Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-655

665. országos ülés 1896. összeköttetés által. Én kívánom, hogy a legrövi­debb vonalon Fiume felé indulhasson a szállít­mány és előttem ez a főfontosságú e vonalra nézve. Legyen bárkinek konczessziőja. Én ezt nem tudom, nem is törődöm vele. Hanem ha ilyen vonalat akarunk létrehozni, akkor minden­esetre azt a vonalat keli választani, mely Ruszt városát érinti, mint a mely város szintén egyik i.evezetés kulturpontja volt a nyugati vidéknek. Fájdalom, hogy ezt a szegény vidéket a filloxera tönkretette. Ruszt semmivel sem áll hátrább az említett vidéknél. Mivel pedig ma szerencsétle­nebb helyzetben vau ez a város és vidék, a mely szőlőiben és boraiban birta mindenét, a mitől most meg van fosztva; úgy rajta vasúti összeköttetéssel kell némiképen segíteni, mivel — mint Fabiny Teofil t. képviselőtársam emlí­tette — ez a vidék nagyon szegény. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha valamivel többe kerül is itt-ott az építés, de másrészt sokkal rövidebb lesz a vonal, mint azon a másikon. Ezzel egyszer­smiud segítünk azon a vidéken, a melyről már, fájdalom, a szőlőmíves munkások Amerikába ván­dorolnak ki. Ezzel tehát a kivándorlást is meg­gátolhatjuk, mert ismét forgalmat nyer e város, mely annyi sokat veszített a természet mostoba­sága által. Azért a másik körülményre nem reflktálván, előttem az az irányadó, hogy a ruszti összeköttetés a legegyenesebb vonal és ez adja meg a forgalom irányát a Vág völgye felé Sopron és Pozsony városok között. Én teljesen igazat adok Pázmándy Dénes t. képviselőtársamnak, bár, mint Fabiny Teofil t. képviselőtársam mondta, 15 év óta képezi tárgyalás anyagát a nyugati vonal, de az mind ez ideig nem jöhetett létre. Ha tehát még egypár hónapra elhalasztatik a dolog és a bizottsághoz visszautasíttatik a javaslat, hogy égy helyesebb összeköttetés hozassék létre: ez nem képez hátrányt. Én ennélfogva óhajtanám, hogy a javaslat a bizottsághoz utasíttassák vissza bővebb megfontolás végett, tekintettel a ruszti irányra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hévizy János jegyző: Reiter János! Elnök: Fabiny képviselő úr személyes kérdésben kér szót. Fabiny Teofil: T. ház S Csak nagyon rö­viden azt akarom kijelenteni, hogy nem léptem volna fel Sopron város védelmére, ha az itt magyarsága miatt határozottan megtámadva nem lett volna. (Felkiáltások a szého haloldalon: Senki­sem támadta meg!) A gyorsírói jegyzetek bizo­nyítani fogják azt, hogy Pázmándy Dénes kép­viselő úr világosan azt mondta, hogy Sopron német város és ennélfogva nem kell még in­kább előmozdítani a Bécs felé való irányulást. A mint ki lett mondva e két szó, hogy német város, én azonnal feljegyeztem azokat azért, mert tudom, hogy mily érzékenyen bántja Sopron KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXIV. KÖTET. szeptember 21-én, hétfőn. ^53 város hazafias lakosságát ezen vád, a melylyel oly sokszor igazságtalanul találkozik. Egyéb­iránt köszönettel és elismeréssel veszem Páz­mándy Dénes t. képviselőtársam azon újabb ki­jelentését, hogy ő nem kivánta Sopron városát németséggel vádolni, sőt elismeri azt is, hogy a magyar kultúra tekintetében határozottan és erősen halad előre. Ezt kivántam mindössze ki­jelenteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Hévizy János jegyző: Reiter János! Reiter János: T. ház! Megvallom, egy­átalában nem látom indokoltnak azt, hogy ezt a kérdést minden oldalról kifogásolókig tár­gyalják. Hiszen ez a viczinális vasút az egyet­len, a melyről azt lehet mondani, hogy alig adott okot a kifogásolásra. Az első indok az, hogy érdekeltség, az államnak hozzájárulása nélkül, építi a vasutat. Es tagadhatatlan, hogy mindazon igényeknek megfelel, melyeket a helyi érdekű vasutaknál szem előtt kell tartani. A Pázmándy Déues t. képviselő úr által felhozott politikai és közgazdasági szempontokra nem kí­vánok reflektálni, mert azokra- megfeleltek ré­szint Bolgár Ferencz, részint Fabiny Teofil igen tisztelt képviselőtársaim. Reflektálnom kell egye­dül Thaly Kálmán t. képviselőtársam felszólalására, a melyben a dolgot úgy adja elő, mintha a vulka­pordányi vonal nem volna aránylag a legrövi­debb és az ő nézete szerint a Ruszton keresz­tül vezető vonal felelne meg inkább a követel­ményeknek. Fabiny Teofil t. képviselőtársam kiemelte, hogy ezen vasút kérdése már 10 —15 év óta vajúdik és ez iránt Pozsony, Sopron, Mo­són és Győr vármegyék, valamint Pozsony, Sop­ron és Ruszt szabad királyi városok kérték az előmunkálati engedélyt. Annak idején a vonal csakpgyan Ruszton keresztül volt tervezve. Éveken át folytak is a tárgyalások, de nem ve­zettek eredményre, részint azért, mert az érde­keltség nem karolta fel azt a vasútat, de főleg azért, mert ha Ruszton keresztül vezetik a vona­lat, ezen vasútnak kiépítése oly összegbe kerül, hogy annak jövedelmezősége nagyon kétessé válik. így történt, hogy később ezen enge­délyesektől átvették a mostani engedélyesek a konczessziót, de okulva a tapasztaltakon, oly vonalat proponáltak, a melyre vonatkozólag meg­voltak a kilátások, hogy az létre is jöhet. Ez a most tervezett vonal nem lesz hosszabb, mint ha Ruszton keresztül vezetnék, mert a ki a vi­szonyokat ismeri, az nagyon jól tudja, hogy Sércztől Ruszt felé igen nagy kerülőt kellett volna kiépíteni és ott a terepviszonyok rend­kívül sok akadályt képeztek volna-. De hogy Ruszt érdekeiről nem feledkezett meg a mostani engedélyes, illetőleg a kormány, bizonyítja azon körülmény, hogy az engedélyesek kötelesek 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom