Képviselőházi napló, 1892. XXXIII. kötet • 1896. május 11–junius 30.
Ülésnapok - 1892-633
228 ^ z országgyűlés két házának 189C. Innen indulunk Budára a nemzet szívéből fakadó hódolatot tolmácsolni koronás királyunknak, (Élénk, szűnni nem akaró s meg-megújuló éljenzés) kinek nagy érdemeit nem én e beszédben, de a történelem lesz majdan hivatva kellőleg méltatni. (Úgy van! Élénk éljenzés.) Ezen a helyen csak annak adunk kifejezést mi, kiket gyakran elválaszt a pártkiizdelem, de mindenkor egyesít a honszeretet, (Úgy van!) annak adjunk kifejezést, és Isten előtt fogadjuk meg, hogy ezen hazát, melyet őseink szereztek és megvédtek, mi és utódaink is meg fogjuk védeni, (Élénk éljemés.) hogy addig, míg magyar 5 lesz, e szent föld Magyarország marad. (Hosszas éljenzés.) Isten bennünket úgy segéljen. (Élénk éljenzés. Szűnni nem akaró felkiáltások: Éljen a király !) Szilágyi Dezső, a képviselőház elnöke: A miniszterelnök úr átküldte az 1896: VII. törvénycikket a honalapítás ezredéves emlékének törvénybeiktatásáról. Ez a szentesített és kihirdetett törvény maga tartalmazza azt a rendelkezést, hogy annak szövege felolvasandó ezen az ülésen. Kérem a jegyző urat, legyen szíves felolvasni a tó'rvényczikket. (Halljuk. 1 Halljuk!) Molnár Antal, a képviselőház jegyzője (olvassa): Mi Első Ferencz József, (Hosszantartó, lelkes éljenzés.) Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. (Hosszantartó élénk éljenzés.) Kedvelt Magyarországunk és társországai hü Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: (Élénk, szűnni nem akaró éljenzés.) A magyar állam 1896-ban ezeréves megalapításának és fennállásának ünnepét üli. A törvényhozás ennek emlékéi a következőkben örökíti meg; 1. |. A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos áhítattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit bölcseséggel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta és az orszájunius 8-án tartott együttes ülése. got jó és balsorsban segítve, annak lételét ezer éven át sok viszontagság között is fentartotta. 2. §. Ezen ünnepélyes alkalommal az országgyűlés mindkét háza legmélyebb hódolattal járul Ö császári és apostoli királyi Felsége I. Ferencz József elé, (Hosszantartó, Itlkes éljenzés.) a kinek dicsőséges uralkodása alatt az ország alkotmányos szabadsága és zavartalan fejlődése biztosítva van. (Szűnni nem akaró éljenzés.) Magyarország és társországainak apostoli királya viszont törhetetlen bizalmát nyilvánítja szeretett népének hűségében. (Szűnni nem akaró, hosszas éljenzés.) Szilárd alapjai ezek annak az áldásos összhangnak, melynek ereje a jövendő századok biztos haladásának is zálogát képezi. 3- §. A törvényhozás a kegyelet, hódolat és királyi hajlandóság eme nyilatkozataival a magyar állam ezeréves fennállásának emlékét örök időkre törvénybe iktatja. 4. %. E törvény 1896. június hó 8-án, mint Ő császári és apostoli királyi Felsége dicsőséges megkoronáztatásának évforduló napján lép életbe; ugyanazon napon úgy az országgyűlés mindkét házának együttes ülésében felolvasandó, mint a magyar korona országainak minden községében közzéteendő és köbe vésve az országházban megörökítendő. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. (Hosszas éljenzés. Szűnni nem akaró felkiáltások: Éljen a király!) Gr. Károlyi Tibor, a főrendiház alelnöke: Kétem a méltóságos főrendeket és a t. képviselő urakat, hogy az országos határozatok 4-ik pontja értelmében a koronát és a koronázási jelvényeket kisérve, az országgyűlés hódolatának kifejezése végett a budai várlakba fölmenni méltóztassanak. (Élénk éljenzés.)
