Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-647

&Í7. országos ülés 1896. szeptember 3-án, csütörtökön. 27 kodást a járásbíró és két népbíró együttes ítélkezésére akarja bízni, úgy, hogy a tárgyalás és ítélethozatal a járásbíró es két népbíróból álló bíróságból fogna gyakoroltatni. A különvélemény ezen álláspontját a bizottság nem fogadja el és nem ajánlja a háznak elfogadásra jogi és jogpolitikai indokokból. Azon vidéki központokban, a melyekben a járásbíróság működik, még nagyon gyér azon elem, a mely gazdaságilag elég önállósággal birna, politikailag pedig elég biztosítékot nyújtana arra nézve, hogy az ítélkezést az igazságszolgáltatás érdekeinek megfelelően legyen képes gyakorolni. Számos járásbíróság területén állami szempontból elég megbízható, az állami nyelv ismeretével biró elem nem áll rendelkezésre s így teljesen ki van zárva, hogy járásbírósághoz utasított bűncselekmények felett a népies elem széles rétegei az ítélkezéssé] megbízhatók lennének. Á járásbíróság előtt tárgyalt kisebb súlyú bűnügyek száma oly nagy, a rendelkezésre álló megbízható elemek száma pedig oly csekély, bogy a járásbíróság székhelyén lakó értelmesebb elemre a bíráskodásban való részvétel gazdaságilag elviselhetetlen terheket róna. Ehhez járulnak nyomatékos szervezeti és igazságügyi akadályok. A járásbíróság ítélete úgy a j°gf mint a ténykérdésben felebbezhető a törvényszékhez, mely r,z ügyet újból tárgyalja., ha kell, újabb bizonyítási eljárást vesz fel. A törvényszék, mely tisztán szakbírókból áll, felülvizsgálna tehát oly ítéletet, melyet szakbírák és laikusok együttesen hoztak. Egy és ugyanazon bűncselekményt tehát a másodfokban oly bíróság vizsgálna felül, mely az alsóbíróságtól összeállításában alkotó elemeinél fogva teljesen elüt. A népbírák fúziója a járásbíróval káros volna a jogszolgáltatásra, lassítaná az eljáiást és oly feladatot róna a nép bírákra, a melyekre azok abszolúte képtelenek. Esküdtbíróságoknál a funkcziók helyesen meg vannak osztva bírák és állampolgárok között, a per vezetése, a bizonyítási tények feltárása, a törvény alkalmazása a bírákra van bízva, az esküdtek feladata ellenben az előttük bírói kontrol] mellett feltárt bizonyítékoknak szabad mérlegelése alapján a bűnösség kérdését megállapítani. A népbíróságnál ezek a funkcziók mind egyesülnek és a szakbírák, valamint a laikus elem által együttesen gyakoroltatnak. Ezen természetellenes egyesülésnél csak két eset képzelhető; vagy alárendeli magát a népbíró a szaktudós tekintélyének, akkor működése felesleges, ha pedig a pervezetés és a jogkérdésekben önálló véleményt nyilvánít, akkor az igazságszolgáltatás egyöntetű menete a legnagyobb rázkódásoknak volna kitéve. A népbíróság Németországból importált intézmény, melylyel ott 1874-ben az esküdtbíróságot helyettesíteni akarták, s miután ez a kísérlet kudarczot vallott, azzal fedezték a visszavonulást, hogy a népbírákat a járásbíróság elé utalt intézményekre alkalmazták. Idegen elemet vinne be igazságszolgáltatásunkba, mely nálunk a kellő előfeltételek hiányában soha gyökeret nem verhetne. Ez okból az eszme a bizottságban viszhangra nem talált. Tisztelt ház! Itt befejezhetném előadói beszédemet, ha az ügy érdekében még két ellenvetésre nem kellene reflektálnom, melyekre támaszkodva a javaslat ellenzői a közvéleményt befolyásolni, a javaslat tárgyalását meghiúsítani törekszenek. Az első ellenvetés az, hogy a javaslat törvényhozási tárgyalásra kellően előkészítve nincs, a másik, hogy az életbeléptető törvény, különösen az esküdtszéki hatáskörről szóló törvényjavaslat még nem fekszik a ház asztalán, már pedig azok annyira összefüggnek magával a perrendtartással, hogy csak együttesen — junktim — tárgyalhatók. A mi az első ellenvetést illeti, annak teljes alaptalansága annyira szembeötlő, hogy elég lesz arra csak néhány szóval reflektálni. A büntető-törvéayjavaslat első tervezete 1882-ben készült. A javaslat felett élénk eszmecsere indul meg jogászkörökben és a sajtóban. Á tervezet felett az igazságttgyminiszter ankétet tart

} az ankét határozatai szerint a tervezetet annak szerzője újból átdolgozza s az 1886-ban, mint második tervezet jelenik meg. 1888. deczember 10-én Fabiny Teofil igazságügyminiszter a bűnvádi törvényjavaslatot a képviselőház elé terjeszti. Az előterjesztett törvényjavaslat több ideig közkézen forog, míg Szilágyi Dezső igazságügyminiszter, főleg az esküdtszékek hatáskörére való tekintettel, azt átdolgozás czéljából vissza nem vonta. Már 1890. évben tervezet készül az esküdtbíróság előtti eljárásról. Szakférfiakból alakított szaktanáeskozmány megvitatja. Ezután az egész javaslatra nézve több elméleti és gyakorlati szakférfiú véleménye kívántatott be s ezek felhasználásával Szilágyi Dezső, mint igazságügyminiszter i\ javaslatot teljesen átdolgozza. 1892. deczember havában hivatott össze kiváló szakférfiakból álló ankét, mely az igazságügyminiszter elnöklete alatt véleméuyt mond a bűnvádi eljárás főbb elveiről, 1893. év január havában az igazságügyminiszter hattagú szövegező bizottságot alakít, mely az ő elnöklete alatt hat hónapig működik és a javaslat szövegét végleg megállapítja. 4*