Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-647

18 847. országos Blés 1896. szeptember 3-án, csütörtökön. Polónyi Géza: Bújósdit játszanak ! Ugron Gábor: . . . bujkál a kormány és a quóta-bizottság tehetetlenül áll ott a tárgyalások termében. (Úgy van! Ügy van ! a szélső baloldalon.) Kinek lesz ebből megaláztatása ? Senkinek másnak, mint Magyarországnak, (Úgy van! a szélső baloldalon.) mert épen ez az összhang hiánya és a vezetésnek nem létezése, a kormánynak ez a félreállása, a mely kormány mindenbe belekotnyeleskedni szokott, a mihez ninesen joga, és mindabba beleavatkozik, ott pedig, a hol kötelessége volna helyt állani, irányt adni, ott távol áll, ez az, a mi odavezet Magyarországnak vereségéhez, pedig Magyarországnak közügyeiben különösen nemzetközi ügyeiben azért van kormánya, hogy a vereség épen az ügyek ismerésénél, a kormány vezetésénél fogva elháríttassék. Én előre is felelőssé teszem a kormányt, hogy ba a quóta fel fog emeltetni, mert tisztán az ő hanyag vagy perfia eljárásának következése lesz az. (Úgy van ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) A pénzügyminiszter úr röviden annyit jelent ki a vám- és kereskedelemi szerződésről, hogy abban már nagyjában megállapodott . . . Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, jelenleg az a kérdés itt a ház napirendjén, hogy a miniszteri előterjesztésnek előzetes tárgyalása végett mi történjék. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Maga a miniszteri előterjesztés érdemleges tárgyalása ma nincs napirenden, (Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) arra nézve a ház külön fog intézkedni. (Zaj.) Ezért kérem a képviselő urat, hogy a főkérdéshez legyen szíves magát tartani. Ugron Gábor: A ház t. elnöke indítványt tett, hogy ez a költségvetési javaskat a pénzügyi bizottsághoz tétessék át, és hogy a háznak ezt az elhatározását kinyerje a miniszter úr, hogy a költségvetési tervezetet a ház a pénzügyi bizottsághoz küldje tárgyalás végett, szükségesnek tartotta ezt a miniszter úr indokolni. Én pedig fogok egy másik indítványt tenni és azt én is szükségesnek tartom indokolni. (Élénk helyeslés a smélső baloldalon. Mozgás és ellenmondás a jobbóldalon.) Elnök (csenget): Kétségkívül joga van a képviselő urak közül akárkinek az előzetes tárgyalásra nézve más indítványt tenni, de a ház rendjével nem egyeztethető az össze, hogy a miniszteri előterjesztés érdemleges tartalma most tárgyaltassék. Ez a ház rendjével ellenkezik. (Helyeslés jobbfelől. Zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Hisz nem tudja, hogy milyen indítványt fog tenni! Elnök : Polónyi Géza képviselő urat rendreutasítom. (Zaj a szélső baloldalon.) Tessék folytatni. Ugron Gábor: A miniszter úr nagyon röviden tér át a vám-és kereskedelmi szerződésre, bízik annak jcvoltábau és majd valamikor meg fogjuk mi azt Ítélni; de ugyanezen előterjesztés mellett a miniszter úr egész sorozatát adja elő azon kiegyezési kérdéseknek, a melyekre nézve megállapodásra jutottak. Ilyen megállapodásnak jelentette ki a miniszter úr azt, hogy Magyarország kormánya kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy az autonóm tarifa iránt ezután fog tárgyalást kezdeni és annak megváltoztatására nem fog a szerződésnek lejártáig semminemű lépéseket tenni. Bocsánatot kérek, Magyarországnak vannak oly vám- és kereskedelmi szerződései, a melyekben ki van mondva, hogy az azokban felállított tarifák meg nem változtathatók a szerződés tartama alatt; de épen az autonóm tarifánál fogva vannak Magyarország kötött szerződéseinek oly tarifatételei is, a melyek 1903 előtt is megváltoztathatók. Minden olyan tárgyalások ellen tehát, melyek arra vezetnek, hogy az államnak ezen joga korlátoztassék, én itt e helyről kötelességemnek tartom tiltakozni. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Továbbá tiltakozom itt erről a helyről, hogy a magyar vasutaknak díjszabási joga színleg és látszatban mint önálló autonómiájában megtartottnak mondassék ki, de ugyanakkor oly szerződések köttessenek, a mely szerződések megkötésénél fogva bekövetkezik az, hogy a magyar államvasutak saját tarifájukat egyes esetekben nem képesek önállóan megállapítani, mert ezen szerződések korlátai közt az osztrákok egyenlő szabványaihoz kell alkalmazkodniuk. Miért vásárolta meg az ország az összes államvasutak vonalait? Azért, hogy a saját ipari és kereskedelmi érdekeinek védelmére önállóan rendelkezhessék a vasutakkal és nem azért, hogy az osztrákok egyenlő díjtételei és szabváuyaihoz kösse akár az átmeneti forgalmat, akár az idegen proveniencziájútárgyakat. (Élénk helyeslés. Úgy van! a szélső baloldalon.) Továbbá közjogilag rendkívül sérelmesnek tartom, a mit egy pillanatig sem hagyhatok szó nélkül, hogy a konzulátusoknál jogunk lesz ezután szakelőadásokat tartani. Magyarországnak az 1867-diki törvényczikkben közös intézményei meg vannak határozva. Azon közös intézményeket magyar pénzen külön nem lehet kibővíteni. Magyarországnak az az érdeke, hogy ha gazdasági, vagy kereskedelmi szakelőadókra, vagy szakértesítőkre van szüksége a külföldön, akkor Magyarország azokat a saját pénzén kiküldi és önállóan alkalmazza; de a közös intézmények a közös minisztériumok keretébe, azok hatósága alá azokat nem oszthatja, mert ez annyi volna,