Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-637

324 637. országos ülés 1896. június 15-én, hétfőn. alatt nem érthetek mást, mint a mit értenek jogilag, hogy tudniillik az illető keresztvonást tesz. Már most engedelmet kérek, olyan választónak, a ki nevét sem tudja leírni, a ki olvasniírni nem tud, azt a jogot, hogy ő a képviselői mandátumot kérvénynyel megtámadhassa, megadni egyáltalában nem vagyok hajlandó. Én azon elvet, a mely az előbbeni választói törvényben megvan, itt is alkalmazni és fentartaní kívánom, a képviselőház méltósága érdekében, de a szavazási jog szempontjából is, hogy az illető, a ki egy mandátumot meg akar lámadni, legalább is olyan választó legyen, a ki az értelem és képzettség azon minimumával birjon, hogy írni és olvasni tudjon. Én ebből a szempontból nagyon kérem a t. többséget, hogy a szakaszt ekként módosítva méltóztassanak elfogadni. (Helyeslés a szélső babldalon.) Elnök: Kivan még valaki hozzászólani? (Nem!) Szólani többé senkisem kívánván, a vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügyminiszter: A javaslatnak ez a szakasza a kérvény kellékeit igen tüzetesen írja körííl és bizonyos formaságokhoz köti, a melyek annak mintegy a közokirat jellegét adják. Teszi pedig azért, mert a kérvénynek, az abban felhozott okok s annak aláírói figyelembevételével úgy kell kiállítva lennie, hogy az a további egész eljárásnak alapját képezhesse. Ha most egy kérvény, a mely beadatik, aláírva tíz ember által s nem tudni azt sem, hogy ki írta, ki adta be, kitől származik, ezen kérvény alapján azt a költséges és nehézkes eljárást megindítani lehetőnek nem tarjtom annak a veszélye nélkül, hogy azután előáll egyik is, másik is és azt mondja, hogy a kérvényt sóba alá nem írta, tőle nem származik, vagy hogy az után felelősségre vonni, a felmerült költség megtérítésére kötelezni senkit sem lehetne. Ennek a kérvénynek szabályszerííleg és úgy kell kiállítva lennie, hogy minden aláírója ezen aláírásáért bármikor felelősségre vonattathassék és aláírásának következményei alól ki ne bújhasson. Annyival is inkább szükséges ez, mert egy későbbi intézkedésben benfoglaltatik az, hogy e kérvények alapján mindaddig, míg csak egyetlenegy aláíró aláírását vissza nem vonja, az eljárást folytatni kell. Kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az előadó úr kivan szólani! Mohay Sándor előadó: Sima Ferencz képviselő úrnak megjegyzésével szemben — mert indítványt nem méltóztatott benyújtani s így az a kérdés, melyről itt szó van, szavazás alá sem bocsátható — mégis kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy addig, míg a választási jogosultság az írni-olvasni tudástól feltételezve nincsen, mindaddig a választás r érvényessége ellen vaió kérvényezési sem lehet az írni tudástól feltételezni. Ennélfogva a Sima Ferencz képviselő úr által tett megjegyzés, mivel a választási törvényt e részben módosítani nem akarja, tekintetbe nem vehető. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 25. §-hoz csak egy figyelembevehető módosítás adatott be, Vörös János képviselő úr részéről, a mely szerint a szakasz második mondatából csak ennyi vétessék fel: »Az első példányt a kérvényezők aláírni tartoznak«; a többi törlendő. Kérem azon képviselő urakat, a kik a 25. §-t, szemben a módosítással, változatlanul kívánják elfogadni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Á többség a szakaszt változatlanul elfogadja. Josipovich Géza jegyző (olvassa a26.§-t). Vörös János: T. ház! E szakasznak végpontja ismét oly komplikáczióval vau összekötve, a melyet módosítandónak találok. Nem lényeges a módosítás, de mégis fontos ez a dolog, a mennyiben a kérvény beadásának könynyítését ezélozza. Nevezetesen magánjogi törvénykezési ügyekben a meghatalmazások hitelesítés nélkül adatnak be; épen azért itt is elégségesnek találom, ha a meghatalmazás egyszerű aláírással láttatik el, annál inkább, mert ha a kérvény névaláírással hitelesíttetik, akkor a meghatalmazottakra vonatkozólag nem tartom szükségesnek, hogy újabb költséges és nehézkes eljárással egybekötött manipuláezióra köteleztessenek az illető kérvényezők. Kérném azért, hogy a 3. pontnak a meghatalmazásra vonatkozó ezen intézkedése, hogy » külön hitelesített« hagyassék ki. Ez az egyik, a mit előterjeszteni bátor voltam. A másik a végpontra vonatkozik. Ezen végpont intézkedik arról, hogy meghatalmazottat az illető kérvényezők többet is nevezhetnek, de egyiküknek Budapesten kell laknia. Nézetem szerint ez nem befolyásolhatja sem az ügymenet gyorsítását, sem pedig különös jogosultsággal nem bir; mert meglehet, hogy nem ismernek azok a kérvényezők oly meghatalmazottat, a kit megbízhatnak, az ő nyilatkozatát előre nem is bírhatják s hogy az ismét egy utazást igényel, ki legyen az a meghatalmazott, ki az ügy védelmére vállalkozzék. Ez oly komplikáczióval jár, hogy meg kell tenni az utat Budapestre mindannyinak vagy egynek, hogy meghatalmazottat válaszszon. Megtörténhetik mindamellet az is, hogy mire a tárgyalás kittízetik, a meghatalmazott meghatalmazásáról lemond. Sok indok harczoí a mellett, hogy ezen nehézkes intézkedés kihagyassék s ezért azt a módosítványt terjesztem elő, hogy a 3. pont