Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-652

130 C52. országos ülés 1896. szeptember 11-én, pénteken. mutatta, a legmesszebbmenő igazságtalanságok követtetnek el. Polónyi képviselőtársam indítványa e tekintetben egy nagy hézagot kivan pótolni, s minthogy hivatásunk nemcsak az, hogy jó törvényeket csináljunk, hanem az is, hogy világos törvényeket csináljunk, minthogy ez a szakasz arra a vélekedésre ad okot, hogy csak a három felsorolt körülmény veendő hivatalból figyelembe és a 429. §. világosan mondja, hogy a királyi kúria hivatalból figyelembe vehető semmiségi ok alapján sem intézkedhetik, ha a közbevetett semmiségi panasz proczesszioaális okból visszautasítandó vagy nem érvényesíthető, ennélíogva szükség van arra, hogy Polónyi Géza képviselőtársam indítványát elfogadjuk. Ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Schóber Ernő jegyző: Plósz Sándor! Plósz Sándor államtitkár: T. ház! Részemről a beadott módosítványt nem tarjam elfogadhatónak. A felfolyamodás oly jogorvoslat, mely egy bizonyos kérdésre szorítkozik. Felfolyamodás folytán nem kerül az egész ügy elbírálás alá, hanem panasz emeltetik a bíróság egy eljárása ellen. Ezen adott esetben a felsőbíróság mindent figyelembe vesz, a mi enuek elbírálásához szükséges, az egész kérdést, mely felfolyamodás tárgyává tétetett: minden oldalról megvizsgálja. Kitűnik ez a 379. §-ból, mely szerint, ha a felfolyamodás az érdemben elbírálható, a felülvizsgáló bíróság a megtámadott végzést, a mennyiben erre törvényes alap van, megváltoztatja, illetőleg megsemmisíti és a törvénynek megfelelőleg határoz. Példáid ha vád alá helyezésről van szó, akkor a vád alá helyezési végzést épugy felülbírálja, ugyanazon funkczióval jár el, mint az alsóbíró. Kitűnik ez a törvényjavaslat 272. §-ából, mely szerint a felsőbíró a vád alá helyezés tárgyában ugyanazt a határozatot hozhatja, mint az alsóbíró. Ha elévült a büntetendő cselekmény, a vád alá helyezést meg fogja szüntetni, daczára annak, hogy ez expressis verbis felfolyamodás tárgyává nem tétetett. Ha előzetes letartóztatásról van szó, akkor meg fogja vizsgálni, hogy büntetendő cselekmény ismérvei fenforognak-e? De nem lehet a bírónak kötelességévé tenni, hogy egy felfolyamodás alkalmából az egész ügyet felülvizsgálja, s ha például egy tanú megbírságoltatik s e miatt felfolyamodás van beadva, hivatalból figyelembe vegye, hogy nem évült-e el a cselekmény a vádlott ellen, vagy ha az ügyvédet megbírságolják s e miatt van felfolyamodás beadva, nem terjedhet túl ezen a kérdésen. De a szakasz utolsó bekezdése szerint a hatáskör hiányát, a területenkívüliséget és a mentelmi jog kérdését minden esetre figyelembe kell venni. Én így értem a szakaszt, ezért a módosítványt nem tartom elfogadhatónak. Azt a kérdést, a melyre súlyt méltóztatnak helyezni, az utolsóelőtti bekezdésben megoldva látom, mert mindazt, a mi az alapkérdés elbírálásához szükséges, a felsőbíró úgy is hivatalból veszi figyelembe. Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senkisem kíván szólani, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A 379. §-nak első, második, harmadik és negyedik bekezdéseire nem tétetvén észrevétel, azok elfogadtatnak; szavazás alá kerül csupán az Ötödik bekezdés. A kérdés az; elfogadja-e a ház Polónyi Géza képviselő úr módosítványát az ötödik bekezdéshez ; igen, vagy nem? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház nem fogadja el és így marad az eredeti szöveg. Schóber Ernő jegyző (olvassa a 380— 410. §-okat, a mélyeit éssrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 411. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! A 411. §-nak utolsó bekezdése arról intézkedik, hogy a közvédő az államkincstárból megfelelő díjazásban részesük A már elfogadott 409. §. és a közvetlenül következő 412. §. szerint azonban előfordulhatnak oly esetek is, hogy a királyi tábla rendel el hivatalból külön védőt. Az én felfogásom szerint, ha ez a javaslat az államkincstárból rendeli díjazni a közvédőt, nem akarhatta egyszersmind azt, hogy a királyi tábla, tehát egy felsőbb hatóság által hivatalból szükség folytán kirendelt ügyvéd, a kinek minősége legalább is annyi, mint a közvédői, díjazás nélkül hagyassék. Miután ez a két dolog a legszorosabb összefüggésben van, mély tisztelettel azt a módosítványt ajánlom elfogadásra a t. háznak, hogy ne csak a közvédő, hanem az ilyen, a királyi tábla által hivatalból kirendelt külön védő is ugyanazon dijazásban részesüljön az államkincstár részéről, mint a közvédő. Furcsa is lenne az, hogy az a közvédő, a ki az alsófoknál bár ugyanoly lelkiismeretességgel és szakavatottsággal, de sokkal kisebb munkát végez, díjaztassék, ellenben az a védő, a ki már a pernek egy előhaladottabb stádiumában a királyi tábla által hivatalból kirendeltetik, ne díjaztassék. Azt hiszem, hogy ez ellentétben lenne és azért kérem módosítványom elfogadását, mely a következőkép hangzik: »Az utolsó bekezdésben a >közvédő« szók után hozzáteendő »és a 412. §. szerint hivatalból kirendelt védő«. É szerint tehát mindkét ilyen védő díjazásban részesülne. (Helyeslés a szélső balddalon.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni? ,