Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-635

278 635. országos fllés 1896. jnnius 12-én, pénteken. meghallgatni, bejönnek a képviselő urak innen is, onnan is, szavaznak az ellenzék azért, inert ellenzék ellene, a többség azért, mert többség. mellette. Vagy nem tartjuk komolynak azt, hogy Magyarország parlamentarizmusának alapja legyen, vagy ha komolynak tartjuk, akkor ilyen időben ily messze kiható javaslatot, mely nem a legközelebbi választásra szól, hanem csak messze időkben fogja befolyásolni Mag} arország közéletét, ily módon elfogadni oly eljárás, a melyet én nem bátorkodom a maga nevén megnevezni, mert ha me^ merném nevezni, könynyclmííségnek mondanám. Hanem van mégis egy mód, a melylyel még e javaslatnak a legközelebbi időkre való nagyon káros kihatását enyhíteni lehet, és ez az, hogy ezen szakaszt méltóztassék komolyan megfontolni és az itt eddig tett indítványokat és elmondott érveket komolyan megszívlelni és lehetőséget adni arra, hogy ezen szakasz felett a ház újból nyugodtan tanácskozhassak. Ennek pedig egyedüli módja az, hogy ezen szakasz utasíttassák vissza a bizottsághoz azzal, hogy az eddig tett indítványok és felhozott momentumok mérlegelése mellett azt új szövegezésben terjeszsze a ház elé. És itt belőlem igazán nem a pártember szól, de ez a szakasz úgy, a hogy van, egy lehetetlenség. Meg vagyok győződve, hogy jóakarattal azokon az abnormitásokon, melyek bennefoglaltalnak, lehet segíteni. És mikor ez így van, méltóztassanak a kérdést megfontolni, ez a tárgyalást meg nem akasztja, két-három nap alatt a szakaszt újra szövegezhetik, s akkor lehetőség van rá, hogy az abban foglalt abnormitások, idétíenségek és helytelenségek nagy részben kiküszöböifessenek, Ép azért bátor vagyok a t. házat arra kérni, hogy e szakaszt újabb szövegezés végett a bizottsághoz visszautasítani méltóztassék. Hévizy János jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. ház! (Zaj.) Elnök: A ház elhatározta, hogy ma még két sürgős interpelláczió tétessék meg. Miután ehhez a szakaszhoz még többen vannak felírva, nem valószínű, hogy befejezhetnők tárgyalását, azért ajánlom a háznak, szakítsa meg a tanácskozást és annak folytatását holnapra tűzze ki. (Helyeslés.) A holnapi ülés napirendje lesz tehát ezen törvényjavaslat fölötti tanácskozás folytatása. Es most áttérünk az interpellácziók előadására. (Halljuk! Halljuk!) Olay Lajos: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Gyönyörű kilátásokkal indulnak meg a választási mozgalmak. (Halljuk! Halljuk!) Dr. Pataj Sándor zombori ügyvéd urat ezelőtt két hónappal felkértem, hogy Bácsmegye törvényhatóságától a bácsalmási kerület 1896. évre érvényes választói névjegyzékét (Halljuk! Halljuk/) kérje ki és azt részemre írassa le. Bácsmegye levéltári hivatala alispáni engedély nélkül a névjegyzék kiadását megtagadta. Dr. Pataj az alispánhoz fordult, ki odanyilatkozott, hogy kérelmét adja írásba be és egy-két nap alatt a jegyzék leírására az engedélyt meg fogja adni. Dr. Pataj a jegyzék leírhatására az engedélyt írásban kérelmezte, daczára, hogy az engedély megadását azóta folyton sürgeti, azt mai napig ki nem adták. Az újabbi sürgetésre az ügy referense, a megyei főjegyző úr, végre odanyilatkozott, hogy ne sürgesse az engedély megadását, mert most már a választók névjegyzékét úgy sem kaphatja meg, mert a megyénél őrzött példány, új összeírás ozéljából, kiadatott az összeíró küldöttségnek. Bácsmegye törvényhatósága ezen eljárása nemcsak törvénytelen, hanem valóságos fondorlat a választások tisztasága, az ellenzéki képviselőjelölt ellen, azon czélzattal, hogy az ellenzék még a választók névjegyzékével se rendelkezhessék. No hát, t. belügyminiszter úr, ne beszéljenek önök tisztességes, becsületes, tiszta választásokról akkor, midőn még az országgyűlés együttléte alatt, a törvényhatóságok ily világos törvénysértésre vállalkoznak, ha most már így kezdik, mi fog történni az országgyűlés feloszlatása után, a választások megindulásakor ? Én azon meggyőződésben vagyok, hogy a leghajmeresztőbb visszaélésekre lehet a nemzet elkészülve. Én azon meggyőződésben vagyok, hogy az egész kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása is csak színjáték, e javaslatot csak azért terjesztették elő, hogy a nemZÍ t szemébe port hintsenek. Az igazságügyminiszter a leghelyesebb módosításokat sem fogadja el, csak azért, hogy az ellenzéket felbőszítse. A kormány keresve keresi az alkalmat, hogy a törvényjavaslatot a napirendről levehesse és azért a felelősséget a nemzet előtt az ellenzékre háríthassa. Mi ezt tudva, — azon párt, melyhez én is szerencsés vagyok tartozhatni, — daczára, hogy a törvényjavaslatot hiányosnak, sőt sok tekintetben veszélyesnek tartjuk, mégis miután ezen javaslat törvénynyé váltától a jelenlegi elviselhetetlen állapotok javulását reméljük, mi, kik mindig csak elvekért küzdünk, a törvényjavaslaton ugyan javítani törekszünk; de ha ez nem sikerül, még a jelen alakjában is támogatjuk; daczára azonban a mi hazafias őszinteségünknek, sajnos, tapasztalataim vannak és azon meggyőződésben vagyok, hogy ezen törvényjavaslatból sohasem lesz törvény; ha nem sikerűi a kormánynak azt a házban valami manőver útján megbuktatni, meg fogja engedni