Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-636

288 636. országos ülés 1896. jnnins 13-án, szombaton. törvényhozásunk ilyen korlátozó intézkedésekről nem gondoskodott. Pedig a bíró az etetés és itatás általános kifejezése alatt — nagyon természetesen — oly kiadásokra, a melyek a köztudatban — hogy úgy fejezzem ki magamat — mint alkotmányos költségek merülnek fel, a 186. §. nem alkalmas s így természetesen ezen az úton nagyobbmérvű visszaélések is betolúltak közéletünkbe, épen azért, mert korlátozó intézkedések eddig nem voltak. Ezeket a körülményeket vette figyelembe a törvényjavaslat, midőn az itt megtámadott szak;iszokat kontemplálja. Figyelemmel volt különösen az országnak politikai és geográfiai viszonyaira is. Nagyon jól tudjuk, hogy ebben űz országban igen sok oly választókerület van, a mely igen terjedelmes területtel bir. Az mindennapi dolog, hogy 20 kilométernyire van a község a választás színhelyétől, de vannak olyan községek is, a melyek 50—80 kilométernyi távolságra vannak. Annak a választónak az odae"B visszautazása 3 — 4 napi idejébe kerül s a fuvarköltsége és ellátási költsége reá nézve épen nem csekélység. Azt méltóztatnak .mondani, hogy mivel a választók czenzus alapján szavaznak s mindegyiköknek legalább egy negyed telke van. megfizethetik ezt maguk is. Ez sem áll. Az igaz, hogy a czenzus egy negyedtelek, de a belügyminiszter úr által közölt kimutatás szerint számtalan az olyan negyedtelek, melynek kataszteri tiszta jövedelme nem üti meg a két lórintot, de van olyan is, a melyé csak 70—90 krajezár. Ezek a választók nem vagyonos emberek, ezeknél az utazás és néhány napi élelmezés költsége egész kapitálist képvisel, a mely gyakran nem kevesebb, mint az egész negyedteleknek az értéke. Sima Ferencz: Hogyan beszélhet ilyet egy miniszter! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Ha már most ezen viszonyokat nem veszszük figyelembe s nem gondoskodunk arról, hogy mód és alkalom nyújtassék minden választónak arra, hogy a maga alkotmányos jogát gyakorolhassa, mi következik ebből? Az, hogy egypár százezer választó kiesik, . . . Meszlény Lajos: Essék ki, a ki pénzért jön! Visontai Soma: Fuvarköltséggel a választói jog gyakorlásáról gondoskodni! (Zaj.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: . . . egypár százezer választó visszavonul az ország érdekeinek a köréből, közönyössé válik az ország politikai érdekei irányában. Hogy ez aztán helyes eredmény volna-e, annak megítélését én a t. ház bölcs belátására és elbírálására bízom. (Zaj.) De van egy más szempont is, a mely ezen szakaszoknak és különösen a 7. §-nak is a felvételét indokolja és ez a bírói judikaturának a kérdése. Itt van a büntetőtörvény, a mely, a mint mondám, az ilyen cselekményeket dehonesztáló cselekményeknek mondja és dehonesztáló büntetéssel sújtja. Daczára annak, hogy e törvény megvan, mégis a bíró nincsen abban a helyzetbe, hogy azokat megtorolhassa, mivel nincsen törvény, a mely a határvonalat megvonja, hogy mely esetben fordul elő a visszaélés (Felkiáltások balfdől: Hát ez megvonja?) és melyik eset az, melyben a dehonesztáló cselekmény jelensége megvan. Mert egy ebéd kiszolgáltatásában vagy egy pohár bor adásában az elő nem fordul? Innen van az, hogy ennek a hiánynak a résén közéletünkbe a t. képviselő urak által annyira perhorreszkált ezen visszaélések betolakodtak. Ez a rendelkezés, a melyről itt szó van, nem egyéb, mint a 3. §. 6. pontjában jelzett érvénytelenségi oknak konkretizálása, precziz meghatározása a tekintetben, hogy a bírói judikatura egyöntetű és a közélet kívánalmainak megfelelő, minden ingadozástól ment legyen. Ezen javaslatban oly intézkedés nem foglaltatik, mely akár a képviselőjelöltre nézve kötelességet, akár a választóra nézve jogot állapítana meg, ez semmi egyéb, mint intézkedés és határvonal megvonása abban a tekintetben, hogy hol kezdődik a törvényellenes és hol van a törvényes e czímen való kiadás. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hol kezdődik?) Itt meg van határozva .... (Folytonos zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Nem lehet megérteni!) Olvassák el a képviselő urak és majd megértik. (Nagy zaj.) Elhihetik a képviselő urak, hogy ily körülmények között, ha igaz volna az az intenczió, melyet a kormányra és e pártra ráfognak, hogy a visszaéléseket istápolni akarja, ezen szakasznak kihagyása, a mit az urak kivannak, ezen intencziónak sokkal kedvezőbb volna. (Igaz! Úgy van! jobbfelől.) Ezek azon okok általánosságban véve, a melyekből kiI indulva én ennek a szakasznak elfogadását ajánlom és a házat arra kérem, hogy azt az indítványt, a mely annak kihagyására van irányozva, elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) A részletekre áttérve, ezen szakasznak 1. pontja, mely így szól (olvassa): »a választóknak a választás helyére való szállítása és visszaszállítása^ ez elég precziz, kifogás ellene nem is merült fel és az ellen nincs kétség, hogy mi értetik ez alatt. A 2. pontban az foglaltatik, (olvassa): »oly választókerületekben, melyek több községből állanak, a választóknak szükséges ellátása a választás helyén és annak ideje alatt*. Ez ellen