Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-635

635. országos ülés 1896. június 12-én. pénteken. 265 hogy a bizalmi férfiak eltávolíttassanak, hogy azok pótoltassanak. Ugyanennek a javaslatnak. (Mozgás a szélső baloldalon) ha meg méltóztatott olvasni, a 156. §-a azt mondja (olvassa): »Ha a választási elnök a bizalmi férfiakat a válasz­tás folyama alatt eltávolította, vagy azok mű­ködésüket abbanhagyták, az ajánlóknak joguk­ban áll azok helyett más bizalmi férfiakat jelölni.« Az ezek által kijelölt bizalmi férfiakat pedig az elnök köteles a törvény rendelkezésé­nél fogva elfogadni. Pázmándy Dénes: És megint eltávo­lítani ! Erdély Sándor igazságügyminiszter: És a mennyiben ezt nem teszi, elköveti azt a szabálytalanságot, a melynek folytán ő meg­büntettetik, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Megjutalmazzák!) de egyszersmind beáll azon másik megtorlása a dolognak, hogy az ilyen választás nem lesz érvényes (Derültség a szélső baloldalon.) és az épen most tárgyalás alatt levő pont értelmében érvényteleníttetni fog. Ez az indítvány tehát, a melyet Pázmándy képviselő úr tett, a törvényben már benfoglaltatik (Moz­gás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk ') és a visszásságok ellen biztosítva vagyunk. Kérem tehát Pázmándy képviselő úr indítványát is el nem fogadni s miután azzal kapcsolatos (Halljuk! Halljuk!) a Lukáts képviselő úr indítványa, ezt is el nem fogadtatni kérem. Kossuth Ferencz: Szavaim értelmének helyreállítására! Elnök: Tessék! Kossuth Ferencz: T. ház! Szavaimat az igen tisztelt miniszter úr világosan félreértette, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Félremagyarázta!) vagy félremagyarázta; de én azt hiszem, hogy félreértette; mert azt mondja, hogy javaslatom a törvénynek erejét gyöngíti; holott ilyent mon­dani, hogy ha megértette javaslatomat, tökéle­tesen lehetetlen. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogy ha egy formahiányért, bármily fontos a formahiány, nemcsak az elnök lesz megbüntetve, de a választás is megsemmisíttetik és így meg lesz büntetve a képviselőjelölt és a választó­kerület, ez az égbekiáltó igazságtalanság, mely a törvényt az egyéni önkénynek veti alá, a törvényt gyengíti, holott ha csak az elnök, tehát csak a vétkei ember büntettetik meg és nem a kerület és a képviselőjelölt, ezáltal a törvény igazságosabb lesz, tehát erősbödik, azt talán csak érti és elismeri a miniszter úr, hogy ha egy törvény egyes emberek önkényének van kiszolgáltatva, még pedig úgy, hogy ez ellen semmi képzelhető remédium nincs, akkor e tör­vény hibás és gyenge. (Helyesles a szélső bal­oldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXUI. KÖTET. Elnök: Az előadó úr kivan szólani! Mohay Sándor előadó: T. ház! Azok után, amiket az igen tisztelt igazságügyminiszter a javaslottmódosítványokkal szemben elmondani méltóztatott, bátor vagyok én is egy pár szó észrevétellel járulni a beadott módosítványok bírálatához (Halljuk ! Halljuk!) és veszem azokat abban a sorrendben, a melyben beadattak. Első sorban tehát a Kossuth Ferencz t. képviselő úr módosítványával foglalkozom. (Halljuk! Halljuk!) Kossuth Ferencz képviselő úr beszédében általában kifogásolta, hogy a választás érvé­nyességének kérdése oly dolgoktól is tétetik függővé, melyek a jelöltnek cselekvőségétől merőben távol állanak. Hát ez nagyon termé­szetes és a javaslat 3. §-ának egész rendszeré­vel áll kapcsolatban, mely a választás érvény­telenségét bizonyos szabálytalanságoktól teszi függővé, melyek részint a képviselőjelölt által követtetnek el, részint mások által elkövetett visszaéléseket képeznek, részint pedig a válasz­tási eljárás által megállapított alakszerűségek meg nem tartásából következnek. Ezen általános észrevétellel szemben bátor vagyok ennélfogva arra utalni, hogy az, hogy a választási eljárás bizonyos alakszerűségeinek meg nem tartása érvénytelenségi okot képez, a javaslat rend­szerével függ össze. Másfelől okvetlen szükséget képez, mert a választási eljárás alakszerűségei azok, melyek szerint a választók akaratának érvényesűíhetése bizonyos garancziális keretbe illeszkedik. Ezeknek előterjesztése után bátor vagyok a módosítványra megjegyezni, hogy ez abban az alakban, a melyben azt a, t. képviselő űr a 18. §. végére illeszteni kívánja, azt eredmé­nyezné, hogy a mellett az érvénytelenségi ok mellett, melyet a választási elnök a bizalmi férfiak alkalmazásának meg nem engedésével létrehozhat, egy másik érvénytelenségi ok is állapíttatnék meg, még pedig abszolút érvény­telenségi okként, tudniillik az elnök fel nem hivatása bizalmi férfiak alkalmazására, a mely azután merőben független volna nemcsak a kép­viselőjelölt cselekvőségétől, hanem magának a választási elnöknek eljárásától is. (Ellenmondás a baloldalon.) Bocsánatot kérek, a módosítványnak szövege röviden ezt tartalmazza, a mit most bátor voltam kifejteni. (Úgy van ! jobbfelöl.) Különben is ne méltóztassék azt a válasz­tási elnököt úgy állítani oda, mint a ki minden­nemű visszaélés elkövetésére alkalmas és kész. (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, a választási elnök elő­ször is ha dolóze cselekszik, a büntetőtörvény­könyvnek hatálya alá esik. (Zaj és közbeszólások a bal- és szélső baloldalon.) 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom