Képviselőházi napló, 1892. XXXIV. kötet • 1896. szeptember 3–október 3.

Ülésnapok - 1892-652

126 652. országos ülés 1896. szeptember 11-én, pénteken. bennefoglaltatik azon esküben, melyet az esküdtek a bíróság előtt letesznek, részint pedig azon jogi oktatásban, melyben a törvényszék elnökétől részesülnek. Az osztrák perrendtartás ez utóbbit nem ismeri, tehát pótolnia kellett: mig e törvéiiyjavaslat szerint ez felesleges. De vannak egyéb indokok is. Kívánatos, hogy mindaz a nyilvánosság előtt történjék, a mi az esküdtek meggyőződését befolyásolhatja. Azért mondja a javaslat, hogy a törvényszéki elnök jogi útmutatásai mindig a nyilvánosság előtt történjenek. Nem kívánatos tehát, hogy midőn az esküdtek visszavonulnak, rájuk bárki befolyást gyakoroljon. Ezért sem fogadhatom el HZ indítványt és kérem, méltóztassék a javaslatot eredeti szövegében fenntartani. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Következik a szavazás. A 365. §. ellen kifogás nem tétetett, az indítvány csak új bekezdést tartalmaz: ennélfogva a szakasz el van fogadva. Most kérem azokat, a kik a Mérey Lajos képviselő úr által indítványozott új bekezdést elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Á többség nem fogadja el. Schóber Ernő jegyző (Olvassa a 366. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 367. §-t). Lakatos Miklós jegyző: issekutz Győző ! Issekutz Győző: T. ház! A kik az esküdtszék intézményéért lelkesülni tudnak, a bíínperben jogász szakbírákkal szemben polgárok ítélkezésében az igazságot csak az által látják biztosítva, ha a polgárok minden külbefolyástól menten meggyőződésüket szabadon követik. A 367. §. az esküdtek nyilvános szavazását rendeli el. Lehetnek azouban esetek, mikor az esküdtekre kívülről olyan befolyás igyekszik érvényesülni, mely az ő független véleménynyilvánításukat korlátozni nagyon is alkalmas lehet; kell tehát garaneziát találni, t. ház, azon irányban, hogy ha csakugyan ilyen kívülről jövő jogosulatlan befolyás érvényesülni törekszik, az esküdtek szabad vélemény-nyilvánítása mellett, zaklatásának elejét lehessen venni. Ez az által elérhető, ha az esküdtek bármelyikének megadjuk a jogot, hogy a nyilvános szavazás ellenében titkos szavazást kívánhat. Módosítványom tehát arra terjed ki, hogy a 367. §-ban az első bekezdéshez, a hol ki van mondva, hogy az esküdtek elnöke abban a sorrendben, melyben a nevüket kihúzták, szavazatuknak élő szóval kijelentésére szólítja fel az esküdteket, végűi pedig saját szavazatát is kijelenti, mintegy folytatólagos mondatként iktattassék be, hogy »ha az esküdtek egyike kívánja, a szavazás titkos«. Az esküdtbíróság ítéletének a szabadságát és függetlenségét van hivatva ezen módosításom biztosítani, és azért ajánlom azt elfogadásra. (Helyeslés balfelől.) Lakatos Miklős jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! A magam részéről röviden csak annyit akarok kijelenteni, hogy ezen intézkedés most is életben van, az 1867. évi május 17 iki rendelet a mostam sajtóesküdtszéki institucziónál is teljesen keresztül vitte ezt. A most életbe léptetni szándékolt esküdt széki intézménynél ennek felvétele még szükségesebb, a minek bizonyságául konkrét esetre is utalhatók. Nevezetesen igen gyakran előfordulhat, hogy egy és ugyanazon esküdtszéknél főnök és alárendelt kerülnek esküdti minőségben össze, legyen az állam- vagy magánhivatalnok. Minden esetre igen fontos tehát az, hogy azon alárendelt ember szavazatának lelkiismeretes önállósága és függetlensége biztosítva legyen. Már pedig ha a szavazás nyilvános, az az alárendelt ugyanazon esküdtszékben nem jut oly helyzetbe, hogy rendelkezzék azon önállósággal, mely szavazatának érvényesítéséhez szükséges. Azért a magam részéről is ajánlom, méltóztassék Issekutz Győző képviselőtársam módosítványát elfogadni. (Helyeslés a bal- szélső baloldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Nekem a 367. § utolsó bekezdéséhez van módosítványom. Ezen bekezdés szerint ugyanis az esküdteknek titokban kell tartaniok a szavazás lefolyását s az egyes szavazatok arányát. Nézetem szerint ez a helyzetnek nem felel meg, mert hiszen a sza~ vazás lefolyását titokban tartani nem lehet, sőt ha a szavazás lefolyt, annak eredményét ki kell hirdetni. Nyilvánvalóan a javaslatnak az a czélja, hogy az esküdtek ne beszéljenek a szavazás lefolyása közben; mert ez az esküdtszéki intézmény érdekében van. Azért, t. ház, röviden helyesebb tartalommal vélem indítványozhatni a következő szövegezést, (halljuk! olvassa:) »Az esküdtek a szavazás lefolyásának részleteit és az egyes szavazatok arányát titokban tartani kötelesek.« Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Lakatos Miklós jegyző: Szalay Imre! Szalay Imre: A miniszter úr nem beszél ? Elnök: Ne tessék közbeszólani! Szalay Imre: Mindenesetre helyesebbnek tartanám, ha a miniszter úr véleményét tudnók ezen kérdésben, hogy a szerint szólhassunk hozzá. Ez nem volt közbeszólás, mert rajtam van a szólás sora. Ha a miniszter úr nem méltóztatik beszélni, hát folytatom tovább. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Talán a további vitának és beszédnek veszem elejét, ha kijelentem, hogy az Issekutz Győző képviselő úr által beadott indítványt elfogadom. (Helyeslés.) A Mérey Lajos képviselő úr által beadott