Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-647

10 647, országos ülés 1896. szeptember 3-án, csütörtökön. tehát nem volna indokolt. Ezek tehát jövőre is benmaradnak és pedig 2,513.000 forintnyi öszszegben, elesnék ellenben a jelenlegi összegből 3,913.000 forint és így megmaradna a költségvetésben egyszer az említett 2,513.000 forint, ehhez jönne a 40 milliós kölcsönnek évi szükséglete, 1,600.000 forint, úgy, hogy jövőre a költségvetés ezen czímen megterheltetnék 4,113.000 forinttal, a mit szembeállítva a mai megterheltetéssel, számszerűleg is 2,313.000 forint kiadási csökkenés fog jelentkezni már 1897. évi költségvetésben. (Helyeslés jobbfelől.) A mi a földmívelésügyi tárezát illeti, ennek szám&zerinti nettoszükséglet emelkedése 1,100.000 forintot tesz, de lesz szerencsém kimutatni, hogy jóval nagyobb összeg bocsáttatik tényleg e minisztérium rendelkezésére. Emelkedik a rendes kiadások és a nyugdíjak szükséglete 786.000 forinttal, az átmenetieknek és a beruházásoknak szükséglete 314.000 forinttal; a rendes kiadásokból esik adminisztratív szükségletek emelkedésére 64.000 forintnyi többlet, a lótenyészintézetekre, beruházásokat és átmenetieket ideszámítva, 161.000 forintnyi többlet, az állategészségügyre és állattenyésztésre 214.000 forintnyi többlet, a gazdasági szakoktatás fejlesztésére, az átmenetiekkel és beruházásokkal együtt, 161.000 forintnyi többlet, a gazdaság különböző ágainak fejlesztésére 16.000 forintnyi többlet, a selyemtenyésztésre átfutó tételként 162.000 forint többlet. Ezen kivííl fel van véve a szőlők felújítására a legújabb törvény értelmében 200.000 forintos tétel, a telepítésre fel van véve 25.000 forint xöbblet, magánosok által létesítendő öntöző-csatornák segélyezésére 50.000 forint többlet, azon kivtíl a foldmívelési miniszter úr tanintézetek fejlesztésére, a mezőgazdasági múzeum létesítésére, a bakteorologiai intézet kibővítésére, egy új kulturmérnökség felállítására, a munkás-statisztikára, vagyis a munkát keresők és adók statisztikájának összeállítására, az állami faiskolák, a budapesti kertészeti-intézet fejlesztésére s több kisebb tételben kisebbnagyobb összegeket, többleteket vesz fel, úgy, hogy állíthatom, hogy a földmívelésügyi tárezáuak alig van egyetlen tétele is, melynél emelkedést ne tapasztalnánk. (Helyeslés jobbfelől.) Ha mindezeken kivííl hozzáveszszük, hogy a földtani intézet felépítése ezéljából a földmívelésügyi miniszter úr részére még egy 400.000 forintos kölcsönből származó hitel is bocsáttatik rendelkezésére, kiderül, hogy az egész összeg, mely a földmívelésügyi tárczának többletként bocsáttatik rendelkezésre ez alkalommal az 1,500.000 forintot meghaladja. A vallás- és közoktatásügyi tárczánál a nettó szükséglet emelkedése 1,946.000 forint, ebből esik a rendesekre és nyugdíjakra 1,230.000 forint; a beruházásokra 769.000 forint többlet, ellenben az átmenetieknél esőiken a szükséglet 53.000 forinttal. A rendes kiadások emelkedéséből a népnevelési szükségletre esik 645.000 forint, az egyházak segélyezésére felvett szükséglet emelkedik 100.000 forinttal; a felekezeti iskolák segélyezésére felvett szükséglet emelkedik 54.000 forinttal; a tisztviselők fizetésére, illetőleg az 1893: IV. törvényczikk végrehajtására szükségelt összeg 68.000 forintot tesz, a törlesztési kölcsönök annuitása emelkedik 109.000 forinttal, a többi 500.000 forint pedig a létező intézetek, iskolák fejlesztésére van szánva, mely összegből az egyetemekre 66.000 forint, gimnáziumokra és reáliskolákra 127.000 forint többlet esik. Az igazságügymiuisztériumnál, t. ház, a netto-szükséglet emelkedik 453.000 forinttal, a melynek legnagyobb része 110.000 forint, egy új tétel, tudniillik az igazságügyi palota építésére fölvett kölcsönnek annuitása, a mely ez alkalommal először jelenik meg a költségvetésben. Ezenkívül az 1893: IV. törvényczikk végrehajtására fölvett többlet te3z 95.000 forintot, a törvényszékek dologi kiadásai emelkednek 40.000 forinttal; a gyűjtő-fogház egész évi kiadásai emelkednek 75.000 forinttal. Végűi a honvédelmi tárczánál a nettoszükséglet emelkedése 548.000 forint, a mennyiben a rendes kiadások és nyugdíjak ugyan 737.000 forinttal emelkednek, mert a csapatszükséglet 643.000 forinttal nagyobb, ellenben az átmeneti kiadások és beruházások apadnak 188.000 forinttal, minthogy az ismétlő-fegyverek és sátrak beszerzése be van fejezve. Ha már most, t. képviselőház, összevonom azokat, a miket a kiadásokról bátor voltam elmondani, akkor kiderül az, hogy a rendes kiadások, a melyek az 1895. évről 1896-ra még 16,300.000 forinttal emelkedtek, ez alkalommal emelkednek 3,888.000 forinttal, az átmeneti kiadások apadnak 1,433.000 forinttal, a beruházások apadnak 529.000 forinttal,a rendkívüli közösügyi kiadás emelkedik 269.000 forinttal; vagyis mindezeket összevonva, a kiadások összesen emelkednek: 2,195.000 forinttal, kereken 2,200.000 forinttal, vagyis nem egészen felével annak az összegnek, a mennyivel emelkedtek 1895-ről 1896-ra. T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Minthogy ebben a költségvetési előirányzatban körülbelül 1,400.000 forint olyan kiadási emelkedés van, a mely korábbi törvényeknek folyománya és a mely tételek egyszerűen beillesítendők voltak ebbe a költségvetésbe, világos, hogy az, miszerint az összes kiadások mégis csak 2,200.000 forinttal emelkednek, csupán az által volt elérhető, hogy — a mint bátor voltam említeni — az üzemek-