Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-634

234 ^Sí. országos ülés 1896. június 10-én, szerdán. misítja a politikát, másfelől különösen fog ár- i tani az egyháznak, valahányszor felekezeti szempontból akar beleavatkozni a politikába. (Élénk helyeslések és zajos ellenmondások a szélső baloldalon.) Elnök! Kérem a képviselő urakat, ne diskuráljanak! Teres József: Vallásos ezélú gyülekezetekben a választás eredményét befolyásoló nyilatkozatot tenni e törvényjavaslat szerint tilos. Részemről ezt elfogadom. Ugron t. képviselőtársam kifogása főképen az, hogy e kifejezés: »vallásos jellegű gyülekezetek«, neoi eléggé világos. Én azt hiszem azonban, hogy a példát nem jól választotta meg, midőn épen protestáns lelkészre hivatkozott. (Halljuk!) Vallásos jellegű gyülekezet szerintem összejöhet a templomban — ez külön is meg van említve — vagy oly helyen, a hol a lelkész isteni tisztelethez tartozó, vagy kizárólag vallásos jellegű működést hivatalosan végez. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hisz az megint a templom ? f) Az nem megint a templom, mert ugyanezt teheti a lelkész temetésnél, keresztelésnél, esketésnél is. (Helyeslés. Zaj a szélsőbalon.) Szerintem ilyesmi tehát a protestánsoknál csak temetésnél, keresztelésnél, vagy házi esketésnél fordulhat elő. Más felekezetnél előfordulhat körmenetnél vagy áhítatos gyakorlatra összehívott gyülekezetnél, például búcsújárásnál. Ha már most oly helyen, melyet specziálisan vallásos jellegű gyülekezetnek lehet nevezni, vahiki azzal a czélzattaí, hogy a választást befolyásolja, tesz nyilatkozatot, már akkor csakugyan az egyházi és vallási érdeket használta fel politikai czélból. (Úgy van/ Úgy van! a jobboldalon.) Részemről szívesen csatlakozom hozzá, ha a czélnak megfelelőleg világosabb kifejezést fog valaki javasolni; hanem én a magam felfogása szerint ezt elég világosnak látom, a mennyiben sem egyházmegyei, sem presbiteri, sem kerületi gyűléseket nem tekintek vallásos jellegű gyülekezeteknek, (Élénk helyeslés és ellenmondások a szélső baloldalon.) mert az mind egyházi közigazgatási gyűlés és közigazgatási hatóság. Azt sem tartom kívánatosnak, hogy ilyen közigazgatási gyűléseken egyházi érdekből politikai nyilatkozatokat tegyenek, de az ellen tiltakoznom kell, hogy az ilyen gyűléseket vallásos jellegű gyűléseknek tekintsék. (Helyeslés és ellenmondás a szélső baloldalon.) Részemről a t. képviselő úr megjegyzésére ennyit voltam bátor elmondani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. képviselőház! Hogy e szakasznak ez a pontja felette kényes természetű, . . . (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek itt a baloldalon ! Horánszky Nándor: . . . azt — gondolom — bővebben fejtegetni nem szükséges. (Helyeslés balfelöl.) Bizonyos intézkedésekre szerintem is szükség van, de ezen intézkedésekben tiílmenni a határon, homályt vagy a visszaéléseknek lehetőségét törvénybe iktatni: ez nemcsak a képviselőválasztásokra nézve, hanem más szempontból is veszedelmes, a mit, azt gondolom, szintén felesleges itten bővebben indokolnom és fejtegetnem. (Helyeslés balfelől) E szakasznak d) pontja például részben homályos, részben igazságtalanságokra vezethet. A d) pont ugyanis azt mondja, hogy vagy »ilyen cselekményben részes, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezetU. Egyesszámban szól, hogy »ilyen cselekményben*, ebből azt következteti a bíró, hogy ez csakis a c) pontra vonatkozik, miután a c) pont után jön. Ha malmost a d) pontot ki akarja mind a három pontra terjeszteni, úgy legalább is szükséges kimondani azt, hogy »ilyen cselekményekben«, vagy közelebb megjelölni, hogy a d) pontnak hatása kiterjed a megelőző három pontra is. Továbbá igazságtalanságra és egyoldalúságra vezethet azért, mert ebben a pontban egy kontradisztinkczió van, vonatkozva a képviselőkre, midőn tudniillik azt mondja, hogy »ily cselekményben részes vagy abba kifejezetten beleegyezetté Ebből a kontradisztinkczióból az következik, hogy részes lehet akkor is, ha annak a képviselőjelöltnek semmi néven nevezendő nyilatkozata vagy ténye összefüggésben nem áll azon cselekedetekkel, a melyeket mások követtek el, esetleg az ő kontójára elkövettettek, mert ez a szó »részes« (Halljuk! Halljuk!) törvénybe iktatva nagyon elasztikus dolog, ha közelebb meg nem határozzuk a részesség ismérvét. Ismérve kétségtelenül az, (Halljuk! Halljuk!) hogy a képviselőjelölt előzetesen beleegyezett akár ténye, akár nyilatkozata által. Ha már most kontradisztingválunk, akkor ebből világosan következik vagy kövétkezhetik az, hogy ha egy harmadik a képviselőjelölt kontójára a megelőző pontokban foglalt tények valamelyikét elkövette, akkor a jelöltnek minden hibája, minden bűne, minden beleegyezése nélkül az ő mandátuma méltánytalanul semmis. Valakinek például tetszik puszta malicziából egy jelölttel szemben vagy egy jelölt javára nyilatkozni csak azért, hogy az ő mandátumát kétessé tegye és oly kijelentéseket tenni, melyek e törvény értelmében tilosak. (Igaz! "Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha malmost az a jelölt komplikáczióba hozható bármi úton-módon — mert ez közelebb meghatározva nincs — e tény nyel, akkor az illetőnek mau-