Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-637

324 637. országos ülés 1896. június 15-én, hétfőn. alatt nem érthetek mást, mint a mit értenek jogilag, hogy tudniillik az illető keresztvonást tesz. Már most engedelmet kérek, olyan választó­nak, a ki nevét sem tudja leírni, a ki olvasni­írni nem tud, azt a jogot, hogy ő a képviselői mandátumot kérvénynyel megtámadhassa, meg­adni egyáltalában nem vagyok hajlandó. Én azon elvet, a mely az előbbeni választói tör­vényben megvan, itt is alkalmazni és fentar­taní kívánom, a képviselőház méltósága érdeké­ben, de a szavazási jog szempontjából is, hogy az illető, a ki egy mandátumot meg akar lá­madni, legalább is olyan választó legyen, a ki az értelem és képzettség azon minimumával birjon, hogy írni és olvasni tudjon. Én ebből a szempontból nagyon kérem a t. többséget, hogy a szakaszt ekként módosítva méltóztassanak el­fogadni. (Helyeslés a szélső babldalon.) Elnök: Kivan még valaki hozzászólani? (Nem!) Szólani többé senkisem kívánván, a vitát bezárom. Erdély Sándor igazságügyminiszter: A javaslatnak ez a szakasza a kérvény kellé­keit igen tüzetesen írja körííl és bizonyos forma­ságokhoz köti, a melyek annak mintegy a köz­okirat jellegét adják. Teszi pedig azért, mert a kérvénynek, az abban felhozott okok s annak aláírói figyelembevételével úgy kell kiállítva lennie, hogy az a további egész eljárásnak alap­ját képezhesse. Ha most egy kérvény, a mely beadatik, aláírva tíz ember által s nem tudni azt sem, hogy ki írta, ki adta be, kitől szár­mazik, ezen kérvény alapján azt a költséges és nehézkes eljárást megindítani lehetőnek nem tarjtom annak a veszélye nélkül, hogy azután előáll egyik is, másik is és azt mondja, hogy a kérvényt sóba alá nem írta, tőle nem származik, vagy hogy az után felelősségre vonni, a felmerült költség megtérítésére kötelezni senkit sem le­hetne. Ennek a kérvénynek szabályszerííleg és úgy kell kiállítva lennie, hogy minden aláírója ezen aláírásáért bármikor felelősségre vonattat­hassék és aláírásának következményei alól ki ne bújhasson. Annyival is inkább szükséges ez, mert egy későbbi intézkedésben benfoglaltatik az, hogy e kérvények alapján mindaddig, míg csak egyetlenegy aláíró aláírását vissza nem vonja, az eljárást folytatni kell. Kérem az eredeti szöveg elfogadását. (He­lyeslés jobbfelől.) Elnök: Az előadó úr kivan szólani! Mohay Sándor előadó: Sima Ferencz képviselő úrnak megjegyzésével szemben — mert indítványt nem méltóztatott benyújtani s így az a kérdés, melyről itt szó van, szavazás alá sem bocsátható — mégis kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy addig, míg a választási jo­gosultság az írni-olvasni tudástól feltételezve nincsen, mindaddig a választás r érvényessége ellen vaió kérvényezési sem lehet az írni tudás­tól feltételezni. Ennélfogva a Sima Ferencz képviselő úr által tett megjegyzés, mivel a választási tör­vényt e részben módosítani nem akarja, tekin­tetbe nem vehető. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. A 25. §-hoz csak egy figyelembevehető módosítás adatott be, Vörös János képviselő úr részéről, a mely szerint a szakasz második mondatából csak ennyi vétessék fel: »Az első példányt a kérvényezők aláírni tartoznak«; a többi törlendő. Kérem azon képviselő urakat, a kik a 25. §-t, szemben a módosítással, változatlanul kívánják elfogadni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Á többség a szakaszt változatlanul elfogadja. Josipovich Géza jegyző (olvassa a26.§-t). Vörös János: T. ház! E szakasznak vég­pontja ismét oly komplikáczióval vau össze­kötve, a melyet módosítandónak találok. Nem lényeges a módosítás, de mégis fontos ez a do­log, a mennyiben a kérvény beadásának köny­nyítését ezélozza. Nevezetesen magánjogi tör­vénykezési ügyekben a meghatalmazások hite­lesítés nélkül adatnak be; épen azért itt is elégségesnek találom, ha a meghatalmazás egy­szerű aláírással láttatik el, annál inkább, mert ha a kérvény névaláírással hitelesíttetik, akkor a meghatalmazottakra vonatkozólag nem tartom szükségesnek, hogy újabb költséges és nehézkes eljárással egybekötött manipuláezióra kötelez­tessenek az illető kérvényezők. Kérném azért, hogy a 3. pontnak a meghatalmazásra vonat­kozó ezen intézkedése, hogy » külön hitelesített« ha­gyassék ki. Ez az egyik, a mit előterjeszteni bátor voltam. A másik a végpontra vonatkozik. Ezen végpont intézkedik arról, hogy meghatal­mazottat az illető kérvényezők többet is nevez­hetnek, de egyiküknek Budapesten kell laknia. Nézetem szerint ez nem befolyásolhatja sem az ügymenet gyorsítását, sem pedig különös jogo­sultsággal nem bir; mert meglehet, hogy nem ismernek azok a kérvényezők oly meghatalma­zottat, a kit megbízhatnak, az ő nyilatkozatát előre nem is bírhatják s hogy az ismét egy utazást igényel, ki legyen az a meghatalmazott, ki az ügy védelmére vállalkozzék. Ez oly komplikáczióval jár, hogy meg kell tenni az utat Budapestre mindannyinak vagy egynek, hogy meghatalmazottat válaszszon. Megtörtén­hetik mindamellet az is, hogy mire a tárgyalás kittízetik, a meghatalmazott meghatalmazásáról lemond. Sok indok harczoí a mellett, hogy ezen nehézkes intézkedés kihagyassék s ezért azt a módosítványt terjesztem elő, hogy a 3. pont

Next

/
Oldalképek
Tartalom