Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-634

634. országos üíés 1896. június 10-én, szerdán. §57 elfogadniuk, hanem az ország érdekében csakugyan a felhozott okokhoz mért vehemencziával visszautasítaniuk kellett volna. Most változott a Bzczeneria, most abban a helyzetben vagyunk, hogy az általánosságban elfogadott javaslat ellen, ennek a javaslatnak irányadó elvei édenében módosítványok adatnak be egyik a másik után, olyanok, melyek nagyrészben ellenkeznek ezen javaslat azon alapelveivel, a melyeket már elfogadni méltóztattak. És ha mi e módozatokat el nem fogadjuk, ebből azt következtetik, hogy a párt megállapodott, hogy itt semmi módosítás nem fog elfogadtatni, a minek pedig semmi való alapja nincs. Hanem igenis, a mi természetes, hogy olyan módosításokat, melyek beleütköznek a javaslat alapelveibe, melyek ellentétben állanak ezen törvény ezéljával, vagy pedig a melyek túllőnek azon a czélon, melyet a javaslat kontemplál, sem én, sem a párt a józan törvényhozás szempontjából el nem fogadhatunk. A mi már most a konkrét javaslatokat illeti, ebben a 17-ik pontban az áll, hogy ha a választási elnök az 1874: XXXI1L tcz. 17. §-ának ellenére az ajánlást el nem fogadta, vagy a megválasztott képviselő törvényesen nem volt jelölve, hogy ebben az esetben a választás érvénytelen. Határozott precziz intézkedések ezek két esetre; mert ha nem fogadta el az ajánlást, akkor törvényellenesen, szabálytalanul járt el, a miért megfelelő fegyelmi büntetését meg fogja kapni; vagy ha a képviselő törvényesen jelölve nem volt . . . (Zaj és ellenmondások a szélső baloldalon. Elnök csenget.) Az indítvány azt mondja, ha kiderül, hogy a választók stb. Ez a modósítváuy semmi egyéb, mint a stomfai és nyitrai választások alkalmából itt már sokszor felemlített, sokszor hangoztatott, legnagyobb részben azonban megczáfolt eseteire szóló törvényjavaslat. (Élénk ellenmondások a bal- és szélső báloldalon; elnök csenget.) Józan törvényhozó arra, hogy egyes esetekre, a melyek, hogy előfordultak, még bebizonyítva nincs, törvényt alkosson, nem vállalkozhatik. Akkor tehát, mikor én a képviselő úr ezen indítványát el nem fogadom, nem teszem azt semmi egyéb, mint azon egészen objektív okból, hogy egyes, mondom olyan esetekre, a melyek sérelemként fel említtetnek, törvényt alkotni nem lehet. A törvénynek általánosan és úgy kell szólni, hogy az mindenesetre alkalmazható legyen. Kossuth Ferencz képviselő úr indítványát azzal okolja meg, hogy a törvényben nincs intézkedés arra, hogy ha az elnök felszólíttatik a jelölésre s azt nem teszi meg, hogy ez ellen nincs biztosítva a képviselő. Hát én azt kérdem, hogy ha elfogadjuk is ezen pótlást, a mint méltóztatik KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXHI. KÖTET. javasolni, biztosítva lesz-e a képviselő az ellen, hogy egy renitens elnök megszegve a maga kötelességét, a melyért aztán elég szigorúan bűnhődik — a jelölést nem fogadja el és nem jelöli? Ezen módosítással, t. képviselő úr, czélt nem érünk, mert ez is csak törvénybe iktatott szabály lesz, a mely ellen az illető választási elnök, ha reniteálni akar, éppúgy teheti, mint ma az írott törvény ellen. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen indítványt el nem fogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Kossuth Ferencz: Csak egy pár szóval szavaimnak... (Zajos felkiáltások: Holnap! Holnap !) Elnök: Többen vannak még felírva s miután 2 óra már elmúlt, a tanácskozást ma már nem folytatjuk. Kossuth Ferencz: Ezen szakaszra vonatkozólag csak szabad szólanom ? (Zaj.) Elnök: Szavai értelmének helyreállítása végett akar szólani? Kossuth Ferencz: Igen, csak egy pár szóval. Elnök: Tessék! Kossuth Ferencz: T. képviselőház! A t. miniszter úr szavaimat és javaslatomat tökéletesen félreértette, minthogy én azt javasoltam, hogy ha dirigens az a képviselőjelölt és felhívja az elnököt arra, hogy kötelességét teljesítse s még se teljesíti, hogy akkor csupán e miatt a formahiba miatt a választás ne legyen érvénytelen. Ennek következtében a miniszter úr szavaimat tökéletesen félreértette és nem tudom belátni, micsoda nehézséggel járhat az, ha a képviselőjelölt vagy megbízottja felhívja az elnököt arra, hogy teljesítse kötelességét. Én úgy tudom, ámbár nem vagyok jogász, hogy általános jogtudományi elv az, hogy mindenkinek diligensuek kell lennie jogai gyakorlatában; ha nem diligens, akkor, hogy bűnhődjék, az természetes, de hogy annyira bűnhődjék, hogy egészen lehetetlen legyen az ő büntetését megszüntetni, illetőleg, hogy az ő megválasztatása . . . Elnök: Kérem a képviselő urat, hisz nem szavainak értelmét magyarázza, hanem polemizál. Hiszen megmagyarázta már képviselő úr, mit értett szavai alatt. Kossuth Ferencz: Belenyugszom. Remélem, hogy a miniszter úr most már megértette szavaimat. (Zaj.) Elnök: A miniszterelnök úr kivan szólani. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Kérem, méltóztassék hozzájárulni, hogy holnap ne tartsunk ülést. (Egy hang a szélső baloldalon: Miért?) A külügyi albizottság holnap első ülését tartja, igen számos tagja a háznak ott jelen kell, hogy legyen. Gzélszerűuek vélném tehát, ha méltóztatnának hozzájárulni, hogy 33