Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.
Ülésnapok - 1892-655
665. országos ülés 1896. összeköttetés által. Én kívánom, hogy a legrövidebb vonalon Fiume felé indulhasson a szállítmány és előttem ez a főfontosságú e vonalra nézve. Legyen bárkinek konczessziőja. Én ezt nem tudom, nem is törődöm vele. Hanem ha ilyen vonalat akarunk létrehozni, akkor mindenesetre azt a vonalat keli választani, mely Ruszt városát érinti, mint a mely város szintén egyik i.evezetés kulturpontja volt a nyugati vidéknek. Fájdalom, hogy ezt a szegény vidéket a filloxera tönkretette. Ruszt semmivel sem áll hátrább az említett vidéknél. Mivel pedig ma szerencsétlenebb helyzetben vau ez a város és vidék, a mely szőlőiben és boraiban birta mindenét, a mitől most meg van fosztva; úgy rajta vasúti összeköttetéssel kell némiképen segíteni, mivel — mint Fabiny Teofil t. képviselőtársam említette — ez a vidék nagyon szegény. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha valamivel többe kerül is itt-ott az építés, de másrészt sokkal rövidebb lesz a vonal, mint azon a másikon. Ezzel egyszersmiud segítünk azon a vidéken, a melyről már, fájdalom, a szőlőmíves munkások Amerikába vándorolnak ki. Ezzel tehát a kivándorlást is meggátolhatjuk, mert ismét forgalmat nyer e város, mely annyi sokat veszített a természet mostobasága által. Azért a másik körülményre nem reflktálván, előttem az az irányadó, hogy a ruszti összeköttetés a legegyenesebb vonal és ez adja meg a forgalom irányát a Vág völgye felé Sopron és Pozsony városok között. Én teljesen igazat adok Pázmándy Dénes t. képviselőtársamnak, bár, mint Fabiny Teofil t. képviselőtársam mondta, 15 év óta képezi tárgyalás anyagát a nyugati vonal, de az mind ez ideig nem jöhetett létre. Ha tehát még egypár hónapra elhalasztatik a dolog és a bizottsághoz visszautasíttatik a javaslat, hogy égy helyesebb összeköttetés hozassék létre: ez nem képez hátrányt. Én ennélfogva óhajtanám, hogy a javaslat a bizottsághoz utasíttassák vissza bővebb megfontolás végett, tekintettel a ruszti irányra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hévizy János jegyző: Reiter János! Elnök: Fabiny képviselő úr személyes kérdésben kér szót. Fabiny Teofil: T. ház S Csak nagyon röviden azt akarom kijelenteni, hogy nem léptem volna fel Sopron város védelmére, ha az itt magyarsága miatt határozottan megtámadva nem lett volna. (Felkiáltások a szého haloldalon: Senkisem támadta meg!) A gyorsírói jegyzetek bizonyítani fogják azt, hogy Pázmándy Dénes képviselő úr világosan azt mondta, hogy Sopron német város és ennélfogva nem kell még inkább előmozdítani a Bécs felé való irányulást. A mint ki lett mondva e két szó, hogy német város, én azonnal feljegyeztem azokat azért, mert tudom, hogy mily érzékenyen bántja Sopron KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXIV. KÖTET. szeptember 21-én, hétfőn. ^53 város hazafias lakosságát ezen vád, a melylyel oly sokszor igazságtalanul találkozik. Egyébiránt köszönettel és elismeréssel veszem Pázmándy Dénes t. képviselőtársam azon újabb kijelentését, hogy ő nem kivánta Sopron városát németséggel vádolni, sőt elismeri azt is, hogy a magyar kultúra tekintetében határozottan és erősen halad előre. Ezt kivántam mindössze kijelenteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Hévizy János jegyző: Reiter János! Reiter János: T. ház! Megvallom, egyátalában nem látom indokoltnak azt, hogy ezt a kérdést minden oldalról kifogásolókig tárgyalják. Hiszen ez a viczinális vasút az egyetlen, a melyről azt lehet mondani, hogy alig adott okot a kifogásolásra. Az első indok az, hogy érdekeltség, az államnak hozzájárulása nélkül, építi a vasutat. Es tagadhatatlan, hogy mindazon igényeknek megfelel, melyeket a helyi érdekű vasutaknál szem előtt kell tartani. A Pázmándy Déues t. képviselő úr által felhozott politikai és közgazdasági szempontokra nem kívánok reflektálni, mert azokra- megfeleltek részint Bolgár Ferencz, részint Fabiny Teofil igen tisztelt képviselőtársaim. Reflektálnom kell egyedül Thaly Kálmán t. képviselőtársam felszólalására, a melyben a dolgot úgy adja elő, mintha a vulkapordányi vonal nem volna aránylag a legrövidebb és az ő nézete szerint a Ruszton keresztül vezető vonal felelne meg inkább a követelményeknek. Fabiny Teofil t. képviselőtársam kiemelte, hogy ezen vasút kérdése már 10 —15 év óta vajúdik és ez iránt Pozsony, Sopron, Mosón és Győr vármegyék, valamint Pozsony, Sopron és Ruszt szabad királyi városok kérték az előmunkálati engedélyt. Annak idején a vonal csakpgyan Ruszton keresztül volt tervezve. Éveken át folytak is a tárgyalások, de nem vezettek eredményre, részint azért, mert az érdekeltség nem karolta fel azt a vasútat, de főleg azért, mert ha Ruszton keresztül vezetik a vonalat, ezen vasútnak kiépítése oly összegbe kerül, hogy annak jövedelmezősége nagyon kétessé válik. így történt, hogy később ezen engedélyesektől átvették a mostani engedélyesek a konczessziót, de okulva a tapasztaltakon, oly vonalat proponáltak, a melyre vonatkozólag megvoltak a kilátások, hogy az létre is jöhet. Ez a most tervezett vonal nem lesz hosszabb, mint ha Ruszton keresztül vezetnék, mert a ki a viszonyokat ismeri, az nagyon jól tudja, hogy Sércztől Ruszt felé igen nagy kerülőt kellett volna kiépíteni és ott a terepviszonyok rendkívül sok akadályt képeztek volna-. De hogy Ruszt érdekeiről nem feledkezett meg a mostani engedélyes, illetőleg a kormány, bizonyítja azon körülmény, hogy az engedélyesek kötelesek 20