Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-650

650. országos ülés 1896. szeptembw 9-én, szerdán. 91 tenni a törvénynek és különösen ennek ilyen részletekbe menő ismerését, meg kell őt óvnunk azon lehetőségtől, hogy bizonyos jogaitól csak azért essék el, mert ő a törvény idevonatkozó intézkedéseit nem ismeri. Ezen intézkedés a legtöbb esetben holt betíí marad, ha arra a jogra, a mely ebből kifolyólag minden terheltet megillet, a. terhelt figyelmeztetve nem lenne. Épen azért tiszteletteljesen azon módosítást ajánlóra, hogy a második bekezdéshez toldassék hozzá: »Ezen jogaira a terhelt kihallgatás előtt figyelmeztetendő.* (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Erdély Sándor igazságügyminiszter: A mi az indítvány éidemét illeti, az tulajdon képen a javaslat 9. §-ában benfoglaltátik, a mennyiben ez így szól (olvassa): »Az eljáró hatóságok és hatósági közegek kötelesek a terhelő és súlyosító, valamint az enyhítő és mentő körülményeket egyenlő gondossággal figyelembe venni. Kötelesek továbbá a terheltet az őt megillető jogokról és a megengedett perorvoslatok használásáról azokban az esetekben is felvilágosítani, melyekben ezt a törvény kifejezetten nem rendeli.* Azt hiszem, ezzel szemben az indítvány felesleges és azt elfogadni nem szükséges. Mérey Lajos: Csak azt kívánom kijelenteni, hogy ezen magyarázat engem teljesen megnyugtatván, módosításomat visszavonom. Elnök: E szerint a módosítvány visszavonatván, kimondom, hogy a 132. §. változatlanul elfogadtatott. Sehóber Ernő jegyző (olvassa a 133. és 134, §-okat, mely eh észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 135. §-t). Lakatos Miklős jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Ezen szakasznak intézkedései helyesek, a mennyiben eltiltják a jövőben azon néha bizony előforduló lehetőséget, hogy a terheltnek olyasvalami mondassék a kihallgatás alkalmával, a mi magában a bűnperben a tényeknek nem felel meg. Ámde én a gyakorlatból egy pár esetre emlékezve, egy toldást ajánlok azért, mert tanuja voltam nem egyszer végtárgyaláson oly esetnek, midőn a végtárgyalást vezető elnök a vádlottnak azt mondta, hogy hiába tagadja ezt vagy azt, mert hiszen már a tanuk a vizsgálat folyamán bebizonyították, holott ez valóban nem történt, sőt volt olyan esetem is, hogy az elnök ezen kijelentését maguk a tanuk a végtárgyaláson megczáfolták és így a vádlott felmentetett. El kell tehát tiltani a kihallgató közeget nem csupán attól, hogy a be nem ismert tényt beismertnek, hanem attól is, hogy a be nem bizonyított tényt bebizonyítottnak állítsa a terhelt előtt. Módosítványom tehát az, hogy a 135. §. hatodik sorában e szavak elé: »van véve« még hozzátétessék: »vagy be nem bizonyított tény bebizonyítottnak«. Az utolsó bekezdés továbbá a felébb való hatóságnak a közszolgálati titoktartás alól adandó felmentéséről szólva, megfeledkezik intézkedni a 205. §. második pontjában foglalt egyénekről, a kiknek nem felebbvaló hatóság, hanem például ügyvédnek az ügyfél adja meg a felmentést a titoktartás kötelezettsége alól. Ajánlom tehát, hogy e bekezdésben a »katósága<' után tétessék: »illetve megbízója«, mert a 205. §. második pontja a megbízóról szól. Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha nem, a vitát bezárom. Chorin Ferencz előadó: A második módosításra megjegyzem, hogy e szakasz csak a közszolgálati viszonyban levőkről intézkedik, tehát nem azon relatív felmentő okokról, melyek miatt ügyvédek, orvosok, lelkészek hivatalos állásuknál fogva tudomásukra jutott körülményekre nézve bizonyos feltételek alatt felmentessenek a tanúságtétel kötelessége alól; ez egy későbbi szakaszban van szabályozva, s ha e tekintetben aggályok vannak, ezekkel ott foglalkozhatunk. így tehát feleslegesnek találom a módosítást. A mi az első módosítást illeti, a 135. §. második bekezdéséhez hozzá kívánja tenni a képviselő úr, hogy nem szabad be nem bizonyított tényt bebízonyítottnak állítani. Ha a ház azt hiszi, hogy e bekezdés világos intézkedésén kívül még valami útmutatás szükséges a bírónak, ez ellen elvileg ellenvetésem nincs, (Helyeslés ) bár azt hiszem, hogy ez benne volt az eredeti diszpoziczióban, de az aggályok eloszlatása végett nem ellenzem az első módosítás elfogadását. Mérey Lajos: T. ház, az előadó úr felvilágosítása után, tekintettel arra, hogy a 205. §-nál intézkedés történik, visszavonom második indítványomat és csak az elsőt tartom fenn. Elnök: Következik a határozathozatal. Méltóztatnak szavazást kívánni? (Nem!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a tisztelt ház a 135. §-t Mérey Lajos képviselő urnak a második bekezdésre vonatkozó, vissza nem vont módosítvány a értelmében fogadja el. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 136. és 131. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 138. §-t). Visontai Soma: T. ház! A 138. §. szerint már a nyomozás és vizsgálat folyamán lehet szembesítést eszközölni. Igen helyes lélektani alapokon ment át a gyakorlatba, hogy a szembesítés csak a kontradiktórius eljárás során és kellő ünnepélyesség mellett eszközöltetik, midőn már vádló és védő jelen vannak a főtárgyaláson. Hisz a szembesítés, mint lélektani eszköz, kiegészítése a bűnvádi eljárás által adott ÍJ*