknek szegezik, hanem ugyanakkor az uralkodó mellének is, mert ha Magyarország és Ausztria egymással megegyezni nem tudnak, akkor az uralkodónak kell köztük igazságot tenni. (Nagy zaj.) Azonban ellenfeleink akkor, a mikor mellünknek szegezik a fegyvert, a pénzügyi és gazdasági szempontokon kivűl politikai hátvédről is gondoskodnak, mert erkölcsi tanuúl hívják fel egész Európát, a mely látta Magyarország fejlődését a 153 milliós kölcsöntől kezdve a 3

x

/2 százalékos rentéig, a mely látta vasutaink fejlődését az első vasúti kölcsöntől kezdve a földalatti vasiítig, a mely Bécsnek ma még nincs; (Nagy saj a szélső baloldalon.) erkölcsi tanuúl hívja fel egész Európát, a mely látta a magyar ezredéves kiállításon Magyarország haladását és abban Magyarországon a, magyar gazdasági viszonyoknak nagy fellendülését. Wittmann János: De nem látta a telekkönyveket ! • Ibrányi Kornél: Igaz, hogy azok, a kik ezt látták, nem nézték meg a paloták mellett a telekkönyveket, nem nézték meg a kiállításon a föld kitűnő minősége mellett a földet terhelő jelzálogadósságokat, nem nézték meg a viruló ipar és kereskedelem láttára a takarékpénztárak és bankok váltótárczáit, hogy 470 milliós budgetje megett mily óriási adók terhelik az adózók vállait; nem tudják, mi volt 67-ben Magyar-