Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-640

376 640. országos Ülés 1896. jnnius 18-án

s csütörtökön. széről más választ nem kapunk, mint azt, hogy interpelláezió vagy indítvány útján ilyen kérdéseket rendezni nem lehet. Én csak sajnálattal veszem tudomásul azon száraz és a mai kormánytjellemző kijelentést, a melyet a t. miniszterelnök úr tett. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Elnök: Mi cznnen kivan a képviselő úr szólni? Ugron Gábor: A házszabályokhoz kívánok szólni, mert az elnök úr a házszabályokat teljesen tévesen értelmezi, ellentétesen a házszabályok világos értelmével s ellentétben a ház eddigi gyakorlatával. A 149. §. a következőleg szól : »Az indítvány felvételére kitíízött napon az indítványozó kifejti indítványát s a ház érdemleges tárgyalás nélkül szavazás útján elhatározza, ha vájjon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy ne ? Ha az érdemleges tárgyalás elrendeltetik, a ház annak további tárgyalása iránt intézkedik.* Az indítványokra nézve kétféle tárgyalás áll fenn. Először hogy czélszerü-e, hogy érdemleges tárgyalás alá vétessék az indítvány ? (Felkiáltások jóbbfélől! : Soha ! Zaj !) Engedelmet kérek, az indítvány felvétele iránt nem történik határozat, mert az indítvány felvételére kitíízött napon az indítványozó beszél. Akkor joguk van a képviselőknek nem is kerülhető el, hogy saját pártállásuk jelzésére és állásfoglalásuk kimutatására a felett vitatkozzanak és véleményüket elmondják, habár nem is bocsátkoznak és bocsátkozhatnak a kérdés érdemleges tárgyalásába, hogy azon indítvány kitíízessék-e érdemleges tárgyalásra, igen vagy nem ? Azért van a házszabályoknak az a megkülönböztetése más szakaszokban, a hol azt mondja, hogy »minden tárgyalás nélkül «, itt pedig azt mondja, hogy »érdemleges tárgyalás nélkül«. Ki van zárva az érdemében való tárgyalás, de nincs kizárva áz érdemleges tárgyalásra való kitűzésnek megvitatása. így értem a házszabályokat s ekként értette a képviselőház több évtizedes gyakorlata alapján. Én csak azért teszem ezen felszólalásomat, nehogy jövőre a házszabályoknak másként! magyarázata hosszas vitákra nyújtson alkalmat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök*. A képviselő úrnak felszólalása annyiban teljesen felesleges volt, a mennyiben én egyebet nem mondottam, mint azt, hogy a házszabályok értelmében minden érdemleges vita ki van zárva és ezt figyelmeztetésként mondtam Sima képviselő úrnak, miheztartás végett. Most tehát a felett kell szavazassál dönteni, vájjon a ház kívánja-e Sima képviselő úr indítványát tárgyalás alá venni, vagy nem? Kérem azokat a képviselő urakat, a kik Sima képviselő úr indítványát tárgyalás alá kívánják venni, méltóztassanak felállani. (Megtörtnik.) Kívánnak ellenpróbát? (Nem!) A többség nem kivánja az indítványt tárgyalni, tehát az mellőzve van. Következik a napirend értelmében az országgyűlési képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslat (írom. 51, 922, 1122, 1041) részletes tárgyalása és pedig a 162. §. Szólásra ehhez a szakaszhoz többé senkisem lévén felírva, a vitát a 162. §. felett ezennel bezárom. Most következik a szavazás. A 162. §. első bekezdése módosítással meg nem támadtatván, a ház azt elfogadja. A 162. §. második bekezdéséhez Gulner Gyula képviselő úr nyújtotta be a következő módosítást: A második bekezdés utolsóelőtti sorában előforduló ezen szó helyett: > belügy miniszter«, tétessék: »felső közigazgatási bíróság«. Ezzel talán együttesen lehet szavazás alá bocsátani a képviselő úr következő módosítását: »ugyanazon bekezdés utolsó sorában e helyett: »helügyminiszterhez«, tétessék: »felső közigazgatási bírósághoz*. Az lesz tehát a kérdés, vájjon a ház a 162. §. második bekezdését elfogadja-e a bizottság szövegezése szerint változatlanul, szemben Gulner Gyula képviselő úr kétrendbeli módosításával, igen, vagy nem ? Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a szakasz második bekezdését változatlanul kívánják elfogadni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a második bekezdést változatlanul fogadja el. A harmadik bekezdéshez Gulner Gyula képviselőiir azon módosítást javasolja, hogy ezen szó után: »több« tétessék »nem tisztviselő*. Kérem azokat a képviselő urakat, kik a harmadik bekezdést változatlanul kívánják elfogadni, szemben Gulner képviselő úr módosításával, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a harmadik bekezdést változatlamíl fogadja el. A negyedik bekezdéshez ugyancsak Gulner Gyula képviselő úr következő módosítást ajánl: E szó helyett: > belügy miniszter* tétessék: »felső közigazgatási bíróság«. Kérem azokat a képviselő urakat, kik változatlanul kívánják elfogadni e bekezdést, szemben Gulner Gyula képviselő úr módosításával, méltóztassanak felállani. (Mégtörténik.) A ház többsége változatlanul fogadja el. Ugyanezen szakasz ötödik és hatodik bekezdése módosítással megtámadva nem lévén, azokat változatlanul elfogadottaknak jelentem ki. Következik a VI. czím. Perczel Béni jegyző (olvassa a Yi. cdmet, a mely éstsevétel nélkül elfógadtatik ; olvassa a 163. §-t). Lakatos Miklós jegyző) Issekutz Győző!