Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-621

621. országos ülés 189$. május 18-fca, sxerdán. yj Hogy teljes elégtételt kapjon az egész í közönség, itt van még csak a 20. §. utasítása, mely világosan azt mondja: *ha a rendőrt tettleg megtámadják, akkor is — a 20. §. szerint — a büntető törvénykönyvnek a jogos védelmi szukasza mérvadó, vagyis ő is csak akkor védekezhet fegyverrel, midőn bármily közvetlen támadás által testi épségében veszélyeztetve lévén, ez máskép el nem hárítható*. Én most azt kérdem a t. miniszter úrtól, méltóztassék bizalmasan megkérdezni az ő saját rendőri tisztviselőitől, a kik még ebben a tekintetben tárgyilagosan tudnak gondolkozni, — azt hiszem, vannak olyanok, mert e sajnálatos eseménynek bizonyára nem a rendőrség összes közegei voltak okai, hanem csak némely közegei, — méltóztassék megkérdezni a t. belügyminiszter úrnak : meg vagyok győződve, maguk ki fogják fejteni, hogy a legkisebb tapintat és óvatosság mellett e végtelenül sajnos esemény, melynek színhelye a kerepesi-út volt, elkerülhető lett volna. Mindezért vagyok bátor a következő interpelláczíót intézni a t. miniszter úrhoz : »Iuterpelláczió a m. kir. belügyminiszter úrhoz: 1. Van-e tudomása a t. belügyminiszter úrnak arról, hogy a fővárosi magyar királyi államrendőrség az általános választói jog tárgyában május 10-én törvényszerűen egybehívott népgyülésről hazatérő, valamint ez időtájt a kerepesi-úton haladó polgárságot törvénytelenül megtámadta ; fegyverének használatával a lakosságot : férfiakat, nőket, gyermekeket egyaránt üldözőbe vett, bántalmazott, számtalan egyént megsebesített, mi által a fennálló törvények és törvényerejű rendeletek és szabályzatok egyenes megszegésével a közrendet veszélyeztetve a polgárok legszentebb szabadságjogai és személyi biztonsága ellen követett el súlyos beszámítása merényletet ? 2. Hajlandó-e a t. belügyminiszter e tárgyban szigorú vizsgálatot indítani és a megsértett jogrend, valamint a fővárosi magyar királyi államrendőrségnek a jövőre megóvandó tekintélye és reputácziója érdekében a törvénytelenül eljárt tisztviselőket és rendőröket megbüntetni ?« (Élénk helyeslés a ssélsö baloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Leszek bátor már most mindkét interpelláczióra, melyek ugyanegy tárgyra vonatkoznak és analógok, válaszomat a hozzám beérkezett hivatalos adatok alapján megadni. Azt hiszem, jó szolgálatot teszek az ügynek, ha mindenekelőtt mint régens dokumentumot felolvasom a budapesti állami rendőrség kapitányának azon határozatát, melyet a népgyűlés bejelentésére vonatkozólag hozott. (Nyugtalanság a szélső baloldalon. Malijuk! Halljuk! jobbfelöl.) KÉPVH. NAPLÓ. 1892 -97. XXXIII KÖTET. A Rudnay főkapitány megbízásából Pekáry főkapitányi helyettes által 5880. elnöki szára alatt kiadott határozat így szól (Olvassa) : »Ugron Gábor iir, országgyűlési képviselő és társai által tett azon bejelentést, hogy az általuk egybehívottak folyó évi május hó 10-én délután 2 órakor a Kálvin-téren és mellékutczáin úgy mint: Múzeum-, Eszterházy-utczá ban, Vámházköruton és Alsó-Dunasoron gyülekezve s menetté alakulva a Kálvin-térről nemzeti és egyesületi zászlókkal valamint »Éljen az általános választói jog« és egyéb erre vonatkozó feliratú táblákkal és jelvényekkel a Múzeum és Kerepesi-úton át, részint a Luther-, részint a Kenyérmező-, részint a Berzsenyi-utczán át haladva az új vásártérre fognak felvonulni és hogy ezen a székes főváros tanácsa által átengedett téren délután 3 órakor vidéki küldöttek részvételével »az általános választási jog és ennek behozatala érdekében kérvény intézése a képviselőházhoz és a székes főváros törvényhatóságához* tárgysorozattal népgyűlést szándékoznak tartani, tudomásul veszem és a felvonulást engedélyezem, feltételekííl azonban kikötöm, hogy a menetnek a bejelentett útvonaltól eltérnie nem szabad és annak a gyűlés berekesztése után a gyűlés színhelyén feloszlania keli, továbbá, hogy a felvonulásnál csak nemzeti színű zászlókat és a törvényes bemutatási záradékkal ellátott alapszabályokkal bíró egyesületek saját egyesületi zászlót, valamint a népgyűlés ezélját feltűntető feliratos táblákat és jelvényeket lehet használni. Tudomásul veszem . . . « stb. — ez az elnökökre vonatkozik. »Szintúgy tudomásul veszem azt is, hogy a bejelentők úgy a gyülekezésnél, mint a menetben valamint a népgyűlésen a rend fentartásáról maguk fognak gondoskodni rendező csapataik által és ezért a kezességet elvállalják továbbá, hogy a menet a lóvasúti, villamos vasúti és egyáltalában a szabad közlekedés biztosítása szempontjából több csoportra szakadozva fog haladni.« Ezután következnek az intézkedések, melyeket a főkapitány tett. (Zaj a szélsőbalon.) Ebből méltóztatnak látni, hogy a rendőrség a bejelentésre nézve abszolúte semmi nehézséget. nem tett, csak azokat a biztonsági garancziákat kívánta, melyek, különös szempontból a megtartás napjára is,, szükségesek voltak, mert vasárnapon délután volt, a mely napon lóverseny is van, továbbá kiállítás is, tehát kellett, hogy nagy súlyt helyezzen arra, hogy a népgyűlés feloszlása után az önkényt elszéledő résztvevők először ne akadályozzák a forgalmat és másodszor mivel, a rendőrségnek tudomására jutott, hogy ott először a magyar állam, különösen a millenium és a kiállítás ellen, de meg a vagyo3