Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.

Ülésnapok - 1892-632

632. országos ülés 1896. június 2-án, kedden. 193 Nem tudjuk azt, hogy ezen elemek közt nem lehetne-e igen könnyíí szerrel egész táborokat alkotni, a melyek talán Ausztriának irányunkban ellenséges elemeit segítségükkel támogatnák. (Úgy van! a középen.) A mi koronánk: a magyar korona; ámde a koronának felséges viselője egy más koronát is visel, és igy az ő érdekei nemcsak kizárólagosan magyar érdekek, hanem más érdekek is. A koronában bízhatunk teljesen; de a korona környezetének csak egyik, még pedig kisebb oldala magyar, a másik, nagyobb oldal nem az. Ez a korona fénye által megvilágítva, a korona által dédelgetve, hatalommal bír, rendelkezik és ismételve sikerült neki a magyar nemzet ellen igen veszedelmes kísérleteket, súlyos támadásokat intézni, sikerűit a magyar nemzetnek békeségét, gyakran alkotmányát ideiglenesen semmivé tenni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogy ezen elemek közül a korona környezetéből ezen a ma még meg sem mérhető szélességű választási alapon, nem sikerül-e nemzetünk igaz törekvései ellen itthon szerezni és szervezni ellenséget, arra nézve biztosítéka nincs senkinek. Már pedig komoly államférfiú és nálunk Magyarországon — hozzáteszem — igaz hazafi, a nélkül, hogy ezen aggodalmak eloszlatására nézve magának biztosítékot szerezhetne, a nélkül, hogy e részben teljes tájékozottsággal bírna, az általános szavazatjog kérdésében nyugodt lélekkel nem határozhat. (Helyeslés jóbbfelől) Ugron Ákos: Miért vették hát fel a programmba ? Eötvös Károly: Ugron Ákos t. képviselőtársam kérdésére csak az a megjegyzésem, hogy abban a nyilatkozatban, a mely némileg programnmak mondható . . . Ugron Ákos: Van olyan is, a mely nem mondható! Eötvös Károly: Nyilatkozat sokféle van. T. képviselőtársam nyilatkozata, azt hiszem, az ő pártja programmjának nem mondható. Igaz, minden nyilatkozat a mi részünkről sem mondható az egész párt programmjának, hanem a mi némileg programmnak mondható, az az 1891. év végén, a jelen országgyűlési választások előtt kiadott Választási szózat. Ebben az általános szavazati jog nincs felvéve. Lukáts Gyula: Az nem is pártprogramra, csak öt ember csinálta. (Mozgás a szélső bah oldalon.) Eötvös Károly: Ott csak annyi van mondva, szükséges a választási jog kiterjesztése és a kerületek korrekcziója; arról pedig biztosíthatom, hogy a kik e programmot csinálták, azoknak többsége az általános szavazatjogot nem fogadta el. Egyébiránt a kérdés mégis jogosult, és.én és elvbarátaim, még ha KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXXIII. KÖTET. valamikor kimondtuk volna is programmszertíleg az általános szavazatjognak szükségességét, azt tartjuk, hogy minden komoly államférfiúnak és minden magyar hazafinak kötelessége, hogy ha a viszonyok lényegesen változtak, és ha bizonyos elemek államellenes működése veszélyes arányokban kezd mutatkozni, kötelességünk újra megfontolni, időszerű-e épen most megvalósítani, a mit a programmban kimondottunk? S még nagyobb kötelesség megfontolni, a mit ki nem mondtunk, a mint — ismétlem — az általános szavazati jogot programmban soha ki nem mondtuk. (Zaj balfelöl. Helyeslés jobbfelöl.) Én azt hiszem, hogy az időszerűség kérdése egy kicsit egészen más, mint a visszaszívás kérdése. (Egy hang a szélső baloldalon: Tisga Kálmán is ezt tette!) A t. képviselő úr, azt hiszem nagyon meg fog elégedni, ha mindig oly helyzetben lesz, mint a melyben én részemről vagyok, hogy nekem elveket visszaszívni valami nagy alkalmam és szükségem soha sem volt egész politikai életemen keresztül. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Lukáts Gyula: Az 1872-iki veszprémmegyei választások! Eötvös Károly: Az a választás olyan tiszta volt, a milyenről a képviselő urnak fogalma sincs, mert olyat nem is látott. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne konvergáljanak! Lukáts Gyula: A Lónyai-választásokat védi. Azok 1872-ben voltak! Eötvös Károly: Az más. Ahhoz nekem semmi közöm; én a veszprémi választásokról beszéltem. Ismétlem, mi a választói jog kiterjesztését, még pedig nagyobb mérvű kiterjesztését óhajtjuk. Ezzel ugyan csak egyéni nézetet nyilvánínítok, mert az a párt, a melyhez én és elvbarátaim tartozunk, az általános szavazatjog kérdésében még nem határozott. De már előzőleg is egész nyugodtan jelentem ki, hogy én egyénileg szükségesnek tartom a választói jog tetemes kiterjesztését és ezzel kapcsolatban a választókerületek némi rekorrigálását, de erre nézve előttünk törvényjavaslat nincs. Nincs a kerületek kiigazítására sem s van egyes-egyedül csak az igazolások kérdésében, a kérvénynvel megtámadott választások feletti bíráskodásról. A javaslat alapelve az, hogy a parlament mondjon le egy időre az őt megillető bíráskodási jogról, jelentse ki magát annak gyakorlására képtelennek és ruházza azt rá valamely idegen, külső szervezetre. E javaslat ellen hatalmas kifogások emelkedtek e házban. Egyike e kifogásoknak Herman Ottó t. barátomé, melyet röviden abban foglalt össze, hogy nem 16