Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-638

328 638. országos ülés 1896. június 16»á,n, kedden. döntő szerepe van magának az előadónak, a ki a megtámadott mandátum minden részlete körül a vizsgálatot tartja és előtanulmányok alapján a referádát a kúria tanácsa elé terjeszti. Már most bármennyire is megbízunk a kúria függetlenségében, egy kétségtelen, a ez az, hogy a kúria elnöke is államhivatalnok, bármennyire birjä is saját egyéniségében a függetlenség minden attribútumát, s hogy ö többé-kevésbé a kormány befolyása alatt állván, az e?őadó kirendeléseinél könnyen megtörténhetik, hogy pártszempontok és pártszenvedélyek sugallatának befolyása é3 hatása alatt intézkedik. Ez azonban teljesen ki van zárva az esetben, hogy ha az előadó a kúria tanácsába, sorshúzás útján rendeltetik ki. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ennélfogva, hof>y a törvénynek minden rendelkezését lehetőleg elvonjuk a pártbefolyás és a pártsugalmazás, sőt a pártszenvedély hatása alól, én a magam részéről egy egészen új szakaszt javaslok és adok be a t. háznak. A 30. §. következőképen szól: »A kúria elnöke a beérkezett kérvénynek előadót rendel és egyúttal annak egyik példányát azonnal átteszi a képviselőházhoz.% Ezzel szemben az én javaslatom a következő: »A kúria elnöke a beérkezett kérvénynek egyik példányát azonnal átteszi a képviselőház elnökéhez, a másikat pedig kiadja az illető tanácsnak, mely sorshúzás által rendeli ki az előadót.* (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Plósz Sándor államtitkár: T. ház! (Halljuk! Halljick!) A magam réázéről nem járulok a Sima Ferencz t. képviselő úr által benyújtott módosításhoz, inert ugyanazok az o' ok, melyek az ellen szójának, hogy a tanáes sorshúzás útján állítassák össze, lényegiig szólnak az ellen is, hogy az előadó sorshúzás útján rendeltessék ki. Az egyes bírák különféleképen lévén elfoglalva, sorshúzás esetében lehetséges, hogy épen egy oly bíróra fog a sors esni, a ki különben más ügyekkel rendkívül el van foglalva. Ez tisztán a véletlentől teszi függővé a kirendelést és mindazoknak a körülményeknek mérlegelését teszi lehetetlenné, melyek az előadó kirendelésénél számbajöhetnek. Ha az elnökben nem méltóztatnak megbízni: akkor egyáltalában nem értem, hogy miképen lehetséges magában a kúriában megbízni. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Minthogy pedig épen a t. túloldalról méltóztattak hangoztatni azt, hogy a kúria minden bírájában egyformán meg lehet bízni: a legkevésbbé sem lehet a kúria elnökében meg nem bízni. Ez különben is ügyviteli kérdés és általában mindenütt így van. Ennélfogva kérem a módosítást mellőzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólni? Szalay Károly: T. ház! Nagyon furcsának találom a t. államtitkár úr kijelentését, mclylyel Sima Ferencz t. képviselőtársam indítványát megtámadja. Furcsa különösen akkor, mikor azt mondja, hogy H kúria bírái közt < incs különbség, az elnök oly megbízható, mint a tagok és a tagok, úgy mint az elnök ; senkit sem lehet kizárni. Erdély Sándor igazságügyminiszter: Önök mondják ezt! Szalay Károly: A törvény mondja, hogy nem egyformák. Miért méltóztatott a 15. §. egy bekezdésébe betenni azt, hogy nem választható az, ki a főrendiháznak tagja. Tehát a törvény tesz különbséget a kúria bírái között, az én tudomásom szerint pedig a kúria elnöke tagja a főrendiháznak, tehát egy okkal több épen a t5. §. analógiájánál fogva, hogy ezen eljárásba az, a ki a főrendiháznak tagja, egyáltalában be ne folyjon. Talán önkénytelenül mondotta a t. államtitkár úr, hanem rátapintott egyenesen arra, a mit megemlített Sima képviselőtársam is, hogy a sors útján megeshetik, hogy nem az lesz az előadó a ki épen az ügy előadására alkalmas. Attól félünk épen mi, hogy a kúria elnöke majd kikeresi azt, ki az ügy előadására nagyon is alkalmas, még pedig oly irányban, melyet a kúria elnöke, mint politikai személy, mint a főrendiház tagja, óhajt elérni. Azon okokon kivííl, melyeket Sima Ferencz t. képviselőtársam előadott, én utalok még a 15. §-ra, hol a törvény világosan kizárja a működésből azt, ki a főrendiház tagja. Ennélfogva kérem, méltóztassék a módosítványt elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Issekutz GyöZÖ .* T. ház! a magam részéről a módosítványt elfogadni képes nem vagyok. Nem abbólaz indokból, melyet az igen tisztelt államtitkár úr felhozott, mintha a 30. §-nál ugyanazok a szempontok lennének mérvadók és döntők, a melyek a tanácsoknak sorshúzás útján való megalakításánál mérvadók és döntők lehetnek; de nem fogadom el a módosítványt abból a szempontból, mert éu azon igénytelen nézetben vagyok, hogy ha már a törvényhozás az ő megalakítása feletti bíráskodást Magyarország legmagasabb bírói testületére bízza, akkor ezen legmagasabb bírói testület legkimagaslóbb tagjaitól, annak elnökétől első sorban a pártatlanságot, a fiiíí-getlenséget megtagadni nem lehet. Sima Ferencz : Nem tagadjuk meg ! Issekutz Győző: Ha méltóztatnak minden pártszempontok kizárásával teljes elfogulatlansággal ezt a kérdést tárgyalás alá venni és megfigyelni, el kell hogy ismerjék azt, hogy ha Magyarországon egyáltalában létezhetik személy, létezhetik egyén, ki a közügyekben megbízást